Bath, Anglia fürdővárosa 2012.03.02. 18:23 Qeki

A lenyűgöző szépségű Bath Anglia dél-nyugati részében fekszik  Bristoltól nem messze . Az egyik legszebb angol város az Avon folyó partján a szigetország egyetlen természetes melegvíz-forrására épült. Több mint 2000 éve várja az utazókat, nyaralni, gyógyulni vágyókat. Időjárása a mérsékelt égöv alatti fekvésének és a Golf áramlatnak köszönhetően szárazabb és melegebb, mint az Egyesült Királyság többi részén.

A Britanniát i. sz. 43-ban meghódító rómaiak is felfedezték Bath (Aquae Sulis) gyógyvizének jótékony hatását, és számos fürdő mellett szentélyt építettek Sulis Minerva tiszteletére, aki egy személyben volt a vizek kelta, és a bölcsesség római istennője.

A 18. században, III. György uralkodása idején Bath elegáns üdülővárossá fejlődött, neoklasszicista épületei harmonikusan illeszkednek a rómaiak építette termálfürdőkkel. Az 1700-as évek elejétől sorra épültek itt a pompás, elegáns házsorok. A város ennek a kornak a hangulatát őrzi ma is.

Anna királynő 1702-ben itt kúráltatta magát ezzel emelve a fürdőhely társadalmi rangját. Az 1704-ben ceremóniamesternek választott Richard „Beau” Nash nagy bálokat, szerencsejátékokat szervezett a gazdagok szórakotatására ezzel idevonzva a társasági élet krémjét, így igazi divatos fürdővárossá vált Bath.

Főbb látnivalói: Bath Abbey, Roman Bath (Római Fürdő), Pump Room (Szivattyú-terem), az üzletekkel szegélyezett Pultney Bridge (Pultney-híd), Royal Cresent (Királyi Félhold), Queen Square, Circus, Botanical Garden, Jane Austen Centre, Victoria Art Gallery, Holbourne Museum, Herschel Museum of Astronomy.

 
A legfőbb látványossága a Római fürdő, melyet Claudius császár építtetett. A hőforrások 46-49 °C fokosak, és feltételezések szerint másfél kilométeres mélységből fakadnak.
Az 1796-ban épült Pump Room (Szivattyú-terem) klasszicista stílusú épület, homlokzatán görög felirat: Legjobb a víz, ma.

A római kori fürdőépület egykori elegáns csarnoka ma egy fényűző György-korabeli környezetű, drága étteremnek ad otthont.

Thermae Bath Spa megnyitása óta a város vonzereje még inkább megerősödött a régi és új szépségével.

A gyönyörű Bath Abbey a 16. századi késő gótikus stílusban épített apátság építését 1499-ben kezdték meg. A legenda szerint Oliver King püspök álmot látott, amelyben isten vázolta fel neki a templom formáját. A főhajó tágas belső terét csipkeszerűen szép, legyező alakú boltozat zárja le.

A templom 67 m hosszú és az oldalhajókkal együtt 22 m széles. A középső hajó 24 m, a torony 49 m magas. A főoltár fölötti ablak Jézus Krisztus életének 56 jelenetét örökíti meg.

Az Avon folyót átívelő Pulteney Bridge (Pulteney-híd) Robert Adam alkotása, mely 1769 és 1774 között épült. A világ egyik legromantikusabb hídjának tartott Pulteney-híd a firenzei Ponte Vecchióra emlékeztet, a hidat kis házakkal, üzletekkel szegélyezték.

Igazi angol romantikus regényekbe illő helyszín a Prior Park és a Palladian-híd.

Az egyik legszebb György-kori épületek a XVIII. században, a környéken bányászott méz-színű mészkőből épült elegáns Royal Crescent(Királyi Félhold) házsor és a  Circus (Körönd) kör alakú épületegyüttes. Két kiváló építész, idősebb és ifjabb John Wood tervezte  páratlan szépségű Palladio-stílusú épületek a 85 000 lakosú Bath és egész Anglia nevezetességei.

A Royal Crescent, Anglia legszebbnek tartott utcáját szegélyező 30 lakóház  ifjabb John Wood alkotása, amely 1767 és 1774 között készült.

 A Circus (Körönd) kör alakú épületegyüttesét az idősebb Wood tervezte, 1705 és 1754 között készült.

Az Royal Crescent házaiból Bath legnagyobb szabad területére, a Royal Victoria Park-ra nyílik csodálatos kilátás, melyet 1830-ban alapítottak az akkor 11 éves Viktória hercegnő tiszteletére, és ez volt az első park amely az ő nevét viselte.

1801 és 1806 között a városban élt Anglia egyik legismertebb írónője Jane Austen is, aki két regényt írt itt: Meggyőző érvek (Persuasion) és A klastrom titka (Northanger Abbey), s később több regényének filmváltozatát is itt forgatták.

Bath egy látványosan gyönyörű város, igazi turistaparadicsom, melyet 1987-ben az UNESCO Világörökség részévé választottak.