Aki betölti a jogszabályban előírt korhatárt és saját jogú nyugellátásra jogosult, az a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében meg fogja kapni a nyugdíját.

A jelenlegi szabályozás szerint az öregségi nyugdíjkorhatár szempontjából nem mindegy, hogy ki melyik éveben született, ugyanis van akinek 62 és fél év, van akinek 65 év lesz az öregségi nyugdíjkorhatár.

A cikkben megpróbáljuk világossá tenni a kérdést és közreadjuk az öregségi nyugdíjkorhatár táblázatát is. Bemutatjuk kinek jár egyáltalán öregségi nyugdíj, ki az aki a teljes összeget megkaphatja és ki az,aki csak részösszegre jogosult. Plusz információként megadjuk a hozzátartozói nyugellátások típusait is.

Induljunk ki abból, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében az alábbi nyugdíjszolgáltatások járnak:

• az öregségi nyugdíj (ide értve a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíját – változtak a szabályai idén!),
• a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék (az ellátás megállapítására 2012. január 1-jétől nincs lehetőség, de az ellátást a határozatban megjelölt időpontig tovább folyósítják).

• az özvegyi nyugdíj,
• az árvaellátás,
• a szülői nyugdíj,
• a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
• az özvegyi járadék.

Témánkból adódóan az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek öregségi nyugdíjával foglalkozunk a továbbiakban!

Öregségi nyugdíjra az jogosult, aki az előírt nyugdíjkorhatár betöltötte, az előírt minimális szolgálati időt megszerezte és a fennálló biztosítási jogviszonyt megszüntette. A feltételeknek együttesen kell teljesülnie, azaz hiába töltötte be valaki az előírt nyugdíjkorhatárt, ha nem rendelkezik megfelelő szolgálati idővel!

Az öregségi nyugdíj lehet teljes nyugdíj, vagy résznyugdíj. Ha valakinél a fenti jogosultsági feltételek fennállnak és legalább 20 év szolgálati időt szerzett, akkor teljes nyugdíjra jogosult. Aki csak 15 év szolgálati időt szerzett, az csak résznyugdíjat kaphat.

A jogalkotó indokolása szerint a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze, hogy legalább a várható élettartam emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is. A korhatáremelés születési évjáratonként 6 hónapos fokozatos emeléssel valósul meg, az alábbi összefoglaló táblázat szerint:

, az alábbi összefoglaló táblázat szerint:

Kapcsolódó jogszabályok (forrás):

• 2010. évi C. törvény a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról
• 2010. évi CI. törvény a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról
• 2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról
• A Kormány nyugdíjasoknak szóló oldala

Csibészke Magazin