Utánajártunk, hogy valóban a Bokros-csomag volt-e a legszigorúbb.

Amikor egy állam gazdasága válság közeli helyzetben van, a vezetők legfontosabb, ám nem kimondottan hálás feladata, hogy visszarántsák azt a veszélyzónából. Erre a legjobb megoldás egy komplex válságkezelő csomag összeállítása. A rendszerváltás óta Bokros Lajos intézkedéseit tartja a közvélemény a leginkább húsbavágónak, azonban a közelmúltban két hasonló csomag is született. Kíváncsiak voltunk, ezek hogyan viszonyulnak a rettegett Bokros-csomaghoz.

 

 

Bokros-csomag: magas infláció, értékvesztő fizetések

1993-94-re az ország nehéz helyzetbe került. A rendszerváltás után mintegy 1,4 millió munkahely szűnt meg, folyamatosan csökkent az ország GDP-je, miközben az államháztartási és költségvetési hiány nőtt. Ha változatlanul haladnak a dolgok, Magyarország a csőd szélére juthatott volna - ennek megelőzésére született 1995-ben a Bokros-csomag.

 

 

A megszorítások egyik legkomolyabb lépése a csúszóleértékelések bevezetése volt, melynek keretei között először 9%-kal értékelték le a forintot, majd egészen 1995. július 1-ig havonta 1,9%-ra mérséklődött az értékcsökkenés, ezt követően pedig fokozatosan tovább csökkent. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy a kiszámítható értékváltozás révén megnöveljék az exportot, ami elősegíti az ország gazdasági fellendülését.

Ami azonban igazán rosszul érintette a lakosságot, az a Bokros-csomag jövedelempolitikája volt, melynek keretében 12%-kal csökkentek a reálbérek, és ezzel együtt szigorították a családi támogatások szabályait, így 10%-kal kevesebben részesülhettek ezekből a juttatásokból. A felsőoktatás, illetve a fogászati ellátás sem volt többé teljesen ingyenes, illetve a nyugdíjkorhatárt is megemelték, ami szintén rosszul érintette a lakosságot.

Bár a Bokros-csomag bevezetését követően az ország gazdasági mutatói valóban javultak, az emberek emlékezetében és pénztárcájában mindez igen negatív nyomot hagyott.

Bajnai-csomag: érvágás a kismamáknak, 25%-os áfa

2008-2009-ben a gazdasági világválság hatására Magyarország is nehéz helyzetbe került. Ahhoz, hogy az ország iránti nemzetközi bizalom helyreálljon, Bajnai Gordon mindenkitől lemondásokat várt, és ezt a filozófiát a csomagja is tükrözte.

Az államhiányt elsősorban a szociális támogatások csökkentésével próbálta mérsékelni, ami lehet, hogy hatékony módszer, ám annál kevésbé humánus, hiszen éppen azoktól vett el ezzel, akiknek amúgy sincs elég.

Bár a Bokros-csomag nyugdíjkorhatár-emelése is kiváltott némi felháborodást az emberekből, 2009 áprilisában ez még erőteljesebb lett, hiszen Bajnai 2012-re a nyugdíjkorhatár 65 évre történő emelését ígérte. Ezzel együtt a közszférában dolgozók 13. havi bére is megszűnt, valamint a 13. havi nyugdíjak második felét ebben az évben nem fizették ki.

A legsúlyosabb árat azonban kétségtelenül a családosoktól követelte a Bajnai-csomag, hiszen a gyes időtartama háromról két évre csökkent, míg a gyed és a tgyás jogszerző ideje a korábbi 180 napról 365-re emelkedett.

Ezzel együtt a családi pótlék összegét két évre befagyasztották, ami kétségtelenül komoly érvágást jelentett a gyerekeseknek, arról nem is beszélve, hogy az áfa 20%-ról 25%-ra emelkedett, ami az egész lakosság számára megterhelő volt.

Bár a személyi jövedelemadó csökkentése a nettó jövedelmek emelkedését eredményezte, a szuperbruttósításnak köszönhetően a járulékok is az adóalap részévé váltak. Ami pedig az előző megszorításokhoz való viszonyt illeti, bár a juttatásokat érintő megszorítások a Bajnai-csomag esetében szigorúbbak voltak, ebben az esetben legalább a bérek nem csökkentek, hanem valamelyest nőttek.

Orbán-csomag: kevés szám, homályos tervek

Mivel a gazdasági válság a Fidesz hatalomra jutásával sem szűnt meg, ez a probléma Orbán Viktor számára is elkerülhetetlen volt.

miniszterelnök nevéhez fűződő válságkezelő intézkedéseket 2011. március 1-jén ismertették, Matolcsy György nyilatkozata szerint a kormány a Széll Kálmán-tervtől azt várja, hogy 2014-ra a GDP 82%-áról 65-70%-ra csökken az államadósság.

Ami azonban a konkrétumokat illeti, első pillantásra kimaradnak az ijesztő számok az Orbán-csomagból. Ám mindez annak köszönhető, hogy az állam a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap révén viszonylag jelentős pénzre tett szert - jóllehet az ezt lehetővé tevő új nyugdíjrendszerrel a kormány nem éppen a pozitív hírnevét alapozta meg a lakosság körében.

Azt leszámítva, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők portfólióját használja adósságcsökkentésre az ország vezetése, szóba került a korkedvezményes nyugdíj beszüntetése is, azonban ezt végül csak a rendőrökre, a tűzoltókra és a katonákra vonatkozóan vezetik be, 2011 júliusától.

Orbán vagy Bajnai a hitelesebb?

Az utca emberét faggattuk arról, hogy a rendszerváltást követő miniszterelnökök közül kit tartanak a leghitelesebbnek. Bár nem sokan nyilvánítottak fesztelen örömmel véleményt, összeállításunkból megtudhatod, hogyan látják az emberek Magyarország miniszterelnökeit!

 

Emellett tervezik a táppénz maximális mértékének csökkentését, az álláskeresési segély megszüntetését, illetve a családtámogatások összegének befagyasztását, annak ellenére, hogy a Fidesz hangsúlyozta, kimondottan fontos számára a kismamák sorsa és támogatása - de nem ez az egyetlen pont, amelyben a kormánypárt némileg ellentmond korábbi politikájának.

Összességében a Széll Kálmán-terv 26 pontját áttekintve az látszik, hogy a kormány a közmunkák, a tömegközlekedés, valamint a nyugdíjrendszer átalakítására alapozza reformintézkedéseit, ami ismételten megrövidítheti az embereket, akárcsak az előző két csomag.