Az Európai Bizottság leköszönő elnöke és a magyar miniszterelnök ma aláírták a 2014-2020 közötti partnerségi megállapodást, ami összességében 34 milliárd euróról szól.

A Világgazdaság beszámolója szerint Barroso így kommentálta a megállapodás aláírását: "Két papírt írok alá. Aláírom a magyart. Nagyon remélem, hogy az van a szövegben, amire számítok". A Világgazdaság felidézi, hogy korábban nem egy alkalommal megtörtént, hogy néhány törvénynél nem pontosan ugyanazt a szöveget küldte el a magyar kormány Brüsszelbe, mint amivel itthon elfogadták.

Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezett

Európa alapja a szolidaritás és a felelősségvállalás, ezek nélkül elképzelhetetlen az unió - mondta José Manuel Barroso az Országházban. Kiemelte: az EU sikerrel vette az akadályokat a válságban, ma már kifelé halad a krízisből,  ez a szolidaritásnak és a felelősségvállalásnak köszönhető.

Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje az európai szolidaritásnak - mondta. Közölte: 2007 és 2013 között több mint 63 ezer fejlesztési projektet támogatott az EU több mint 8200 milliárd forintos támogatásból. 2014 és 2020 között 8 ezer milliárd forinttal többet kap Magyarország, mint amennyit betesz az európai költségvetésbe - mondta, hozzátéve: minél jobban kell elkölteni a forrásokat.

Úgy vélte, sok előnnyel járhatnak az uniós források a magyar gazdaság és az emberek számára is, és 2020-ra sokkal fejlettebbé válhat az ország.

A bizottság elnöke emlékeztetett: valóban rendkívüli megpróbáltatásokkal teli évek voltak az elmúlt évtized évei Európában, 2004-ben kibővült az unió, mindössze tíz év alatt csaknem megduplázták a tagállamok számát. Mindez a válság közepette, az alkotmányos szerződés ratifikációjának elmaradása ellenére sikerült.  Nagy kihívásokkal kellett szembenézni, de a bizottság képes volt hozzájárulni ahhoz, hogy Európa egységes és nyitott maradjon, és ahhoz, hogy az unió ma erősebb, jobban felkészült a globalizáció korszakában - vélekedett.

José Manuel Barroso szerint "sok nehézség van még előttünk", de sikerült bővíteni és konszolidálni az EU-t, ezért büszkék lehetünk az elmúlt évek erőfeszítéseire. Mint mondta, amikor tíz évvel ezelőtt több ország, köztük Magyarország csatlakozott az EU-hoz, nagy volt a lelkesedés, de aggodalom is volt a tagállamokban. A félelmek közül azonban nagyon kevés igazolódott be, alapvetően siker volt a bővítés - mutatott rá.

Voltak véleménykülönbségek

A bizottság elnöke a Magyarország és az EU közötti kapcsolatról beszélve kifejtette: voltak véleménykülönbségek fontos kérdésekben, és nem mindig volt zökkenőmentes a párbeszéd. Viszont a bizottság olyan intézmény, amely a jogállamiság mellett kötelezte el magát, és Európának meg kell védenie a közös jogon alapuló uniót, amelyben minden tagállam egyenlő az európai jog előtt - hangoztatta.

Orbán: egyenrangú európai polgároknak érezhetjük magunkat

Orbán Viktor szerint maradéktalanul szolgálja az Magyarország érdekeit a megállapodás. A kormányfő hangsúlyozta: a cél az volt, hogy az ország számára elérhető források 60 százaléka a magyar gazdaságba kerüljön. Mint mondta, a bizottság elnöke partner volt ebben. Hozzátette: változott a forrásfelhasználás kezelési, igazgatási rendje is, amelyet a forrásfelhasználás belső arányainak módosítása mellett szintén el kellett fogadnia az uniónak. Orbán Viktor hangsúlyozta: az átláthatóbbá, egyszerűbbé és ésszerűbbé vált, és teljes összhangban áll a kormány gazdaságfejlesztési szakpolitikájával.

A miniszterelnök a forrásokat nemzetgazdasági perspektívából úgy értékelte: a külföldi tőkebefektetők nagyjából akkora összegű hozamot visznek ki az országból, mint amennyi uniós forrás az országba érkezik. Vagyis, ha nem lenne az uniós támogatási rendszer, felborulna a nemzetgazdaság egyensúlya.

A forrásoknak köszönhetően azonban egyenrangú európai polgároknak érezhetjük magunkat pénzügyi szempontból - összegezte a miniszterelnök, aki szerint, ha jól hasznosulnak a pénzek, hét év múlva egy fejlett ország lehetünk, amely magas szinten képes az önfenntartásra és önépítésre. Olyan ország, amely képes lesz gyorsabban törleszteni az adósságait, mint az elmúlt hét évben - tette hozzá.

A miniszterelnök köszöntette a bizottság tíz év után leköszönő elnökét is, akiről azt mondta: kihívásokkal teli időszakban volt képes biztos kézzel irányítani az unió hajóját. Hozzátette: Magyarország az unióban történő "helyfoglalásának" tíz évében, különösen a 2010 után beépítette az unió kereteibe saját gazdasági és társadalmi modelljét, és elfogadta az unió alappilléreit, a demokrácia, piacgazdaság, nemzeti szuverenitás és az európai integráció erősítését.

A vitát sikerült rendezni

Az elnökkel folytatott vitákról szólva megjegyezte: ezeknek köszönhetően mára Magyarország az egyetlen az unióban, amelyet a bizottság "a sarkától a füléig az európai értékek szempontjából átvilágított", amelyet az ország késői alkotmányázásával indokolt. Az új alaptörvény pedig mindig felveti az európai értékekkel való összhang kérdését - mondta.

A vitákat sikerült rendezni - folytatta -, ezek közül az ombudsman személye körüli vitákat említette kivételnél, amelyet még el kell fogadnia a bizottságnak.  "A bizottságot Magyarország mindig is az egyetlen pártatlan félnek fogadta el az unión belül" - jelentette ki Orbán Viktor, aki a tisztesség, az egyenlő elbánás szempontjából az egyetlen menedéknek nevezte az Európai Bizottságot, ezért köszönetet mondott José Manuel Barrosónak.

34 milliárd euró

A tájékoztatón Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő az Európai Bizottság által augusztus 29-én jóváhagyott dokumentumról szólva elmondta: Magyarország a kohéziós alapokból 21,9 milliárd eurónyi, a vidékfejlesztési alapból 3,4 milliárd eurónyi, míg az európai halászati és tengerügyi alapból 39 millió eurónyi támogatásban részesül. Hangsúlyozta: az összegek hozzájárulnak a munkanélküliség kezeléséhez, a versenyképesség növeléséhez, a gazdasági növekedés előmozdításához, és ösztönzik az innovációt, a képzést és az oktatást. Lendületet adnak a vállalkozásoknak és elősegítik a környezetbarát gazdaság kialakítását - közölte.

A partnerségi megállapodás a 2014 és 2020 között Magyarországra érkező uniós források felhasználásának keretét jelenti. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között létrejött megállapodásról szólva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten az MTI-nek azt mondta: a kabinet és a brüsszeli testület több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg, ez a hozzá szükséges önerővel mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a 2014-2020-as időszakban. Délután a Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa és egyetemi doktori tanácsa ünnepi ülésen avatja díszdoktorrá José Manuel Barrosót.

MSZP: Orbánnak csak az európai értékek büdösek

Ujhelyi István szerint Orbán Viktornak "csak az európai értékek büdösek, az ingyen eurónak már nincsen szaga". A szocialista politikus szerint látványosan kisebb Orbán Viktor és a Fidesz-kormány szabadságharcos hevülete akkor, amikor az "ellenség" pénzzel teli zsákot hoz, és a magyar kormányfőnek "csak az európai értékek büdösek, az ingyen eurónak már nincsen szaga". Hozzátette: a magyar miniszterelnök maga is elismerte a találkozója során, hogy ha "nem lenne az EU-támogatási rendszer, akkor a magyar gazdaság felborulna". Tény, hogy a magyarországi beruházások döntő többsége uniós forrásból készül, és az európai közösség támogatása nélkül a hazai gazdaság rövid időn belül csődöt jelenthetne. Éppen ezért fontos, hogy Magyarország megfelelő mértékben és módon részesüljön a következő időszak uniós kereteiből - rögzítette. Állásfoglalásában kitért arra is: a jobboldal azzal zsarolja a városok, falvak lakóit, hogy ha nem a Fideszre szavaznak az önkormányzati választáson, akkor nem lesz pénz a fejlesztésekre. Ujhelyi István szerint hazudnak, hiszen most is bizonyították, hogy a pénzt az európai közösség és nem a kormány adja. "Hazudnak abban is, hogy Magyarország sikerrel tárgyalt a következő időszak forrásairól, hiszen néhány milliárd euróval kevesebb kohéziós keretre vagyunk jogosultak, mint korábban" - írta, hozzátéve: az egy főre jutó támogatásnövekedést a statisztikai bűvészkedés, valójában az árfolyamváltozás és a népességfogyás magyarázza. A valóság az, hogy a következő hét évben közel 150 ezer forinttal kevesebb uniós pénz jut minden magyar állampolgárra - jegyezte meg. Mint írta: lehet bármekkora a keret, ha a kormány hibájából annak csak egy részét használja fel Magyarország, vagy bizonyos lehetőségekkel egyáltalán nem él. Van olyan európai támogatási csomag például, amely a munkanélküliség felszámolását segítené, Magyarország azonban 2010 óta egyetlen euró centet sem hívott még le belőle - közölte.

atv.hu / MTI / vg.hu