Ebben az évben hosszú ideig tart a farsang, még március elején is élvezhetjük a télűző, vidám programokat!

2011-ben a magyar báli szezon a szokásoshoz képest szegényebb lesz: a Magyar Állami Operaház lemondta az Operabált. A bál tervezett időpontjában, március 5-én nagyszabású jótékonysági gálahangverseny várja a közönséget. A mulatság híveinek azonban nem kell lemondaniuk a táncról, muzsikáról, mert a farsang azért idén sem marad el. 

Igaz, ma már senki sem jelzi vízkeresztkor kolompolással, ostorcsattogtatással, hogy beköszöntött a farsang ideje, mégis, ha ügyesek vagyunk a böjt kezdetéig szinte minden hétvégén zajos, vidám, gasztronómiai szempontból is élvezetes programokon vehetünk részt. Bár az Operabál lemondása a gazdasági problémákra és az elmúlt év katasztrófáira adott egyik kormányzati válasz, arról semmiképp sem szabad megfeledkeznünk, hogy hazánkban komoly hagyománya van annak, miként mulat a magyar lyukas államkassza mellett. II. Lajos idejében, a mohácsi csatát megelőző évben – az üres kincstár ellenére – hatalmas lakomák és álarcos játékok szórakoztatták a királyt és környezetét. A nehéz helyzet, a hadiállapot később sem volt akadálya a mulatozásnak. Thököly Imre fejedelem hadakozás közben is mindig rendezett farsangi táncvigalmat.

Vesszen a tél!

A farsangi szokásokat azonban nem a főúri kultúra őrizte meg számunkra, hanem elsősorban a paraszti, mezővárosi hagyományok egyik legmarkánsabb örökségeként eleveníthetjük fel őket. A tél temetése, búcsúztatása, a tavasz köszöntése mellett a jelmezes alakoskodás, a farsangi finomságok ma sem maradhatnak el a vízkeresztet és a hamvazószerdát átívelő időszak kulturális programajánlóiból.

Mindmáig számtalan kíváncsiskodót vonz a mohácsi sokácok népszokása, a busójárás, amelyre március. 3. és 8. között te is elmehetsz! Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – amely szerint a környező mocsárvilágba menekült, őslakos sokácok, megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokban, maguk készítette zajkeltő eszközökkel felszerelve, az éj leple alatt csónakokban átkeltek a Dunán, és kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, és a sokácság nagyarányú betelepítése csak mintegy tíz évvel később kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok hozták magukkal korábbi hazájukból a szokást, amely aztán Mohácson formálódott tovább, és nyerte el mai alakját.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított, rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött, cifra, bütykös női harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze a derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás álarc.

A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busócsoportokkal. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre, és a meggyújtott, óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, és köszöntik a tavasz eljövetelét.

Farsang sokféleképp

Persze az ország többi részén és gazdag programkínálattal várnak. Gyulán 2011. február 25. és 26. között, a Téltoló Farsangon határozott módszerekkel búcsút inthetsz a sötét és hideg napoknak. A román, német és magyar nemzetiségek gasztronómiai, zenei, táncművészeti bemutatóin számba veheted, hogy hányféleképp lehet ugyanazt ünnepelni!

Míg az alföldi városban a nemzetiségek kerülnek előtérbe, az ország másik felében, a nagyvázsonyi Lovas farsangon az egykori vitézek mulatozására emlékezhetsz. Március 8-án látványos télbúcsúztatóra, jelmezes lovas felvonulásra számíthatsz, a régi hagyományok felelevenítésével. 

Szegeden 2011. február 25. és 27. között téltemetésre várnak: a hosszú téli napokat elűzendő, nagy hangoskodás és vidámság közepette egy hagyományőrző esemény rázza fel a szürke hétköznapokból Szeged városát. Női ruhába öltöztetett szalmabáb, zenés felvonulás, a telet megszemélyesítő kiszebáb megégetése várja a jobb időkre vágyó városlakókat. A Szegedi Téltemetés hagyományos helyszínére, a Klauzál térre kézműves vásár költözik, egész nap gyerekprogramok, világzenei koncertek várják a téltemetőket.

A változatosság, ami gyönyörködtet

A farsangi hagyományokban mégis az a legszebb, hogy nemcsak a hagyományos, régi szokások maradtak fenn: új variánsok, programok születnek a ma embere igényeinek megfelelően. Erre kiváló példa a Torkos Csütörtök, azaz idén március 10-én is érdemes ellátogatnos kedvenc éttermedbe, vagy akár új ízek felkutatására indulnod az ország különböző régióinak vendéglőibe.

Tavaly csaknem 1200 étterem csatlakozott az akcióhoz, amelynek lényege, hogy a hamvazószerdát követő napon a vendéglők az à la carte kínálatukból 50 százalékos kedvezményt biztosítanak a vendégek számára. A játékban részt vevő vendéglők névsorát többek között a rendezvény holnapján böngészheted át.