2012.04.01. 08:35

Gyenge, hiú és csaló elnökként írnak Schmitt Pálról külföldi lapok miután kiderült, hogy az elnök nem mond le posztjáról. A Chicago Tribune szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vizsgálja Schmitt ügyét. A szervezetnek Schmitt 1983 óta a tagja, és azóta volt is rá példa, hogy valakinek azért kellett mennie, mert kiderült róla, hogy csalt.

"Ki fog rúgni a NOB egy tudományos csalót? - címmel jelent meg Schmitt Pállal foglalkozó publicisztika a Chicago Tribune című amerikai lapban pénteken. A szerző szerint majdhogynem tíz év telt el egy olyan eset óta, amelynek során a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egy tagjának, Sandra Baldwinnak le kellett mondania a pozíciójáról, miután kiderült róla, hogy hamis adatok szerepeltek az önéletrajzában.

A szerző szerint most egy másik személyre gyakorolnak nyomást azért, hogy mondjon le egy Baldwinénál sokkal fontosabb posztról (Schmitt a NOB Sport és Környezetvédelem Bizottságának elnöke), azért mert főbenjáró bűnt követett el: plagizált. "Schmitt Pálról van szó, Magyarország elnökéről, aki 1983 óta a NOB tagja" - írja a szerző és hozzáteszi, érdekes lesz látni, hogy a NOB mit fog kezdeni Schmitt esetével.

"A NOB el fogja kérni az ügyhöz kapcsolódó jelentéseket, tanulmányozni fogja őket, és utána megfontolja, hogy szükséges-e intézkednie" - válaszolta a cikk szerzőjének kérdésére Mark Adams, a NOB szóvivője. A szerző ez után összehasonlítja egymással a NOB tagságáról lemondott Baldwin és Schmitt ügyét.

Baldwin önéletrajzában szerepelt egy egyetemi diploma és egy doktori fokozat. Később azonban beismerte, hogy nem az adott egyetemen diplomázott, a doktori disszertációját pedig soha nem fejezte be. "De a tudományos területen valószínűleg mindenki azt mondaná, hogy egy doktori tézis plagizálása sokkal rosszabb" - írja a szerző.

"Sandra Baldwin helyesen tette, hogy lemondott, mielőtt kirúgták volna" - írja. Felemleget egy korábbi esetet is, amelynek során egy Robert Helmick nevű NOB-tag lemondott, azért mert az olimpiai kapcsolatait az üzleti életben is hasznosította. "Schmitt Pálnak ugyanígy kéne tennie" - teszi hozzá.

Economist: magyar politikus nem mond le

Két dolog biztos az életben: a halál és az adók, mondta Benjanim Franklin. Ha a nagy ember még élne, kétségkívül hozzátenne egy harmadikat is: magyar politikusok soha nem mondanak le – ezzel vezeti fel a Schmitt Pál ügyéről szóló szombati írását az Economist volt kommunista közép- és kelet-európia országokkal foglalkozó szerkesztőségi blogja - írja az Index.

Schmitt Pál most ért a végére annak a hétnek, amely bizonyára pályafutása legrosszabbika volt, tér a tárgyra a szerző. Az államfő ennek a hétnek egy részét Szöulban töltötte a nukleáris biztonsági csúcson, teszi hozzá, és megjegyzi: Schmitt Pál korábban nem az atomfegyverkezésről szóló gondolatairól volt híres, úgy tudtuk, hogy a szakterülete a sport és a sporttörténelem, egészen csütörtökig, amikor is a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavette a doktori címét.

A cikk emlékeztetőül összeszedi a plágiumügy főbb állomásait: a botrányt elindító hvg-cikket, a tényfeltáró bizottság megállapításait, a szenátusi bejelentést követő konszenzust a lemondás szükségességéről. A szerző külön megemlíti, hogy még a kormány mellett álló Magyar Nemzet is ezen az állásponton volt. Az Economist bloggere szerint a legtöbb elemző azt gondolta, Schmittnek ezzel vége, de akkor jött Orbán Viktor, aki amikor arról kérdezték, hogy le kell-e mondania Schmittnek, azt válaszolta, neki kell döntenie.

A szerző szerint Schmitt pont úgy viselkedett, mint Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd után: nem mondott le. A cikk megemlékezik arról is, hogy az elnök szerencséjére az állami tévé kéznél volt. Obersovszky Pétert, a riportert is név szerint megemlíti, és hüledezik a Közép-Európában manapság ritkán látott mértékű szervilizmuson. Két riporteri kérdést szó szerint idéz az Economist-blog.

Az egyik "Én elég régóta ismerem elnök urat, és azt nem értem, hogy miért volt ennyire visszafogott, tehát ön egy sokkal szenvedélyesebb ember, még köztársasági elnökként is. Ha ezek a dokumentumok előbb kikerülnek, vagy ön a szokásos lendületével előbb felveszi a kesztyűt, akkor lehet, hogy ez a dolog idáig el sem jut". A másik: "Elnök úr, azt világossá tette, hogy megvédi a hivatalát a politikai támadásoktól és nem hajlandó engedni a politikai nyomásnak.

Hogy önben még él a sportoló, most azt is bizonyítja, de azért önt emberként, mégpedig népszerű, és meglehetősen sokak által szeretett emberként a becsületében is megbántották. Nem perel? Vagy ezt önnek mint elnöknek kötelessége elviselni?"

Az Economist-blogba be is linkelte a szerző az interjú teljes, angol nyelvű leiratát. A cikk azzal zárul: az új doktori szerzésébe fogó Schmitt esetleg írhatna legközelebb disszertációt a magyar köztévére gyakorolt politikai nyomásról.

Hiú, vonalhű és gyenge

Három konzervatív napilap, a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), az osztrák Die Presse és a cseh Lidové Noviny is foglalkozott szombaton Schmitt Pál államfő kisdoktorijának visszavonásával. Georg Paul Hefty, a FAZ Magyarországgal rendszeresen foglalkozó rovatvezetője Hiúság című kommentárjában azt írta, Schmitt Pál köztársasági elnök "számos körülmény áldozata", köztük a saját hiúságáé. Ha Schmitt államfővé választása előtt, "időben" lemondott volna doktori címéről, akkor "hiúsága csupán egy apró karcolást" szenvedett volna, amely már rég begyógyult volna - vélekedett a szerző.

A Die Presse jegyzete szerint Orbán Viktor Schmitt Pállal "az ízlése szerint való elnököt keresett magának: Fidesz-párttag, vonalhű, lojális és gyenge". Erősen ironikus, hogy Orbán számára éppen ez a politikai könnyűsúlyúság vált kolonccá - vélekedett a szerző, Jutta Sommerbauer, aki szerint a plagizálásban nem a másolás a legrosszabb, hanem az, hogy olyan értékek elleni vétségről van szó, mint a tisztesség és a másik tisztelete. "Marad a kérdés, hogy Orbán Viktor a megfelelő tanulságot vonja-e le az ügyből, vagyis azt, hogy egy gerinctelen államfő nem az ideális választás" - vélekedett a Die Presse.

"Címét elvesztette, funkciójához ragaszkodik" cím alatt egész oldalas összeállításban ismerteti a Schmitt Pál kisdoktori címével összefüggő történéseket a cseh Lidové Noviny. "Schmitt lemondása rossz hír lenne Orbán Viktor számára. Ugyanis éppen ő volt az, aki 2010 júniusában a kormányzó Fidesz államfőjelöltjévé választotta Schmittet" - írta a lap. Az újság szerint "Schmitt előzékenysége hiányozhatna Orbánnak, aki megszokta a kormány összes törvényjavaslatának sima jóváhagyását, mert a parlamentben kényelmes többsége van".

MTI/Origo/Index