Mint az FN24 megírta, a kormány az új személyszállítási törvénytervezet szerint a munkáltatókra terhelné a dolgozók utazási költségeinek 86 százalékát, nemcsak helyközi, hanem helyi viszonylatban is. Cikkünkben megszólaltattuk a két legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetszervezet képviselőit. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökét, Rolek Ferencet, és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárát, Dávid Ferencet, akik elfogadhatatlannak nevezték az egyeztetés nélkül benyújtott tervezetet, és súlyos következményeket is megemlítettek. Csütörtöki közleményükben további szempontokra hívják fel a figyelmet.

Kigazdálkodhatatlan

A jelenlegi hazai és nemzetközi gazdasági körülmények között, a beruházási, fogyasztási és növekedési kilátások ismeretében már a különadókat, a minimálbért, a szakmunkás-bérminimum emelését, valamint a kötelező bérkompenzációt sem tudta kigazdálkodni a vállaltok jelentős része (vagy csak nagy nehézségek árán) - írták.

Fotó: Kummer János

Ebben a helyzetben az MGYOSZ és a VOSZ megdöbbenve értesült arról, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter – a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat keretében – azt kezdeményezi, hogy 2012. július 1. napjától a hazai munkáltatók kötelező jelleggel fizessenek valamennyi munkavállalónak utazási költségtérítést. A hatályos kormányrendelet alapján jelenleg a hétvégi hazautazásra költségének legalább 86 százalékát, de maximum 30 ezer forintot kell fizetnie a munkáltatónak. A költségtérítési kötelezettséget a mostani javaslat szerint kiterjesztenék általános, helyi és helyközi utazásra, valamint a felső korlátot eltörölnék, a vonatkozó jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát a munkáltatóra terhelnék a helyi közlekedés esetében is.

A vidékiek hátrányba kerülhetnek

A javaslat a jelenlegi formájában elfogadhatatlan a munkaadók számára. A szabályozás amellett, hogy jelentős plusz terhet jelentene a vállalatoknak, a béren kívüli juttatásokról szóló adótörvényekkel is ütközik. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis csak a közigazgatási határon kívülről érkezők helyközi közlekedését kell részben megtérítenie a munkáltatónak, míg a helyi bérlet a cafeteria rendszer keretében adható Azzal, hogy a közigazgatási határon kívülről érkező munkavállalók számára a helyi közlekedés költségeit is ki kell fizetnie a vállalatoknak, ellenérdekeltté teszi a munkáltatókat a vidéki munkavállalók foglalkoztatásában, ami kedvezőtlen irányba befolyásolja az amúgy is gyenge mobilitási hajlandóságot. A javaslat elfogadása a vállalkozások esélyeit tovább rontja az egyébként is rossz gazdasági helyzetben – mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

Tömeges elbocsátás lehet a vége

Az MGYOSZ és a VOSZ elutasítja a gazdasági ésszerűség követelményeivel össze nem egyeztethető, a teljes munkáltatói és munkavállalói körre vonatkozó utazási költségtérítési rendszer bevezetését. Az általános és kötelező érvényű utazási költségtérítési kötelezettség a versenyszféra vállalkozásainak indokolatlan terhelését, helyzetének további romlását jelentené, amely várhatóan tömeges elbocsátásokat von maga után.

Nem a munkáltatókkal kellene megfinanszíroztatni a tömegközlekedést

Álláspontjuk szerint - tekintettel a minimálbér emelésére is - az üzleti szféra szereplői tovább már nem terhelhetők. Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő, személyszállítást végző gazdasági társaságok átláthatatlan és ésszerűtlen működtetésének veszteségeit nem fizettethetik meg a hazánkban működő magánvállalkozásokkal. Javasolják, hogy a felelős kormányzati szervek haladéktalanul kezdeményezzék a személyszállítást végző vállalatok korszerűsítését és szerkezeti átalakítását.

A BKK is megszólalt az ügyben. Az FN24-nek eljuttatott közleményében védelmébe vette a törvényjavaslatot, és elismerte, hogy amennyiben elfogadják, nőhetnek a bevételeik.

Már most prognosztizálható, hogy ebben az évben Magyarország gazdasági növekedése jó esetben is csak szerény mértékű lesz. A vállalkozások helyzetét tovább nehezítő, felső határ nélküli utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésére és a helyi közledésre való kiterjesztésére, ami például Budapesten munkavállalónként mintegy 120 ezer forint éves többletköltséget okozna, nincs reális lehetőség– tette hozzá a VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc.

Áttárgyalnák

A két legnagyobb hazai munkaadói szervezet szerint a tervezett módosítás tartalma és benyújtásának körülményei is ellentétesek a kormány által meghirdetett, a konzultáció kiterjesztésére vonatkozó, egyébként üdvözlendő törekvésekkel. A múlt héten megalakult Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma éppen azt a célt tűzte ki, hogy lehetőséget teremtsen a versenyszféra munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletei és a kormány között az információk cseréjére, a szabályozási javaslatok megtárgyalására és megállapodások kialakítására.

A VFK összehívásával kidolgozható lenne a javaslat olyan módosítása, mely a munkaadók számára is elfogadható megoldást jelentene. Az MGYOSZ és a VOSZ felajánlja több ezer tagvállalatának, szakmai és területi szövetségeinek tapasztalatát és szakértelmét a kormány számára.  A kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók közös érdeke, hogy a gazdasági növekedés beindulása szempontjából kimagasló jelentőségű hazai vállalati szektor ne kerüljön a jelenleginél is nehezebb helyzetbe.