Kire szavaznának a határon túliak? – ezt próbálta feltérképezni a HVG.

Elsöprő többsége van a Fidesznek a romániai magyar választók körében, a Jobbik viszont kevés voksra számíthat – derül ki a lapunk megbízásából a Political Capital közreműködésével a kolozsvári Kvantum Research által készített közvélemény-kutatásból.

A válaszadók fele egyáltalán nem érdeklődik az anyaországban zajló események iránt a legnagyobb létszámú – a 2002-es romániai népszámlálási adatok alapján körülbelül 1,1 millió választókorút felölelő – határon túli magyar közösségben, az erdélyiben. A válaszadók fele nemcsak a magyarországi választásokon nem kíván részt venni, hanem az állampolgárság felvételének könnyített lehetősége sem mozgatja meg. További 4 százalék azok aránya, akik már megszerezték a magyar személyi igazolványt, voksolni azonban nem szándékoznak.

A november–decemberben készült felmérés szerint csak minden huszadik erdélyi magyar állítja, hogy van magyar állampolgársága, és bizonyosan szavazni is fog. A fennmaradó 41 százalék is élni kíván leendő választójogával, de az ehhez szükséges papírjai még hiányoznak.

Félmillió erdélyi szavazóról van szó, de a kutatási tapasztalatok arra utalnak, hogy a válaszadók rendre túlbecsülik saját jövőbeli aktivitásukat, ráadásul az állampolgárság megszerzése adminisztratív akadályokba is ütközhet. A választások közeledtével ugyanakkor felpörgetheti a honosításokat egy regisztrációs kampány, ami az intézményrendszer jelenleg korlátozott áteresztőképességét is szélesítheti.

Január elejéig 65 ezer erdélyi választókorú vette föl a magyar állampolgárságát, de az első év adataiból óvatosan lehet csak következtetni a 2014-es választói bázis létszámára. A legdurvább becslések szerint sem várható, hogy 200-300 ezer fölé nőne azon erdélyi magyarok száma, akik valóban részt vesznek a következő magyarországi parlamenti választáson.

 Árnyalja a képet az is, hogy Romániában jellemzően alacsonyabb a választási részvétel, mint Magyarországon: a legutóbbi, 2008-as parlamenti voksoláson csak az erre jogosultak 39 százaléka járult az urnákhoz, és nem voltak jelentősek a nemzetiség szerinti eltérések (400 ezer magyar szavazott).

Korábbi mérések szerint az erdélyi magyarokat nem a politikai jogok sarkallják elsősorban a magyar állampolgárság felvételére, hanem az egészségügyi, illetve a nyugdíjrendszerbe való bekapcsolódás szándéka, valamint a munkavállalás és a nagyobb mozgásszabadságot biztosító magyar útlevél megszerzésének lehetősége.

A budapesti kormánypártok fölényét vetíti előre, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékét jelentő romániai pártok (a Szász Jenő-féle Magyar Polgári Párt, a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt) támogatói az átlagnál nagyobb arányban érdeklődnek a magyarországi választások iránt.

Ezt igazolják a pártpreferenciák: a Fidesz–KDNP elsöprő támogatottsága megkérdőjelezhetetlen. Meglepetés viszont, hogy a felmérés szerint a Jobbikra annyian sem szavaznának, mint az MSZP-re.

Felmerülhet persze, hogy az erdélyi Jobbik-szimpatizánsok közül sokan elhallgatják pártválasztásukat, a kutatás azonban inkább cáfolni látszik a szélsőjobboldali párt erős székelyföldi beágyazottságát.

A legváratlanabb eredmény, hogy már a Gyurcsány Ferenc fémjelezte, tavaly alakult Demokratikus Koalíciónak is mérhető az erdélyi támogatottsága.

Mivel a külhoni magyarok csak a magyarországi pártok országos listájára szavazhatnak, az Erdélyből érkező akár 300 ezer szavazat sem változtatna jelentősen a mandátumarányokon (hogy más országokból mennyi cédula érkezne, még bizonytalanabb). Egy 60 százalékos anyaországbeli részvétel mellett mindenesetre 5 millió listás és 2-3 millió töredékszavazattal öntik össze a külhoni voksokat.

LÁSZLÓ RÓBERT

Módszertan

A felnőttkorú erdélyi magyarokra vonatkozó reprezentatív felmérés 2011. november 25. és december 13. között készült Erdély 16 megyéjében, 1190 fős mintán. Az eredmények 95 százalékos valószínűséggel, ±2,9 százalékos hibahatárral érvényesek.