A politikai hatalom rákapott a rezsicsökkentés ötletére, a kisember pedig örvendezik. Legalábbis amíg bele nem gondol abba, hogy mi történik. Naponta újabb és újabb ötletekkel állnak elő, hogy hol lehetne még faragni a rezsiköltségeken. Egy rádióbeszélgetésből kiderül, hogy az állam úgy viselkedik ilyenkor, mint elefánt a porcelánboltban.

Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét kérte a Klubrádió munkatársa, hogy kommentálja a hírt, amely szerint a szemétszállítási és ivóvízszolgáltatásra is kiterjesztik a rezsicsökkentést.

-Mindenekelőtt szögezzük le: mindenkinek érdeke a rezsicsökkentés. Nem az önkormányzatok dolga megítélni, hogy a nagy szolgáltatócégekkel való küzdelemben milyen stratégiát választ a kormány. Más területeken azonban az önkormányzatok is érintettek - kezdte Gémesi György. - A hulladéknál és az ivóvízszolgáltatás egy részénél is egyértelmű az önkormánztok jelenléte. Tisztán vagy többségben önkormányzati tulajdonban vannak a hulladékszállítási és -kezelési társaságok.

Infinety network

A polgármester kiemelte: - A hulladéknál mintegy 7,7 millió embernek szolgáltatnak tisztán vagy többségében önkormányzati társaságok. A hulladékkal és az ivóvízzel kapcsolatos szolgáltatásoknál is nagy csomó beruházáson vannak túl a cégek, amelyek uniós forrásból készültek el, és érvényes szerződések rögzítik a költségképzés előírásait. Előírták a szolgáltatás hosszú távú fenntartásához szükséges amortizációt. Uniós támogatást erre már nem lehet a továbbiakban felhasználni a hulladékgazdálkodással foglalkozó és ivóvízszolgáltató telepek, hálózatok felújítására, a szolgáltatásoknak ezután saját lábukon kell megállni. 

- Hangsúlyozni kell, hogy ezek nonprofit cégek, nincs betervezve a működésükbe nyereség - mondta Gémesi György, megemlítve, hogy van olyan tisztán állami tulajdonú cég, amelynek működését még a rezsicsökkentés előtt is veszteséggel tervezték 2013-ra. 

A hulladéknál ráadásul érvényben van egy nagyon szigorú uniós elv: a szennyező fizet - hívta fel a figyelmet a polgármester. - Sem az állam, sem az önkormányzat nem fizetheti ki a szennyező, vagyis a lakosság és a cégek költségeit (legfeljebb szociális támogatást lehet adni a rászorulóknak). Nagy küzdelem várható, hiszen ezeket az uniós pénzből megvalósított beruházásokat félévenként monitorozzák. Nem teheti be a költségek egy részét egy rezsicsökkentési törvénnyel valaki más a szennyező helyett. Ez egy nagyon szigorú környezetvédelmi elv az EU-ban.

Az önkormányzatoknál januártól feladatfinanszírozás van érvényben. Ebbe nem fér bele, hogy többletfeladatot forrás nélkül kapjanak az önkormányzatok.

A hulladékgazdálkodással foglalkozó cégeket ugyancsak januártól 3000 forint tonnánkénti lerakói járadék terheli - ami jövőre már 6000 forint lesz.

Még nem ismert, hogy az állam hogyan kompenzálja a többlet terheket, - mondta a beszélgetés végén Gémesi György. A polgármester arról tudott beszámolni, hogy az illetékesek biztosították a települések vezetőit: "dolgoznak a kompenzálás megoldásán".