2012.01.24. 17:27

Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió pénzügyminiszterei keddi brüsszeli találkozójukon megerősítették az Európai Bizottságnak azt az értékelését, hogy Magyarország eddig nem hozott elegendő intézkedést annak érdekében, hogy államháztartási hiányát tartósan az Európai Unióban előírt háromszázalékos küszöb alatt tartsa. Ennek kommentálását kértük Békesi László volt pénzügyminisztertől.

A közgazdász azt mondta: az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás 2004 folyamatosan folyik Magyarország ellen. Az Európai Bizottság (EU) decemberben úgy döntött, hogy – mivel Magyarország hitelt érdemlő intézkedésekkel nem viszi három százalék alá a deficitet – kiadja a szakfeladatot a pénzügyminiszterek tanácsának, az úgynevezett Ecofinnek. Az Ecofin kedden kimondta, hogy a magyarok tényleg nem tettek meg mindent hiány a három százalék alá vitelére. Bár hoztak unortodox intézkedéseket – mint például a magánnyugdíjpénztárak államosítása – ezek egyszeri, meg nem ismételhető eljárások, tehát nem fönntartható deficitellenes lépések, azaz a strukturális deficitet nem csökkentik.

Békesi hozzátette: az Ecofin keddi döntése alapján a magyar kormánynak harminc – illetve most már csak huszonkilenc – napja van arra, hogy olyan javaslatokat tegyen le az asztalra, amelyekkel tartósan három százalék alatt marad a deficit. Kérdésünkre, hogy ez az Országgyűlés rendkívüli összehívását jelentheti-e, a volt pénzügyminiszter úgy reagált: nem föltétlenül, hiszen vannak olyan lépések, amelyekhez kell a parlament, de olyanok is vannak, amelyek kormányzati hatáskörök. Közölte: mivel más ügyek – például az adatvédelmi ombudsman ügye, a jegybank függetlensége vagy új IMF-hitel feltételei – ezzel időben teljesen véletlenül egybeesnek, ezért „ezeket szerintem az EU össze fogja kapcsolni”.

Kérdésünkre, hogy mi történhet, ha a huszonkilenc nap múlva az EU asztalára letett javaslatokat az Unió elégtelennek tartja, Békesi úgy válaszolt: felfüggeszthetik a kohéziós alapokból való támogatást, ami a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeg, azaz egy évre négy-ötszázmilliárd forint. A végső az lehet, „hogy Magyarország szavazati jogát fölfüggesszék az EU-ban, de ezt nagyon nem tartom valószínűnek” – fogalmazott a szakember. Egyrészt az EU döntéshozatala lassú, ráadásul ezt Orbánéknak sem állhat érdekében.