ülföldön folyamatosan napirenden van a Magyarország elleni uniós szankciók kérdése. Az ügy már a következő szakaszába lépett, miután Európai Parlament zöld frakciója az MTI tudósítása szerint azt kezdeményezi, hogy az EU indítson eljárást hazánk ellen az alapvető uniós érdekek megsértése miatt. Fontos megjegyezni, hogy még nem az eljárás elindításáról van szó, hanem egyelőre csak annak kezdeményezéséről, számos feltétele van ugyanis annak, hogy el is induljon ténylegesen az eljárás Magyarország ellen. Közben a francia külügyminiszter után az osztrák külügyminiszter is bíráló hangot ütött meg.

Újabb lépés

Az Európai Parlament zöld frakciója kezdeményezi, hogy az EU indítson eljárást Magyarország ellen az Európai Unió alapvető értékeinek megsértése miatt - jelentette be szerdán Bécsben Ulrike Lunacek osztrák politikus, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség külpolitikai szóvivője az MTI beszámolója szerint.

Az európai zöldek szeretnék elérni, hogy az EP két hét múlva kezdődő plenáris ülése vegyen napirendre egy, az úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljárás megindításáról szóló határozati javaslatot - közölte Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek európai parlamenti képviselője egy sajtótájékoztató keretében. Kijelentette, reméli, hogy a többi frakció támogatja a javaslatot. Úgy vélekedett, hogy "megfelelő politikai akarat" esetén már a tanács márciusi ülésén döntés születhet egy hetedik cikkely szerinti eljárásról, megjegyezte, e fórumon négyötödös támogatásra lenne szükség.

Lunacek az MTI kérdésére kifejtette, a kezdeményezés napirendre tűzéséről az EP elnöksége dönt. Mint mondta, abból indul ki, hogy az elnökségben többségi támogatást kap az indítvány.

Az osztrák politikus úgy vélekedett, az új alkotmány életbe lépésével Magyarország "de facto autoriter állammá vált". Az igazságszolgáltatást, a médiát és a parlamentet "de facto Orbán és követői irányítják", a választókerületek új beosztása is a Fidesznek kedvez, és utolsó tényezőként "megszüntették a nemzeti bank függetlenségét" - fogalmazott Lunacek.

"A helyzet nem csak Magyarország számára veszélyes, az Európai Unió alapvető értékeit veszélyezteti" - tette hozzá. Ha nem indít eljárást, az EU "nem nézhet többé a tükörbe", amikor demokráciáról és jogállamiságról van szó, emellett a csatlakozásra törekvő országok szemében is hiteltelenné válik - vélekedett a politikus.

Az EP-ben egyszerű többségre, ezt követően az Európai Tanácsban négyötödös többségre van szükség az eljárás megindításához. A zöld, a liberális és a szociáldemokrata frakció együtt a szavazatok többségével rendelkezik az EP-ben. Lunacek hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy e három pártcsalád mellett - a Fideszt is a tagjai között tudó - Európai Néppárt (EPP) legalább egy része is támogassa az eljárást.

Lunacek tisztában van vele, hogy "rendkívül nehéz" feladat a tanácsban az eljárás megindításához kezdeményezés sikeréhez szükséges többséget megszerezni. Mindamellett úgy vélekedett, "megfelelő politikai akarat" esetén már a tanács márciusi ülésén döntés születhet az eljárásról.

Egy kérdésre válaszolva kijelentette, Magyarország kizárása az EU-ból nem céljuk, és nem is szerepel lehetőségként az uniós szerződésben. A hetedik cikkely szerinti eljárás bizonyos jogok, így az európai támogatások, illetve végső lehetőségként a szavazati jog megvonását vonhatja maga után - mondta.

A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett eljárás szerint a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság megalapozott javaslata alapján az Európai Tanács a tagok négyötödének a szavazatával, az Európai Parlament általi jóváhagyás után kimondhatja: egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy valamely tagállam súlyosan megsérti az EU alapvető értékeit. A tanács a döntés előtt meghallgatja az érintett tagállamot, és ajánlásokat fogalmazhat meg a számára.

A tanács hasonló eljárásban, egyhangú állásfoglalással mondhatja ki azt, hogy egy tagállam "súlyosan és tartósan" megsérti az alapvető értékeket. Ebben az esetben minősített többséggel dönthet az uniós szerződésből eredő jogok felfüggesztése mellett. Az eljárásban az érintett tagállam nem szavazhat, és nem veszik tekintetbe a szavazati arány megállapításakor.

Mikor jöhet eljárás?

Az Index korábbi cikke ennek kapcsán felidézte, hogy december 20-án a zöld frakció vezetői levelet írtak José Manuel Barrosónak, és a többi frakció vezetőinek, hogy itt lenne az ideje Magyarországot visszaterelni a jogállamiság útjára, mert a budapesti kormány az EU alapszerződésébe foglalt értékeket veszélyezteti.

Egy ilyen feltételezésen alapuló eljárásnak legvégső esetben valóban lehet szavazatmegvonás a vége, de ez most egyáltalán nem reális. Ilyen büntetést még soha tagállam nem kapott, és irreális, hogy a közeljövőben ilyesmit foganatosítson az EU.

De ha mégis megszavazna egy ilyet az EP (ami a Fideszt is tagjai között tudó Néppárt nélkül nem volna egyszerű), ehhez első körben az EU tagállamainak négyötödös támogatása is szükséges. És még ez is csak ahhoz elég, hogy ajánlásokat kapjon a renitens tagállam, mintegy fenyegetésként, de szavazatmegvonás még ekkor sincs.

A renitens válaszát ilyen esetben akkor lehet problémásnak tekinteni, ha ebben az összes tagállam egyetért, és a véleményt osztja az Európai Parlament képviselőinek többsége is. Ha ez is megtörtént, akkor szavazhat az Európai Tanács (vagyis a tagállamok kormányfői) az ideiglenes szavazatmegvonásról, ám ehhez is minősített többség kell.

Folyik az üzengetés

Közben egyre többször hangzik el kemény kritika külföldön Magyarországot illetően. Alain Juppé francia külügyminiszter a francia állami televízió 1-es csatornájának nyilatkozva az MTI tudósítása szerint kedden azt mondta, hogy "problémás a helyzet ma Magyarországon".

"Az Európai Bizottság feladata ellenőrizni, hogy az új alkotmány szövegei tiszteletben tartják-e az Európai Unió országainak közös értékeit, vagyis a jogállamiságot, valamint a demokratikus alapértékeket" - fűzte hozzá Alain Juppé, aki egyéb külpolitikai kérdésekről, többi közt Iránról is beszélt hétfő reggeli televíziós nyilatkozatában. "Mára problémák merültek fel, és mi arra szólítjuk az Európai Bizottságot, tegye meg a szükséges kezdeményezéseket annak érdekében, hogy ezeket az alapelveket tiszteletben tartsák mindenütt, beleértve Magyarországot is" - tette hozzá a francia diplomácia vezetője.

Tegnap erre reagálva adott ki közleményt a magyar külügyminisztérium. Ezek szerint "a Külügyminisztérium határozottan visszautasítja Alain Juppé, francia külügyminiszter nyilatkozatát, mely a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény kapcsán megkérdőjelezi az EU-tagországok közös alapelveinek, a jogállamiságnak és a demokratikus alapértékeknek a tiszteletben tartását Magyarországon". "A magyar Kormány folyamatos párbeszédet folytat az európai intézményekkel és különböző nemzetközi szervezetekkel az Alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel kapcsolatos konkrét aggályok tisztázása érdekében. A francia külügyminiszter nyilatkozata nem felel meg a két ország hagyományosan baráti kapcsolatának, és nem illik bele abba a konzultációs folyamatba, amely országaink között zajlik" - teszi hozzá a tárca.

Az osztrák külügy is kifakadt

Magyarországgal kapcsolatos "bírálható pontokról" beszélt az osztrák külügyminiszter szerdán Bécsben az APA osztrák hírügynökség beszámolója szerint - írja az MTI.

"Vannak bírálható dolgok, ezeket közöltem a külügyminiszterrel (Martonyi Jánossal)" - idézte az APA Michael Spindeleggert, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökét. Az alkancellári tisztséget is betöltő Spindelegger egy sajtótájékoztató alkalmával, újságírói kérdésre válaszolva mondta ezt. Hozzátette, "nagyon reméli", hogy a magyar kormány figyelembe veszi ezeket a kritikákat. "Egy sor bírálható dolog van", amelyet Magyarországon kell megvitatni, illetve amelyek európai vonatkozással rendelkeznek - mondta.

Spindelegger leszögezte, az alkotmány minden ország belügye, de Magyarországnak be kell tartania az európai jogot. Így például egy nemzeti banknak függetlennek kell lennie - mondta. Kijelentette, egy kétharmados parlamenti többséggel "óvatosan" kell bánni és az európai normákat is be kell tartani.