Ha nem módosul a törvény, nyár közepétől a foglalkoztatók fizetik majd minden dolgozó utazását

Népszabadság - Kurucz Árpád

A jogszabályt eredetileg a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be, és előzetesen egyetlen

érintettel sem egyeztetett az intézkedés esetleges hatásairól. Pedig valamennyi

szereplőnek lett volna mit mondania, ha megkérdezik őket. Legyen szó munkaadóról vagy

munkavállalóról, senki sem támogatja az elképzelést. Pataky Péter, a Magyar

Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke megjegyezte, elvileg ugyan örülnie

kellene, de valójában tudja, hogy szokás szerint megint a sor végén álló alkalmazottakon

csattan majd az ostor, és végeredményben rajtuk spórolják majd meg a munkaadók ezt az

újabb pluszköltséget.

A munkáltatók pedig finoman szólva is őrjöngtek, amikor megtudták, mit akarnak a

nyakukba varrni azt követően, hogy idén már rájuk kényszerítettek egy közel 800 ezer

munkavállalót érintő, 19 százalékos minimálbér-emelést és egy 15 százalékos garantált

bérminimum-emelést. Nem értik, hogy tehetnek rájuk egy újabb terhet, amikor az előbbi

emeléseket is csak úgy tudják teljesíteni, hogy dupla bérkompenzációval segíti ki őket a

kormány, mert vannak vállalkozások, amelyek még a rájuk eső ötszázaléknyi bérköltség-

növekedést sem tudják finanszírozni. Mint mondják, a törvényjavaslat semmi másról nem

szól, mint hogy a kormány a vállalkozói szférával akarja kifizettetni, hogy képtelen

korszerűsíteni és átalakítani a BKV-t, a MÁV-ot és a Volán-társaságokat. A két

legnagyobb munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok

Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

(VOSZ) azonnal tiltakozott, amint tudomást szerzett a törvényjavaslatról.

A hatályban lévő, kormányrendeleti szintű szabályozás szerint a munkáltatónak a munkába

járás költségeit kizárólag helyközi (távolsági) viszonylatban kell megtérítenie, legalább a

jegy árának 86 százalékában, havonta maximum 30 ezer forint értékben, amit évenként az

infláció mértékével enged növelni a jogszabály. Az új variációban a helyi (közigazgatási

határon belüli) jegy- és bérletárak 86 százalékát is ki kellene fizetnie a munkavállaló

részére, s közben eltörlik a 30 ezer forintos felső korlátot is. Dávid Ferenc, a VOSZ

főtitkára elmondta, munkavállalónként évente 100 ezer forint pluszköltséget jelent az

intézkedés. Már ha a közlekedési cégek nem kapnak vérszemet, és nem kezdenek

áremelésbe, mondván, úgyis a munkaadók fizetnek.

A főtitkár hozzátette, csak a törvényjavaslat benyújtása után, de a kormányzat képviselői

végül fogadták a munkaadói szervezeteket, amelyek a találkozón elmondták, hogy milyen

hatása lehet egy „ennyire méltatlan, ésszerűtlen javaslatnak”, továbbá egyértelművé tették

, hogy ebben a kérdésben nem tudnak engedni, s elvárják, hogy a jelenlegi szabályok

maradjanak hatályban. – Amennyiben ez nem így történik, akkor a súlyos

foglalkoztatáspolitikai következményekért csakis a jogszabály alkotói lesznek a felelősek

–jelentette ki Dávid Ferenc.

A munkáltatók súlyos érveket vonultattak fel a megbeszélésen. Az egyik szerint, mivel az

utazási költségtérítést csak a munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozó részére kell

biztosítani, adódik a kényszerű lépés, hogy a foglalkoztatás a jövőben ne munkaviszony

keretében történjen. De halálra van ítélve a cafeteriarendszer is, a kormányzat búcsút

inthet az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya sikerének, a dolgozók pedig az egészség- és

nyugdíj-biztosítási megtakarításoknak. A munkáltatók ugyanis reflexszerűen nyúlnak majd

hozzá ezekhez a tételekhez. Illetve, ha a helyközi bérlet mellett a helyi jegy és bérlet

árának nagy része is a munkáltatót terheli, akkor az egyiktől szabadulni fog, s bizonyára a

távolsági utaztatás költségeit iktatja ki. Azaz az intézkedésnek azok a mobilis

munkavállalók esnek majd áldozatául, akik vállalják, hogy hosszabb távon utaznak, csak

azért, hogy dolgozhassanak. Ők a jövőben ülhetnek otthon a kistelepülésen, tartós

munkanélküliként.

Dávid Ferenc úgy tapasztalta, a kormányzat részéről megértették a munkáltatók érveit,

felmérték a tervezett intézkedés következményeit. Az sem kizárt, hogy módosul a

jogszabály ezen része, még a törvényjavaslat elfogadása előtt.

– Egységes menetrend, jegy- és bérletrendszer, valamint egységes szolgáltatási és

minőségbiztosítási követelmények bevezetését tartalmazza az új személyszállítási

törvényről szóló javaslat – mondta tegnapi parlamenti expozéjában Fónagy János,

a javaslatot benyújtó fejlesztési tárca államtitkára az MTI beszámolója szerint. Szekeres

Imrének, a szocialista párt politikusának megítélése szerint viszont az egységes

jegyrendszerről nem szól a javaslat, ellenben megteremti a lehetőséget az utazási

kedvezményrendszer drasztikus megnyirbálására, valamint arra is, hogy nyereséges

vonalakat szervezzenek ki pályáztatás nélkül.