"Legalább 90 százalékos esélyt látok arra, hogy a nyugdíjcsomag legkritikusabb diszkriminatív részét megsemmisíti majd az Alkotmánybíróság (Ab)" - mondta az mfor.hu kérdésére Bába Julianna. A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint nem probléma az sem, ha csak februárban vagy márciusban születik meg a döntés, ugyanis még vissza lehet fordítani a folyamatot a határidő lejárta után egy darabig. Mfor.hu-interjú.

- Még egy hetük van azoknak, akik nyilatkozni szeretnének arról, hogy maradnak magánnyugdíjpénztáruknál. Ön kitöltötte már a szükséges nyilatkozatot?

- Igen, múlt hétfőn voltam a Visegrádi utcában.

- Előtte számolgatott, hogy megéri-e, vagy érzelmi döntést hozott?

- Az ehhez készült kalkulátort megnéztem, de a saját adataimmal nem kalkuláltam, abszolút érzelmi döntést hoztam.

- Amikor átvette a Stabilitás Pénztárszövetség elnöki posztját, akkor részben már ismertek voltak a kormány tervei. Sokat gondolkodott, amikor megkapta a felkérést?

- Amikor a felkérés érkezett, még messze nem itt tartottunk, ahol most: akkor annyit tudtunk, hogy 14 hónapra eltereli a kormány a járulékokat, december 31-ig vissza lehet lépni az állami rendszerbe és a pályakezdők számára nem lesz kötelező a tagság. Ezeken kívül azt tudtuk, hogy a részletszabályokon dolgozik a kormány. Sokat gondolkodtam a felkérésen, alapvetően nem tartom magam egy vezér típusú személyiségnek. A maradó elnökségi tagok között több jelölt volt, az anyacégekkel is egyeztetni kellett, hogy kinek adnak felhatalmazást és támogatást a pénztárszövetség vezetésére. Engem az anyacégem teljes mértékben támogatott, de még így is kértem egy nap gondolkodási időt, tehát ez egy hosszú vívódás volt.

- Ha tudta volna a végleges feltételeket, akkor is elvállalta volna a feladatot?

- Nem tudom, ezen még nem gondolkodtam.

- Mennyire okozott csalódást Önnek személy szerint, hogy eddig csak nagyjából 25 ezren nyilatkoztak a tagságuk fenntartásáról?

- Ezzel kapcsolatban nem volt előzetesen semmilyen várakozásom. Azt gondolom, hogy mindenki, aki a maradás mellett dönt, az egy szavazat a magánnyugdíjpénztári rendszer mellett. A meghozott jogszabály olyan jogsérelmet okoz a maradóknak, hogy én azt gondolom, hogy sokkal több a szimpatizáns és sokkal többen hisznek a vegyes nyugdíjrendszerben, mint ahányan ténylegesen nyilatkoznak. És még ennél is több emberben vált ki ellenérzést a kormánnyal szemben a harsány és agresszív fellépés a szektor ellen.

- A hátralevő egy hétben még nyilatkozhatnak a tagok a maradási szándékról. Összesen hány maradóra számítanak január végén?

- Szándékosan nem tettünk közzé becsléseket. Egyrészt nem ez a feladatunk, másrészt senkit nem akarunk presszió alá helyezni azzal, hogy elvárásokat támasztunk. Az mondjuk tipikusan magyar szokás, hogy az utolsó percre szeretjük hagyni ezeket a döntéseinket.

- Több beadvánnyal is megtámadták az Alkotmánybíróság (Ab) előtt a törvénycsomagot. Ön szerint melyik rész a legtámadhatóbb?

- A diszkriminatív rendelkezés, mely szerint aki marad, az kiírja magát a társadalmi szolidaritás rendszeréből, holott ugyanolyan kötelezettségek terhelik őket, mint azokat, akik átlépnek. Ez egyértelműen diszkriminatív és büntetőszabály.

- Azt már tudjuk, hogy az Ab legkorábban februárban dönt a beadványokról. Mennyi esélyt lát arra, hogy a törvény valamelyik részét alkotmányellenesnek minősítik?

- Én legalább 90 százalékos esélyt adok arra, hogy az előbb említett diszkriminatív rendelkezést megsemmisíti az Ab, és erre hatásköre is van. Fenntartom azt a véleményemet, hogy ha ezt nem találják alkotmányellenesnek, akkor itt sokkal komolyabb gondok vannak.

Nincs azzal probléma, ha ez a döntés csak februárban születik meg, ugyanis március elejéig mindenkinek fennmarad a nyugdíjpénztári tagsága, hiába január 31. a határidő. A vagyontranszfer sem tud elkezdődni rögtön másnap, az legkorábban májusban kezdődhet meg. Addig pedig senkit nem ér veszteség. Ha pedig az Ab ezt a nagyon fontos passzust alkotmányellenesnek találja, akkor újra kell tárgyalni az egész kérdést.

Ez pedig egy jó pillanat lenne arra, hogy mindenki félretegye a duzzogását értve ez alatt a kormányzati oldalt és a pénztárakat. Le kell ülni és el kell kezdeni számolni, hogy pontosan miről van szó. Ha a kormánynak két év lélegzetvételnyi időre van szüksége, mert abban bízik, hogy addigra kiforrják magukat a reformok, akkor beszélhetünk kétéves elterelésről és beszélgethetünk arról, hogy ennek majd később négy-öt év múlva mi lesz a kompenzációja. Természetesen el tudjuk fogadni azt, hogy a pályakezdők számára ne legyen kötelező a tagság, a pénztárak győzzék meg a pályakezdőket. Én azt is el tudom képzelni, hogy december 31-ig aki akar, önkéntes alapon visszaléphessen az állami rendszerbe. Sokan azt mondják, hogy gyakorlatilag a naivitás határát súrolja az optimizmusom, de én azt gondolom, hogy ez a meccs még nincs lejátszva.

- Ha az Ab mégis alkotmányosnak találja a törvényt, akkor további jogorvoslati lehetőség a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, ahol viszont évekig eltarthat a döntéshozatal, és utána már nehéz lesz visszafordítani a folyamatot.

- Megvizsgáltuk a kérdést, már előkészületi szakaszban van a strasbourgi beadványunk is. Ebben az esetben a keresetet nem azok indítanák, akik visszalépnek az állami rendszerbe, hanem azok, akik maradnak kérnék a már említett diszkrimináció kiküszöbölését, hogy szerezzenek nyugdíjjogosultságot az állami pillérből.

- Elképzelhető, hogy a strasbourgi bíróság mondjuk helyt ad ennek a keresetnek, a maradók visszakapják a jogosultságukat, azok viszont rosszul járnak, akik átlépnek az állami rendszerbe?

- A bíróság kötelezheti a magyar államot az állapot helyreállítására, és akkor valóban azok járhatnak csak jól, akik kitartottak a magánnyugdíjpénztári rendszer mellett.

- Novemberben még azt mondta, hogy az Ab előtt bízik Schmitt Pál köztársasági elnökben, hogy nem hirdeti ki a törvényt. Mennyire volt ez kincstári optimizmus? Nagy csalódást okozott az államfő?

- Én őszintén bíztam Schmitt Pálban, mert azt gondoltam, hogy egy ilyen fontos állami tisztség betöltéséhez megfelelő bölcsesség is párosul. Nagy csalódást azért nem okozott az elnök úr döntése.

- Az is kérdés, hogy a kevesebb tag hány pénztárat tud majd eltartani, ugyanis a kormány jelentősen megvágta a működési költségeiket. Ön szerint hány pénztár maradhat?

- Egyelőre az tűnik biztosnak, hogy a jelenlegi 18 magánnyugdíjpénztár nem fog maradni, a mi számításaink szerint 6-8 pénztár maradhat fenn, azoknak lehetnek jobbak a túlélési esélyeik, akik egy szervezetben önkéntes pénztárak is. A cégek közül eddig több kisebb pénztár jelezte, hogy valószínűleg nem lesz meg a törvényben előírt legalább kétezer tagjuk, ezért fel kell őket számolni, de tudomásom szerint a nagy szereplők egyelőre maradnának.

Beke Károly

mfor.hu