Nemcsak az egyéni életút miatt fontos, hogy a magyarok pénzügyileg tudatosabbak legyenek és növeljék megtakarításaikat. A magyar gazdaságnak is fontos forrást jelentene, ha többet tudnánk félretenni. Az adósságunkat legalább elkezdtük leépíteni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a válság megmutatta, mennyire fontosak a pénzügyi ismeretek, és hová vezet az, ha az emberek olyan pénzügyi termékeket vesznek, amelyeket nem ismernek kellő mértékben. Simor András ezt a Mindennapi pénzügyeink című, csütörtöki budapesti konferencián mondta, hozzátéve, mind az MNB, mind a kormány, a pénzügyi felügyelet és a pénzügyi szolgáltatók érdeke is az, hogy a lakosság megfelelő pénzügyi kultúrával rendelkezzen - adta hírül az MTI nyomán a

Privátbankár.

 Kiemelte: a következő évek nem a hitelezésről, hanem a megtakarítások növeléséről szólnak majd a hazai és a nemzetközi bankszektorban. Hozzáfűzte: a megfelelő megtakarítás kiválasztása bizalmi kapcsolatot feltételez az ügyfél és a tanácsadó, azaz a pénzügyi szolgáltató szakembere között, a megtakarítások alapja a bizalom. A pénzügyi kultúra terjesztése, növelése kiemelten fontos az MNB számára, mert a pénzügyi ismeretekkel felvértezett ügyfelet kevésbé kell megvédeni a kockázatos termékektől - hangsúlyozta az MNB elnöke.

Ugyanakkor tény, hogy a lakosság körében olyan alacsony még soha nem volt a megtakarítói hányad, mint tavaly, amikor is a hazai lakosság 18 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással. Ez az érték 2004 óta a legalacsonyabb, alulmúlja még a 2008-2010 közötti válságos időszak megtakarítási arányszámait is.

Szükség van a "belső" forrásokra

Király Júlia, a jegybank alelnöke kiemelte: a mostani helyzetben csak akkor lehet fenntartható gazdasági növekedést elérni, ha azt a megtakarításokra alapozzák, és ezeket a forrásokat a pénzügyi közvetítőrendszer átirányítja a magángazdaság fejlesztésére.

Elmondta: a megtakarítások növelése azért is fontos a magyar gazdaság szempontjából, mert az egész európai bankrendszer átalakul. "Összehúzódik az európai bankok mérlegstruktúrája", ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy folytatódik a bankrendszerben a külföldi források kivonása - magyarázta a jegybanki alelnök. Hozzátette: még mindig magas a hazai bankrendszerben az átlagos hitel/betét mutató, ami azt jelenti, hogy még igen jelentős a külföldi források aránya a hazai bankszektorban.

Csak állampapírból nem lesz növekedés

A válság előtt átlagosan 1 forint betétre 1,5 forint hitel jutott, azaz a hitel/betét arány 150 százalék volt, a hitelezés jórészét a külföldi források alapozták meg. A válság kezdete óta a mutató 20 ponttal csökkent ugyan, de ez nem azt mutatja, hogy a magyar háztartások növelték megtakarításaikat, hanem azt, hogy csökkentették adósságaikat - emelte ki Király Júlia. Hosszú távon a valódi, gazdasági bővülésbe átfordítható megtakarításokat kell növelni, mert ha csak állampapírokat vesz a lakosság, abból nem lesz növekedés - mondta az MNB alelnöke.

Versenybe szállt az állam a lakossági megtakarításaiért, a cél, hogy e befektetői kör részaránya a jelenlegi két-háromszorosára emelve ismét közelítse a 2004-ben tapasztalt 10 százalék körüli szintet. (Erről Orbán Viktor beszélt egy május végi rádió interjúban.) A piaci szereplők egy része aggályosnak tartja az állami szándékot: mondván a közvetlen lakossági értékesítés drága, s forrást von el a bankoktól, rontva ezzel amúgy sem erős hitelezési képességüket. A befektetői szempontok alapján ugyanakkor tény, hogy az állami versenyképes alternatívát kínál nem csak a háztartások, hanem a vállalkozások szabad forrásainak elhelyezésére is. (Itt olvashat arról, hogy mennyire érdemes vállalkozásoknak állampapírba fektetni.)