A Fidesz által átalakított Alkotmánybíróság többsége úgy véli, a jelenlegi „rendkívüli helyzetben” korlátozhatóak az alapjogok. A kilenc év után idén szeptemberben leköszönt Bragyova András a Friderikusz ma este látható adásában beszél az AB működésének kevéssé ismert részleteiről.

Bragyova András 2005-től 2014 szeptemberéig volt az Alkotmánybíróság (AB) tagja. Mint az ATV Friderikusz című műsorának ma este képernyőre kerülő adásából kiderül, a testületben 2011-ben kezdődött átalakítás hatására ma elmondható: az alapjogok védelme helyett sok esetben politikai megfontolások játszanak szerepet az AB döntéseiben.  

2011-ben az addig 11 tagú testület létszámát megemelték, az öt új tag pedig egytől-egyig a kormánypártok jelöltje volt. Bragyova a műsorban azt mondta, az öt közül kettő, Stumpf István és Szalay Péter igyekeztek szakmai alapon megközelíteni a testület elé kerülő kérdéseket, ez lehetett az ok annak, hogy az új AB 2013-ig még képes volt néhány ügyben ellentmondani a kétharmados hatalomnak. Ám ezekben az ügyekben is többször csak formai okokra hivatkoztak, noha hivatkozhattak volna tartalmiakra is, emlékeztetett Bragyova, konkrétan említve például a hallgatók röghöz kötését célzó kormányzati javaslatot.

A kormánypárti alkotmánybírák gondolkodásmódjáról Bragyova azt mondta: meggyőzhetőnek bizonyultak arról, hogy „tekintettel a gazdasági, pénzügyi válságra, a köz érdekében” megengedhető az alapjogok korlátozása. Ez azonban – mint Bragyova emlékeztetett rá – azért elfogadhatatlan, mert az alkotmánybíráskodás éppen arról szól, hogy az alapjogokat – köztük az egyén szabadságjogait a hatalommal szemben – úgynevezett „rendkívüli körülmények” között is védelmezni kell.  

Bragyova a kirívó esetek között említette az Alaptörvény korlátlan módosíthatóságát. „Ha egy alkotmányt bárhogy lehet módosítani az előírt többséggel – például a kétharmados parlamenti többség elvileg bármikor kimondhatja, hogy Magyarország mostantól iszlám köztársság – innentől nehéz arról beszélni, hogy van alkotmány, érzékeltette egy abszurd példával a kialakult helyzetet Bragyova András.

Működésének utóbbi néhány évében az alkotmánybírák érveléseink többsége politikai érvelés volt a kívánatos szakmai érvelés helyett: az AB többsége úgy véli, a jelenlegi hatalomnak jogában áll korlátozni az alapvető jogokat, erősítette meg a nemrégiben leköszönt alkotmánybíró, és azt is hozzátette, megbízatásának lejárta megkönnyebbüléssel töltötte el.   

Az interjú ma este 21.30-tól láthatják az ATV-n!