A választás, mint olyan, nem mindig  „tisztességes”… ám, mikor az!(?)

Az egyiknek sikerül,- ha a hatalomból indul – addig a másik verejtékezik - birkózik a hatalommal, s annak erejével. Ergo: - nem egyenlő harc folyt a jelöltek között.

A választó polgárok hittek még a mesének… nem a seprő a lényeg, hanem az, hogy kinek jut a nyele!

Hiába a cifra nyomorúság, a kandeláberek, a színes téglák.. stb. a szegénység tábortüze lángol s csak a „szélre” vár!!  Hogy ki adja le-ki a parancsot, az még várat magára. Erre van még kettő év!

Az ellenzék lebecsülése a mozgásterének szándékos akadályoztatása még visszafelé is elsülhet. Azt mondják erre a falvakban: - a kapanyél is elsül néha! A robbanás viharos ereje kiseprűzi a kormot, a szemetet, s új friss levegővel és közszereplőkkel telíti meg a közéletet, ám ehhez felvilágosult emberekre van szüksége a demokratikus szellemiségnek! A szabadság érzése, nem elég, tenni kell ellene. Aki két kézzel ragaszkodik a hatalomhoz, annak előbb - utóbb elfárad a marka! A közeli barátok, ismerősök, társadalmi beosztásokat adományozókat a polip hatalmas nagy karja átöleli, majd lehúzza a mélybe! Az fog először beléd döfni, akin segítettél: - „Te is fiam Brutusz”

Utólag könnyű eszesnek, nagyképűnek, önteltnek lenni. Minden falu felemelkedésének lehetősége a polgárok feladata lenne, ám ehhez kiváló értelmes iskolázott emberekre van szükség! Akik a tudásukat a nép javára fordítják, s nem uralkodni akarnak a nép fölött…

„fölül a gálya, alul a víznek árja, azért mégis a víz az úr… Petőfi ezt már, akkor látta s szerényen megfogalmazta, intő példaként a márciusi ifjakat követő nemzedékek számára.

Rossz választás vagy…

Nekünk nem üres ígéretek kellenek, nem színes téglák, kandeláberek, hanem munkahely!! A családunkat el kell tartani,(!) a gyermekeinket iskolába muszáj, kell járatni, cipőt, ruhát, élelmiszert biztosítani a megélhetésünkhöz, mert mit érünk azzal az „élménnyel”, hogy a szivárványt  visszatükröző betonon járunk, és közben kiesik a szemünk az éhségtől! Hol van már a bableves hölgyeim és uraim! Az ígéretek földje, a Kánaán, még nem érkezett el! Mózes is kivezette a zsidókat Egyiptomból… de mennyit kellett éhezniük, szomjazniuk a felelőtlen döntésük miatt! A vándorlás több évtizedig tartott. Remélem, Ti nem ezt akarjátok! Munkahely, munkahely, és megint csak munkahely!

Kik ülnek pozíciókban?

A tűz, a tábortűz lángja, messze világít, azonban nem sejteti a jövőt! A kétségek között birkózó emberi lélek megszenved a nyári melegben s téli hidegben is! Te hányadik vagy a sorban?  A TE szalonnád mikor sül meg! Van kenyered a szalonna mellé? Te függesz valaki ígéretétől? Számon kérheted a választási voksodat? Úgy gondolom nem! Te csak legközelebb két év múlva kapsz megint egy tányér bablevest… de addig!

Kérdem én, minek ekkora faluban társadalmi alpolgármester?

A havi 5 ezer forint nagyon sok kiadás egy ilyen anyagi helyzetben lévő hivatalnak… a fegyverhordozó… barátot… nem hagyhatom… el.. oszt ennyi!

Szemezgetés

„A köz –és magántulajdon védelme érdekében fontos a belterületi csapadék vízelvezető rendszer teljes kiépítése „- mondá Búza Zsolt… 1998-óta nem megoldott – nem is akarták megoldani, mivel én voltam a bejelentő, s a mi házunkat érik folyamatosan a belvíz okozta károk, erről hivatalos fényképek is készültek! Az önkormányzat hol van, s miben segített a belvíz okozta károk enyhítésében!!

Avval egyetértek Búzával: „hogy a fiatalok elvándorolnak a településről”!

A forráshiányos falun úgy lehetne segíteni, könnyíteni - Búza úr, hogy eljárásokat kellene (!) kezdeményezni, a kontárok,  cigaretta árusok, s feketemunkások ellen! Sok alkalommal beszélgettünk erről a bevételi forrásról! Akkor egyetértett velem,- tapsolt- ám a nyilvánosság előtt nem merte felvállalni e feladatot, s a programjában most sem volt feltüntetve.

A látvány, a bableves, valamint a fánk íze a mélyszegénységben élőket elvakította!

2012. március 20                                                                                               -oil-