Magyarország hónapok óta kérdez, Schmitt Pál pedig hónapok óta hallgat - mondta tegnap a szocialista Molnár Csaba, amikor az újságíróknak bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenccel együtt törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az államfő múltját végre tisztázni lehessen. Kijelentette, azért van szükség a "lex Schmittre", mert a köztársasági elnökről zavaros ügyek keringenek.

facebook

iwiw

Schmitt Pál például eddig nem cáfolta, hogy 1964-ben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és társadalmi tulajdon gondatlan rongálása miatt jogerősen felfüggesztetett szabadságvesztést kapott. A jelenlegi államfő 1976 és 1981 között az Astoria szálló szobakiosztásért is felelős igazgató-helyettese volt. Ungváry Krisztián, a szolgálatokat, az akkori besúgórendszert jól ismerő történész a hotelről azt mondta, "betechnikázott objektum volt, amit az állambiztonság előszeretettel használt célszemélyeivel szemben". Az MSZP-s politikus arra emlékeztetett, hogy ebben az időszakban két szigorúan titkos tiszt is dolgozott az Astoriában a jelenlegi köztársasági elnök közvetlen munkatársaként.

"Életszerűtlen feltételezés volna, ha azt gondolnánk, Schmittnek fogalma sem volt arról, mit művelnek az állambiztonság emberei a munkahelyén" - idézte Molnár Csaba Ungvárynak a hvg.hu hírportálon megjelent írását, kijelentve: a szobakiosztás felelőseként az akciók egy részéhez "neki kellett biztosítani a feltételeket".
Az államfő életrajzában van egy "titokzatos év", amikor Schmitt Pál már nem dolgozott az Astoriában, de még nem ült át a Népstadion és Intézményei főigazgatói székébe - emlékeztetett a szocialista képviselő. Ebben az időszakban munkatársát, Csima Ferencet korrupciós ügyek miatt öt és fél év szabadságvesztésre, sporttársát, Fenyvesy Csabát pedig felfüggesztett börtönre ítélték.

Molnár szerint az államfőnek nem lehetnek zavaros ügyei, "sáros múltja és zsarolható jelene". Kijelentette, a törvényjavaslat alapján minden közjogi méltóságnak nyilatkoznia kellene arról, hogy bármilyen módon együttműködött-e az állampárt állambiztonsági szolgálataival, illetve hogy korábban elítélték-e bűncselekmény elkövetése miatt, az adatok pedig nyilvánosak lennének. Azt hangoztatta, ha a kormányfő nem támogatja a javaslatot, "az felér egy nyilvános beismeréssel".