Könnyen csőbe húzhatják a nyugdíjas korukra takarékoskodókat azok a jó tanácsok, amelyeket sokat ismételgetnek a "hozzáértők". Ezek közül négyre hívja fel a figyelmet egy nyugdíj-megtakarításokra specializálódott szakértő.

Nem könnyű a dolga annak, aki nyugdíjas éveire takarékoskodik, ám van néhány olyan közhelyes jó tanács, amelyek szinte biztosan nagy veszteségeket okozhatnak nekik, ha megfogadják ezeket. Aki ragaszkodik a "jól bevált" a hüvelykujjszabályokhoz, az teljes vagyonának elvesztését kockáztatja - állítja Paul Merriman nyugdíj-megtakarításokra specializálódott befektetési tanácsadó a MarketWatchon megjelent cikkében. A szakember tapasztalatai alapján biztos abban, hogy mindenki környezetében akadhat legalább egy ismerős, aki besétált a "tuti tippek" valamelyikének csapdájába.

A tőzsdei befektetéseiből milliárdossá vált - sokak szerint befektetési guru - Warren Buffett egyik megjegyzése szerint nagyon kevés dolgot kell az embernek jól csinálnia az életében, ha nem ront el túl sokat. Merriman azt teszi ehhez hozzá, hogy a legtöbb dolog, amit az ember elszúr, úgy kezdődik, hogy elfogad valakitől egy kétes értékű jó tanácsot. Négy sokat ismételt, ám szerinte valóban katasztrofális következményekkel járó befektetői "bölcsességet" sorol fel ezek közül.

A csúnya szebb

Az első ésszerűnek hangzó ajánlás úgy szól, hogy aki nem profi befektető, az a legjobban teszi, ha a legkiválóbb vállalatok részvényeit vásárolja. Ki ne akarna részese lenne egy nagyszerűen menedzselt társaság sikerének? A gond csak az, hogy a jól menő cégek részvényei jól árazottak, azaz szinte definíciószerűen kijelenthető, hogy nem lehet azokat olcsón megszerezni. Így aztán nem is lehet keresni rajtuk. Olyan ez mintha valaki egy dalt a refrén végére elérendő legmagasabb hangon kezdene.

Még rosszabb a helyzet, ha valaki néhány cégre bízza a vagyonát. Merriman nem győzi elismételni azt a valódi alapszabályt, hogy aki nyerni akar, az több száz, több ezer vállalat részvényeiben tartsa a pénzét. A fő ellenérv a kisebb papírokkal szemben, hogy kockázatosabbak, mint a nagyobbak. Kellő mennyiségben tartva azonban ez a kockázat nem annyival több, mint amennyit nyerhet vásárlásukkal a laikus befektető is.

A hűség nem erény

A második okosság szerint minél tovább tartja meg valaki egy befektetését, annál nagyobb a jó profit esélye. A szakértő szerint ennek éppen az ellenkezője az igaz: minél tovább tovább tart valaki egy céget vagy egy bizonyos portfóliót a kezében, annál nagyobb a veszélye a katasztrofális buktának. A gazdasági válságok nem tartoznak a mindennapos kockázatok közé, de a következő ötven évben időnként be fognak ütni.

Mostantól számítva 25 év múlva kevés olyan vállalat lesz, amely soha nem ad ki profit warningot vagy nem csökkenti osztalékát. Sok tanácsadó erre a néhány cégre fog mutogatni 2038-ban, mondván: lám-lám érdemes lett volna tartani részvényeiket, és senki sem beszél azokról az ezrekről, amelyek eltűnnek a színről. Csakhogy annak előre látása, hogy melyek lesznek ezek a cégek, egyenlő a szerencsejátékkal. A lottóötös nyerteséről - ha megengedi - lesz családi fotó, a milliókról, akik elbukják a szelvényük árát nem.

Türelem rózsát terem

A laikus befektető hajlamos összetojni magát a legkisebb veszteség láttán, ezért hallgat arra a tanácsra, amely szerint a hanyatló befektetésből ki kell szállni. Ez igaz is, ha egy papírról van szó, ám okos ember hosszú távra egész eszközcsoportokat vesz, amelyek története mélyre nyúlik vissza a múltba. Az ilyen portfólióknak is vannak mélyrepüléseik - ha valaki rosszul tűri ezeket, az egyáltalán ne vegyen részvényeket.

A hullámzás ellensúlyozására azért van lehetőség. Merriman szerint érdemes újra és újra kivenni a profit egy részét azokból az eszközökből, amelyek éppen jól teljesítenek, és beleforgatni azokban, amelyek éppen a mélyben vannak. Ez végül is minden tőzsdei befektetés alapja: a csúcson eladni, a mélyben vásárolni. Ezzel a módszerrel biztosan zsebre tehető a profit egy része, mielőtt egy hanyatlás elvinné az egészet.

Ugrás az ismeretlenbe

A laikus befektető legjobb kapaszkodójának látszik az a jó tanács, amely szerint olyan üzletágak cégeire kell bíznia a pénzét, amelyekhez ért. A szakértő szerint ezt akkor érdemes megfogadni, ha valaki okosnak akarja érezni magát. Ettől függetlenül viszont csupán arra jó, hogy kihagyjon egy rakás kiváló pénzcsinálási lehetőséget.

Először is hiába tudunk sokat egy bizonyos iparágról, attól még nem láthatjuk előre, hogy a gazdaság melyik szegmense fogja termelni a jövőben a legtöbb profitot. Ezért ha valaki egy ágazatot részesít előnyben, mert azt ismeri, akkor pusztán azért veszít el egy csomó pénzt, mert a többit nem érti, mert azok ismeretlenek a számára.

Másrészt nagy a különbség aközött, hogy mit gondolunk arról, hogy mihez értünk, illetve aközött, amit valóban tudunk. Merriman számtalan olyan okos befektetőt látott, aki azért bukdácsolt, mert azt hitte mindent tud arról a cégről vagy ágazatról, amelyre befektetési tippjeit tette.