Az idősek világnapja (október 1.)
Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét AZ IDŐSEK Világnapjává.
Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk
2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az
idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.
Sütő
András gondolatát idézem: „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal,
hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.” A mi világunk
Önökkel: apáink, nagyapáink életével, munkásságával kezdődött. Önök
építették számunkra azt a jelent, amelyben a mi generációnk egy újabb
nemzedék jövőjét alapozhatja meg. Mindennapi munkánkhoz az elődök
példáiból meríthetünk erőt hitet és bátorságot.
Sokan
mondják az idősek közül, hogy megették már a kenyerük javát. Én ezt úgy
gondolom, megtették, amit várt tőlük a család, a nemzet s most már a
pihenés éveit töltik.
Aktívan és
passzívan, anyai gondokkal, gyengülő egészséggel, a gyerekek, unokák,
nyújtotta örömökkel, borúval-derűvel morzsolják lassúbbodó tempójú
napokat.
Mi,
mindnyájan, akik ma jelen vagyunk ezen az ünnepségen, kívánjuk Önöknek,
hogy a több évtizede közösen kiválasztott úton haladjanak tovább jó
egészségben.
Kedves ezüsthajú, aranyszívű ünnepeltek!
Két
nemes fémből kellene ötvözni e mai, de nem mindennapi ünnepi jelvényt.
Aranyhoz hasonlítom szerető szívüket. Az arany fénye nem halványult a
sok gondtól, megpróbáltatástól. Életüket hol boldogan, hol fáradtan
élik. Valamikor nem hitték, hogy ilyen gyors járásúak az évek, szinte
suhannak egymás után.
Az
arany mellett ezüst fény is csillan mai nap. Ezüst hajukban sok-sok tél
ott felejtette fehérségét. Amint a természetben is van tavasz, nyár,
ősz és tél, az ember életében is ez a folyamat megy végbe. Az idős kor
az Élet rendje, az éretté válás korszaka, életbölcsességgel, gazdag
tapasztalatokkal.
Kívánjuk,
hogy adassék meg Önöknek még sok-sok lágy, simogató tavasz! Köszönjük a
példamutatást! Köszönjük az emberi értékeket, melyeket belénk
csepegtettek. Szívből kívánjuk, továbbra is ragyogja be életüket a két
nemes fém: az arany és az ezüst fénye.
Óbecsey István: Szeressétek az öregeket!
Nagyon szépen kérlek titeket,
szeressétek az öregeket!
A reszkető kezű ősz apákat,
a hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
szeressétek az öregeket!
Simogassátok meg a deres fejeket!
Csókoljátok meg a ráncos kezeket!
Öleljétek meg az öregeket!
Adjatok nekik szeretet!
Szenvedtek Ők már eleget,
a vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
szeressétek az öregeket!
Ne tegyétek Őket szűk odúkba!
Ne rakjátok Őket otthonokba!
Hallgassátok meg a panaszukat!
Enyhítsétek meg a bánatukat!
Legyen hozzájuk szép szavatok!
Legyen számukra mosolyotok!
Én nagyon kérlek titeket,
szeressétek az öregeket!
Ők is sokat küzdöttek értetek ,
amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak Ők is eleget,
hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket,
mikor Isten közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
szeressétek az öregeket!
Ha majd az örök szeretet
elhívja Őket közületek,
ti foglaljátok el helyüket.
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket,
szeressétek az öregeket!
M. Legrand : Az idősek tisztelete
Amíg fiatal vagy, sosem gondolsz arra,
hogy eljön az ősz is, s elszállnak a darvak.
Amíg fiatal vagy, nincsen sosem gondod.
Nem érdekel semmi, csak a saját dolgod.
Pedig gondolnod kell, azon sok emberre,
akik annyit tettek, s jártak a kedvedbe.
Legalább e napon, jussanak eszedbe!
Legyél hálás nekik, s ne legyen feledve!
Szüleid, akik az életedet adták,
nagymamák, nagyapák, ne legyenek árvák.
Tanítóid, kiktől csak a jót tanultad.
Gondolj szeretettel, tiszteleted rójad.
Törődjél és szeress! Mindenki azt mondja:
hogy amennyit most adsz, annyit kapsz majd vissza!
Forrás:Internet
Bejegyezte:
orchidea1957
dátum:
hétfő, szeptember 30, 2013
Kommentáld!