A hosszú, egészséges élet titka már a kezdet kezdete óta foglalkoztatja az emberiséget, így fontos tudományos kutatások próbálják feltárni a magas kort lehetővé tevő genetikai, környezeti hátteret. Hiszen egyáltalán nem tisztázott még, hogy a különösen magas kor elérésében a gének, az egészséges életmód vagy egyéb szempontok játszanak-e szerepet.

Paola Sebastianim és Thomas Perls, a Bostoni Egyetem tudósai jelentős előrelépést tettek az úgynevezett matuzsálemgének több mint 10 éve tartó kutatásában. Kutatócsoportjuknak ugyanis sikerült meghatározni az első olyan genetikai mintát, ami befolyással lehet életünk hosszára. Nem egy konkrét gén, hanem sok kicsi, apró változás felelős tehát a szokatlanul magas idős kor megéléséért – állítja a két tudós a Science szaklapban közzétett tanulmányában.

Az első, élethosszért felelős gént már 2008-ban azonosították amerikai kutatók, azonban egyetlen gén hatása rendkívül csekélynek tűnt, ezért fordult Sebastiani és Perls az önálló gének kutatása helyett a genetikai mintákhoz. A kutatás során 1055 ill. 95 és 119 év közötti személy adatait hasonlították össze 1267 fiatalabb kontrollszemélyével. Így 150 genetikai variánst azonosítottak, melyek eltérést mutattak a két csoport között. Megállapították, hogy minden hetedik ember rendelkezik ezekkel a génekkel, azonban csak minden századik ember éri meg valójában ezt a kort. A helytelen táplálkozás, a mozgás- és alváshiány, az alkohol és a cigaretta ugyanis magától értetődő módon rövidíti a génjeinkben hordozott potenciális hosszú életet.

A kutatás azonban további jelentős összefüggésekre is fényt derített. A hosszú életet lehetővé tevő génminta ugyanis az általános öregedési folyamatokat lassítva a tipikus időskori betegségek – Parkinson-kór, magas vérnyomás, diabétesz – kialakulását is gátolta. Ettől a felfedezéstől pedig a személyre szabott génkutatás és gyógyszeres kezelések fejlődését reméli a tudomány, ahogyan ezen betegségek hatékonyabb, eredményesebb kezelésében is előrelépést hozhat a génminták feltérképezése.  

Egy fokkal tehát ismét többet tud az emberiség a hőn áhított hosszú élet titkáról, bár a gének és szervezetünk bonyolult összefüggéseinek, működésének rejtélye alapvetően még mindig megoldatlan.


Írta: Kiss Enikő
Fotó: profimedia.hu