Szerdán postázza a
Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Alkotmánybíróságnak (Ab) a
magánszemélyek 98 százalékos különadójáról szóló törvényre vonatkozó
kifogásait - tudta meg a Pénzcentrum.hu Galló Istvánnétól, az
érdekképviselet elnökétől.
Sérül a közalkalmazottak
tulajdonjoghoz való joga azáltal, hogy a törvény alapján őket megillető
végkielégítéseket, szabadságmegváltás és felmentés címén kapott
összegek egy részét elveszi tőlük az állam - szögezte le
érdeklődésünkre az elnök asszony. A különadóról szóló törvény
megszégyeníti azokat az embereket, akik évtizedeket húztak le a köz
szolgálatában, és pár évvel a nyugdíjazásuk előtt elbocsátották őket.
Galló Istvánné példaként említett egy 58 éves igazgató-helyettest, aki
36 évig tanított, majd az iskolája bezárása miatt megszűnt a
munkahelye. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint őt
jogosan megillető illetményéből 1,3 millió forintot be kell fizetnie az
államnak.
Kifogásolják a pedagógusok , hogy az újonnan
elfogadott különadó-törvény is visszamenőlegesen adóztatja a
közszférában dolgozókat. Szüdi János, a PSZ szakértője
A 98 százalékos adó sem biztos
A
98 százalékos adómértéket is jogsértőnek tartják a tanárok, de erre
vonatkozóan nem nyújtanak be új beadványokat. Arról ugyanis a
későbbiekben még dönteni fog az Ab. Ugyan a testület a jogkörének
tavaly őszi megnyirbálása után már nem foglalhat állást a központi
adónemekről, de arról igen, hogy az emberi méltósághoz való jogra
hivatkozva nemzetközi egyezményt sért-e az adó mértéke.
Sereg
András, az Alkotmánybíróság szóvivője korábban kérdésünkre
megerősítette, hogy a testület a május 6-án hozott határozatában utalt
arra, érkeztek olyan beadványok is, amelyek a különadó nemzetközi
szerződésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményezték. Az indítványozók
azt kérték, a taláros testület vizsgálja meg, hogy a 98 százalékos
adómérték az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és
az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én
kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv első
Kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkébe ütközik-e. Az Alkotmánybíróság
ezeket az indítványokat elkülönítette, és a kérdéssel külön eljárásban
foglalkozik majd.
szerint 2010 azon időszakára, mielőtt
első ízben - július 22-én - elfogadta a parlament az extra befizetésre
vonatkozó szabályokat ugyanúgy visszamenőlegesen szedne be adót az
állam, mint amikor korábban a 2005. január 1. után kapott juttatásokra
kívánta kivetni a közterhet. Az első félévi elbocsátásokkor ugyanis még
egyáltalán nem lehetett tudni, hogy a kapott kifizetések után ilyen
hatalmas mértékű adót kell fizetni. A szakértő szerint ezért a
visszamenőlegességet illetően ez alapján minimum szét kell választani a
tavalyi évet.
A szakszervezet szerint teljesen ellentétes az
uniós szabályokkal az, hogy az extra adó nemcsak a végkielégítésekre, a
munkavégzés nélküli felmentési időre kapo
t jövedelmekre, hanem a
törvény szerint járó, ki nem vett szabadság megváltásáért kapott
kifizetésekre is kiterjed - hangsúlyozta Szüdi János. Emellett a
törvény indok nélkül diszkriminál is. Az Alkotmánybíróság ugyanis
sajátos módon nem tért ki a döntésében arra, milyen alkotmányos
indokkal magyarázható, hogy a közszférában dolgozók egy részénél -
jellemzően a beosztottaknál - csak a 3,5 millió forint fölötti, a
vezetőknél, polgármestereknél, alpolgármestereknél, országgyűlési és
európai parlamenti képviselőknél pedig már a 2 millió forint fölötti
elbocsátáskori jövedelmeket is 98 százalékos adó sújtja.
A
beadványokon az utolsó simításokat végzik. A tervek szerint szerdán
postázzák a pedagógusok a kifogásokat az Alkotmánybíróságnak.
Utcára vonulnak a tanárok - Nem akarják hagyni, hogy semmibe vegye őket a kormány
Június
5-ére, pedagógusnapra tüntetést szerveznek a tanárok - jelentette be
kedden Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A
kezdeményezést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar
Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és
Szakképzési Dolgozók Szakszervezete és az Oktatási Vezetők
Szakszervezete is támogatja.
Az érdekképviseletek azért tiltakoznak,
mert eddig érdemben nem szólhattak hozzá a közoktatási törvényhez, sőt
február óta nem látták a jogszabály módosítását sem.
A
miniszterelnöknek május elején küldtek egy levelet, amelyben arra
kértek választ, hogy ki fog velük egyeztetni. Orbán Viktor május 19-i
levelében azt írta, jelenleg a szociális konzultáció zajlik, ami után
szívesen tárgyalnak a szakszervezetekkel. A pedagógusok szerint viszont
addigra már az Országgyűlés elé kerül a törvényjavaslat. látszólagos
egyeztetéseknek pedig nem látják értelmét.
Kommentáld!