Minden hazai elemző katasztrofálisnak tartja a kormány gazdaságpolitikáját.
A helyzet jövőre pedig még rosszabb lesz: az új intézkedések, mint a
bankok kifosztása, a minimálbér kényszerű jelentős emelése, a új adók
bevezetése, valamint az adó- és járulékemelések folytán a GDP csökkenni
fog. Pedig most se rózsás a helyzetünk, ez jól kiolvasható a The
Economist 2011. szeptember 17-i számából. Egy táblázatban 43 fejlett és
közepesen fejlett ország aktuális adatait teszik közzé: a kép, ami
kirajzolódik, magyar szempontból kétségbeejtő.
Néhány adat: a negyedéves GDP-adat növekedése csak öt országban, az
ipari termelés növekedése meg csak hét országban rosszabb, mint nálunk.
Inflációban viszont „jól állunk”: Mexikóval holtversenyben
kilencedikek vagyunk, a magas inflációnkkal. Persze jövőre ez is tovább
romlik.
Csehország és Lengyelország minden mutatóban jobb, mint mi vagyunk,
csak a lengyel munkanélküliségi mutató rosszabb néhány tizeddel, mint a
miénk.
Ha ez így megy tovább, a parlamenti ciklus végére mi leszünk Európa Szomáliája, végtelenül megosztott társadalommal.
És a követező négy év se lesz jobb: ha semmi nem változik, Fidesz-Jobbik koalíció fog kormányozni.
Ezt csak akkor lehet megakadályozni, ha a civilek megalakítják végre a
pártjukat, mert ha igaz, hogy egymillióan vannak, akkor eldönthetik a
választást.
Tétényi Éva lehetne az új párt arca, míg a létrejövő polgári koalíció
miniszterelnöke az utóbbi évek egyetlen sikeres miniszterelnöke
lehetne.
Az MSZP-nek létérdeke, hogy az új párt megalakuljon, ezért
infrastruktúrájukat a rendelkezésükre kellene bocsátaniuk, segítve
szerveződésüket, még ha néhány szavazójuk át is menne az új párthoz.
Nagy segítséget adhat a szerveződő Szolidaritás mozgalom is, (maguk is
lévén civilek), széles bázisával.
A fő cél ugyanis a Fidesz leváltása, és ehhez széleskörű összefogás
kell. Ezt előbb-utóbb még az LMP is megérti, ha a választói törvény a
koalíció szándékai alapján jön létre, és egyfordulós lesz a választás.
(Bauer Péter)
Kommentáld!