Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára szerint a hitelekből fenntartott jóléti rendszerek kényelmessé tették Európát, mely lomhán reagál a válságra, két éve nem tudja, mit kezdjen az örök renitens Görögországgal. Ilyen környezetben akar Magyarország védőhálót kapni az IMF-től. Az eurózónatagokat megvédi az EKB, a többieknek mi marad? Az NGM államtitkára hétfő este a Corvinus Egyetemen beszélt - többek között - az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos magyar kilátásokról.

Az IMF szerepe megosztja a világ közvéleményét is: segítség a bajban vagy maga az ördög? Az igazság valahol a kettő között van. Klasszikus eset, hogy ikerdeficittel szenvedő országok fordulnak a Valutaalaphoz, ez történt 2008-ban Magyarországgal is. Ma nem ez a helyzet - húzta alá Cséfalvay Zoltán előadása bevezetőjében. A költségvetési hiány tavaly is, idén is 3% alatt lesz, a fizetési mérleg pedig erősen pozitív - tette hozzá.

Csakhogy Magyarország mégis az IMF-hez fordult tavaly ősszel, akkor mégis miért? "Valami megváltozott 2011 nyarán, a piacok megunták az EU araszolását, amit az euróválság megoldásában mutatott fel, csúcsértekezletek teltek el valós megoldás nélkül, a türelem elfogyott - magyarázta az NGM államtitkára. A dolgok rosszra fordultak, közös fizetőeszköz válságba került, ami hatással volt Magyarországra is.

Brüsszel két éve tétlenül nézi, mi lesz Görögországgal

Cséfalvay szerint az euró kivezetése bármely országból olyan hatalmas költségeket emésztene fel, amit az EU nem engedhet meg magának, ráadásul szerinte ez a nem eurózónatagokra is erősen hatna. "Az euró léte szabályokra, nem pedig intézményekre épül - ezeket pedig vagy be tartják, vagy nem. Az utóbbi 10 év azt mutatja, hogy leginkább nem, Görögország például egyszer sem felelt meg például a maastrichti kritériumokat" - mondta Cséfalvay.

Ez felszínre hozta az olyan országok gondjait is, akik amúgy betartották a szabályokat, de a magánadósság szintje magas (pl.: Spanyolország).

17 EU-csúcs volt, amely az euró megmentéséről szólt az elmúlt bő másfél évben, a piacok ezeket mindig felfokozott reményekkel várták, majd rendre türelmetlenül reagáltak az apró vagy lassúnak tűnő megoldásokra. "Európa 2 éve képtelen mit kezdeni Görögországgal. A piacok egyre türelmetlenebbek, a görög kór tovább terjed, a hitelezők már Olaszország kapcsán is elégedetlenek" - vázolta a helyzetképet az államtitkár.

Ősz óta növekedik a piaci bizonytalanság, a leminősítések sorozata pedig jól mutatja, hogy nőtt a türelmetlenség. A legutóbbi EU-csúcson nem történt más, mint hogy megegyeztek a szigorú szabályok betartásában, de ez nem oldja meg a ma gondjait - figyelmeztetett Cséfalvay.

A matolcsyzmussal nyertünk időt

Ebben a helyzetben Magyarországnak szüksége van egy védőhálóra. A legtöbb európai ország rendelkezik ilyen védőhálóval, az euró is ilyen szerepet tölt be - igaz úgy ahogy, mondta az NGM államtitkára. "Az EKB állampapír-vásárlási programja például nagy segítség az övezet országainak. Az eurózóna több mint 1000 milliárd eurónyi adósságot újít meg idén, ami felnyomja a hozamok szintjét - ilyen környzetben egyáltalán nem gond, ha rendelkezünk védőhálóval" - mondta Cséflavay. Az államtitkár szerint, az eurózónán kívüli országoknak marad az IMF, mint alternatíva. "Az IMF-megállapodás pozitív hozadéka lehet, hogy lenyomja a hozamokat, olcsóbban juthatunk forrásokhoz. Olaszországban sikerült 3% fölé levinni a kötvényhozamokat, de ez nem ment volna az EKB nélkül. Nem mellesleg Mario Monti, olasz miniszterelnök így időhöz is jutott, hogy reformjait véghez vihesse. Idő és védőháló - ez kell Olaszországnak" - véli Cséfalvay.

"A kormányváltás után Magyarországnak nem volt sok ideje, ezért következtek a nem szokványos megoldások, a bankadó és a válságadók. Mindez arra volt elegendő, hogy a kormány időt nyerjen" - magyarázta az államtitkár .

Cséfalvay feltette a költői kérdést: mi lenne az EKB nélkül?

Várunk, hogy a reformok "termőre fordulnak-e"

A Matolcsy György nevéhez fűződő unortodox megoldásokat sokan kritizálták és a piacok tetszését sem nyerte el. Tavaly év végén az európai kritikák felerősödtek, az Európai Bizottság egyre hangosabban kritizálta a magyar gazdaságpolitikát, sőt a magyar alkotmányt is. Cséfalvay azzal védekezett, hogy már az európlusz paktumban is szerepelt, hogy a korai nyugdíjazás körét szűkíteni kell, Magyarország ezt megszüntette. Az adósságfék az alkotmányba is bekerült - öt ilyen ország van még Európában. Ebben megelőzzük az EU-t" - mondta.
Cséfelvay szerint a kormány arra törekszik, hogy minél rugalmasabb legyen a munkaerőpiac. Példaként említette a 2004/05-ös német munkaügyi reformot, ami hozzájárult ahhoz, hogy Németországban soha nem látott szintre csökkent a munkanélküliségi ráta.

"Van még tennivaló, de a nagy átalakítások lezajlottak, egy nyugalmasabb időszak következik. Azt várjuk, hogy a reformok termőre forduljanak" - mondta az államtitkár.

Sztorikat kell adnunk a piacnak

"A piac sztorikból él. Nekünk tavaly tavasszal volt egy jó sztorink, amit úgy hívnak Széll Kálmán-terv. Cséfalvay szerint sokan csak most vezetnek be olyan reformokat, amit Magyarország már tavaly tavasszal elfogadott. "Ősszel volt egy újabb sztori: ez a nagy bizonytalanságról szól és az euró válságáról. Magyarországnak vissza kell térnie a tavaszi sztorihoz, és ehhez ki kell még újabbakat találni, amit elhisz a piac, így lesz majd kerek a történet" - mondta Cséfalvay.

Az IMF-fel kapcsolatos tárgyalásokról nem árult el sokat az államtitkár, azt azonban hangsúlyozta, a mihamarabbi megegyezés mindkét fél érdeke. Magyarország továbbra is elkötelezett ugyanakkor amellett, hogy idén a piacokról finanszírozza magát. Cséfalvay szerint a tárgyalásokon 2013 és 2014 lehet majd a nagy kérdés. "Az idei költségvetésről is vannak viták, de a nagy kérdés az, hogy mi lesz majd akkor, ha kifutnak az egyszeri tételek, a különadók, a bankadó pedig a felére módosul" - mondta az NGM államtitkára egyetértésben a rendezvényen szintén felszólaló László Csaba közgazdásszal.

Az IMF is változik, ez pedig nekünk kedvezhet a tárgyalásokon

Azzal kapcsolatban, hogy az IMF-nek lesznek elvárásai a programért cserében, Cséfalvay azt mondta, hogy változik a Valutaalap hozzáállása is. Christine Lagarde például az európai vezetőket megelőzve mondta ki, hogy a növekedés beindítása is nagyon fontos, nemcsak a stabilitás. Ez fontos üzenet lehet Magyarország számára.

Az európai válságra adandó lehetséges válaszok közül az Angela Merkel által képviselt szigorú szabályozás és azok még szigorúbb betartatása bizonyosan visszafogná az európai gazdaságokat. Ezzel szemben egyre többen vélik úgy, hogy a növekedés beindítása lehet a gyógyír az euróválságra, az államadósság egy részét az európai gazdaságoknak ki kellene nőniük, ami megszorítások között igencsak nehézkes. Nem jelent erre az eshetőségre ugyanakkor megoldást az, hogy az EKB olcsó pénzzel tömi tele a gazdaságot mentőcsomagok formájában.

Az államtitkár szerint utólag jól látszik, hogy a jórészt hitelekből fenntartott jóléti rendszerek kényelmessé tették Európát, mely sok mutatóban kezd leszakadni a fejlett világtól. "Európa elaludt és az adósság volt az altató" - elevenítette fel az államtitkára az egyik külföldi útján hallottakat.