Amit a nyugdíjrendszer átalakításának, átszervezésének nevez a kormány nem más, mint a pénzek kivonása, a kockázatközösség megszüntetése, az állam kivonulása a rendszerből - állítja Korózs Lajos. Az MSZP szakpolitikusa szerint nem valósítható meg a kabinet terve, hogy a jövőben nyugdíjat csak járulékbevételből finanszíroznak. Az elhibázott gazdasági lépések miatt a jelenlegi nyugdíjasok járadékát csökkenteni kell, vagyis kevesebb pénzt visz majd a postás, mint ma.

- Még aktuális, vagy ma már inkább cinikus nyugodt és szép éveket kívánni a nyugdíjba vonulóknak?
- Mindenképpen szép dolog nyugalmat kívánni, de a nyugodt és biztonságos évekre most nincs garancia. Sőt.

- A Fidesz letért a járt útról. Biztos, hogy ez baj?
- A nyugdíjrendszernek annyi lábon kell állnia, mint a suszterszéknek: hármon. Ez azt jelenti, hogy működőképesnek kell lennie, kell bele elég pénz, és a rugalmasság is fontos, hogy a váratlan kihívásokra is jó válaszokat tudjon adni. Ez eddig megvolt. Ma már azonban nincs belőle semmi, a kormány ugyanis szétverte. Legelőször a finanszírozhatóságot tette tönkre azzal, hogy az öngondoskodás irányába elmozdult rendszerben államosította a magán-nyugdíjpénztárakat. Így az a képlet áll elő, hogy az államnak ugyan idén járulékbevételi többlete lesz, csakhogy jövő évtől kezdve sokkal több ellátást kell kifizetnie, hiszen minden nyugdíjat a nyugdíjalapból kell finanszírozni.

- Nem is árult zsákbamacskát a miniszterelnök, hiszen nem tagadta, a jövőben nyugdíjat csak járulékbevételből finanszíroznak.
- Persze, csak akkor oda kellett volna állni a 10 millió ember elé, és őszintén azt kellett volna mondani, hogy az állam kivonul a társadalombiztosítási nyugellátás finanszírozásából. Ehelyett a választások előtt azt mondta, a Bajnai-kormány működőképes és finanszírozható nyugdíjrendszert hagy hátra, amihez 30 évig nem kell hozzányúlni. Sokan emiatt szavaztak rájuk. Pedig tudta mire számíthat, hiszen Orbánék kezében is ott volt a nyugdíj- és időskori kerekasztal által készített szakértői anyag, illetve Varga Mihály, a költségvetési bizottság akkori elnökének delegáltjai is ott ültek a bizottságban. A kerekasztal 2050-ig elemezte a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, erre különböző számításokat végzett. Egyik alapvető tétele volt a Fidesznek is, hogy 2020-ig egymillió, a kormányzati ciklus végéig pedig ebből 400 ezre új munkahelyet kell létrehozni. A kerekasztal szakértői anyaga ugyan megjegyezte, hogy Közép-Kelet Európában messze ez a legoptimistább prognózis, de ha 2014-ben a gazdaság - vagyis a GDP - bővülése 5,5-6 százalékos lesz, megvalósítható a terv. Ha bejöttek volna a számítások, a 11,2 százalékos munkanélküliségi rátát 7 százalék alá lehetett volna nyomni, a reálnyugdíjak emelkedése 5-5,5 százalékos lehetett volna. Csakhogy ebből nem valósul meg semmi. Az elhibázott döntések, vagyis az adórendszer átalakítása és az igazságtalan újraelosztás miatt kizárólag stagnáló gazdaságról beszélhetünk. Így a Orbán-féle nyugdíjrendszer nem finanszírozható, mert nincs rá fedezet.

- Csökkenteni kell a nyugdíjat?
- Igen. Hiszen az elhibázott lépések miatt nem lesznek új munkahelyek, nem lesznek új foglalkoztatottak, sőt egyre többen veszítik el állásukat. Így pedig egyre kevesebb bevétele lesz a nyugdíjbiztosítási alapnak, amit az állam nem is akar kipótolni. Ha ugyanannyi nyugdíjas marad, értelemszerűen a kevesebb pénzből kevesebb ellátást tudnak adni. Ez valóban azt jelenti, hogy a jelenlegi nyugdíjasok járadékát csökkenteni kell, vagyis kevesebb pénzt visz a postás, mint ma. Persze, van még egy variáció. Ha ugyanannyi pénzt akarnak adni a nyugdíjasoknak, akkor csökkenteni kell az új ellátottak számát. Ezért akarnak mindenkit csak korhatár után nyugdíjba engedni. És van még egy lehetőség. Már kapjuk azokat az információkat, amelyek arról szólnak, hogy jelentős mértékben csökkentik az induló nyugdíjak színvonalát. Csak, hogy érzékeltessem, vegyünk alapul egy 100 ezer forintot kereső munkavállalót. Ő a mai szabályok szerint 40 év szolgálati viszony után körülbelül 70-72 ezer forint nyugdíjra számíthat. Ha a kabinet a tervek szerint változtatna ezen, akkor ugyanez a dolgozó a jövőben már csak 60 ezer forint ellátást kaphatna. És a csökkentés élete végéig elkíséri. A kiadások lefaragására szolgál egyébként az is, hogy a kormány megváltoztatta a mindenkori nyugdíjemelés szabályait. Nem lesz reálnyugdíj-emelés, mindig csak az infláció mértékével növelik az ellátás mértékét.

- Nem lehet, hogy valami jót is kihoznak a változtatásokkal?
- Nem. Elfogadhatónak tartom, hogy a rokkantnyugdíjakat nem feltétlenül a társadalombiztosítás nyugdíjkasszájából kell finanszírozni, hanem az egészségbiztosítási alapból. De ez eltörpül amellett, hogy hátborzongató igazságtalanságokat tesznek a rendszerbe. Mondok példát; változatlanul fenntartják, hogy a nők 40 év szolgálati idő után, akár 54 évesen is elmehetnek nyugdíjba. Mindezt emelkedő korhatár mellett engedik, egyedül ennek a csoportnak. De ebben is szelektálnak, a kedvezményt ugyanis elsősorban azok vehetik igénybe, akik sok gyereket szültek. Velük szemben azok a nők, akik tanultak, de kevesebb gyerekre vállalkoztak, 62 évesen fejezhetik be a munkát. És csak csendben említem meg, mi van a férfiakkal? Szóval ez az egész egy agyrém.

- Pedig odafigyel a kormány az Ön szavára, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium legalábbis cáfolta, amit szerdán mondott. A tárca szerint csak riogatja az özvegyeket.
- A minisztérium azt írta, hogy semmiféle olyan javaslatot nem tartalmaz a parlament által most tárgyalt indítvány az özvegyi nyugdíjakra vonatkozóan, ami korlátozást jelentene a jelenlegi jogosultsági feltételekhez képest. Ezzel nem cáfolt meg semmit, hiszen én is erről beszéltem. Az özvegyi nyugdíj sorsát az alaptörvény határozza meg. Az új alkotmány pedig támogatásról szól, és ezt a szaktárcának is tudnia kell. Azt írja, "anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult". A támogatás szón van a hangsúly. Ez pedig egy jogosultsági feltételek alapján megállapítható, adható juttatás. Már csak az a kérdés, hol húzzák meg a rászorultsági szintet.

- A rokkantakat is bizonytalanságban tartják. Ön többet tud róluk?
- Á, dehogy. Csak abból lehet kiindulni, amiről Matolcsy György beszélt. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, 220 ezer rokkantat akarnak visszaterelni a munkaerőpiacra. Még akár egyet is lehetne ezzel érteni, csakhogy a sorrenddel vannak a bajok. Először létre kellett volna hozni azokat a munkahelyeket, amelyek alkalmasak a megváltozott munkaképességűek és a rokkantak fogadására. Addig, amíg ezt nem teszik meg, nem mondhatják, hogy dolgozzanak az egészségkárosodással élők. Nem lepődnék meg azon, ha a III-as kategóriát úgy, ahogy van, meg is szüntetnék. Félő, hogy ezek az emberek egyik napról a másikra munkanélküliek lesznek. Az egész nincs átgondolva. A felülvizsgálattal ugyan sehol sem tartanak, de nem csodálkoznék azon, ha alig-alig találnának olyan beteget, akitől el lehet venni a nyugdíjat. Lehet őket mindenféle csalónak beállítani, megbélyegezni, de én egyetlen olyan rokkanttal sem találkoztam, aki saját magát rokkantosította volna. Ha mégis van ilyen, akkor az ellenőrzést kell erősíteni, nem pedig az ellátásokat megvonni. Az, amit a nyugdíjrendszer átalakításának, átszervezésének nevez a kormány nem más, mint a pénzek kivonása, a kockázatközösség megszüntetése, az állam kivonulása a rendszerből. Mindenkit egyenesen az időskori elszegényedés felé terelnek.

Forrás: Népszava