Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján ismét a szokásos, indulatoktól fűtött politikai handabandázás folyt a parlamentben, holott tíz hónapi kormányzás után, s az egyre súlyosbodó pénzügyi-gazdasági-szociális válság közepette a miniszterelnöktől és az ellenzékétől is okkal vártunk volna konkrétumokat, fontos bejelentéseket, cselekvési programot, illetve javaslatokat.

Magyarország ma olyan, mint egy elöregedett, leamortizálódott bérház. Évtizedek óta fel akarják újítani, de a házkezelőség csak ígérget, a pénzek kézen-közön mindig eltűnnek, az épület eközben rohamosan pusztul, ezért aztán időről-időre alá kell dúcolni. A ház rogyadozik tovább, a lakások értéke csökken, a lakók egyre méltatlanabbak körülmények között élnek, s hiába reménykednek, sopánkodnak, panaszkodnak, pörölnek, mégsem történik semmi, sőt, lassan ki lehet tenni az Omlásveszély! táblát is. A tavalyi választásokat követően az új közös képviselő természetesen ismét megígérte, hogy most aztán sor kerül a felújításra, ám sem ő, sem a munkatársai nem árulták még el, mit is akarnak kezdeni az aládúcolt épülettel. Pedig kérdések és megoldásra váró feladatok volnának bőven. Vegyük sorra azokat a témákat, amelyekről az új közös képviselő (Orbán Viktor miniszterelnök) a megújulás ürügyén szólt, de érdemben nem beszélt.

Államadósság

Tavaly év végén a költségvetés bruttó adóssága 20,4 ezer milliárd forint volt. Az elhibázott kormányzati szerepvállalások következményeként Magyarország gazdasági egyensúlya 2002-től kezdve felborult, adósságállománya 2005-től megugrott. A GDP-arányos államadósság a 2004 év végi 59 százalékról 2008-ban 80 százalék fölé ugrott. A magyar kormány 2008 novemberében húszmilliárd euró értékű hitelkeretet kapott a Nemzetközi Valutalaptól (IMF) és az Európai Uniótól, amelyből 14 milliárdot lehívott. Az új kormány úgy döntött, hogy nem veszi igénybe a kölcsön el nem költött részét, amely jelenleg a jegybank tartalékában van. Az eredeti menetrend szerint hazánk 2011-től 2014-ig fizetné vissza e hitel jelentős részét. Ezekben az években sok forintalapú kötvény futamideje is lejár. Orbán Viktor évértékelőjében el is mondta, hogy idén mindösszesen 2429 milliárd, jövőre 2302, 2013-ban 3046, 2014-ben 2404 milliárd forint adósságszolgálatnak (esedékes kamatfizetésnek, tőketörlesztésnek) kell eleget tennünk.

A kormány elképzelései szerint az adósságállomány csökkentését részben a magánnyugdíjpénztárak vagyonából elkülönített rész (1300 milliárd forint) teszi lehetővé. Ily módon az államadósság 77 százalékra apadna, a jelenleg még részvényekben lévő állami vagyon értékesítésével pedig a GDP 72-73%-ra lehetne csökkenteni az adósságot. Csakhogy a belső adóssághegyeket is fel kellene számolni, ha egy dinamikusan fejlődő, működőképes, megújuló gazdaság kialakításában gondolkodunk.

Önkormányzatok

Az elmúlt években az önkormányzatok, a vállalatok, a háztartások, a közintézmények, a családok, a magánszemélyek adósság- és hitelállománya is jelentősen megemelkedett. Az önkormányzatoké például a 2009. évi 803, 9 milliárdról tavaly 1017,8 milliárd forintra ugrott. A növekményt elsősorban az intézmények, települések működtetéséhez kibocsátott, 552,1 (429,1) milliárd forintra becsült devizaalapú kötvényállomány jelentette.

2006-2009 között a 3194 önkormányzat mintegy nyolctizede képtelen volt költségvetését egyensúlyban tartani, mert tervezett bevételeik nem nyújtottak fedezetet a tervezett kiadásokra, a különbséget ezért hitel felvételével illetve devizaalapú (közel 90 % svájci frank alapú) kötvények kibocsátásával próbálták előteremteni. A legnagyobb adóssága jelenleg Pécsnek van (30 milliárd) de 20 milliárd fölötti adósságállománnyal küzd Szolnok, Kaposvár, Debrecen, Esztergom és Szeged is. (Esztergomban 600 ezer, Budapesten 100 ezer forint az egy lakosra jutó adósságállomány!)

A kormányváltás utáni átvilágítás kiderítette, hogy Budapest adósságállománya is kritikussá vált, s tavaly elérte a 200 milliárd forintos szintet. A hitelállomány óriási, a szerződésállomány nagy része a városra nézve „döbbenetesen” hátrányos. Az elmúlt évek a fővárosi fenntartású közszolgáltató cégeknek körülbelül a felét a válsághelyzet szélére sodorták. Közülük a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. a Budapesti Temetkezési Intézet, valamint a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. adósságállománya 710, 880, illetve 900 millió forintra tehető.

Az önkormányzatok hiteleinek összege 2006 óta megháromszorozódott, s a kötvényállomány egyharmadánál, már az idén el kell kezdeni a törlesztést. Minden harmadik önkormányzat jelentős pénzügyi problémákkal küszködik, 30 önkormányzat már csődhelyzetbe került, további 250 fizetőképességének helyreállítása végett adósságrendezési eljárást kért. Számos önkormányzat büdzséje megszigorításával gyakorlatilag a túlélésre rendezkedett be, jobbára csak a kötelező közszolgálati feladatokat igyekeznek ellátni. Főleg a kisebb településeken, ahol kevés az iparűzési adó, a bevétel azonban gyakran még azokra a feladatokra sem elég, amit az önkormányzati törvény előír számukra. Ezért sok helyen leépítésekkel, beruházások elhalasztásával, részmunkaidős foglalkoztatással csökkentik a büdzsé kiadásait (ez az önkormányzati területen dolgozó 400 ezer közalkalmazottak, köztisztviselő egyre nagyobb részét érinti).

Háztartások

Magyarországon a bankok közel 6 millió hitelszerződést tartanak nyilván. Tavaly év végén a magyar háztartások hitelállománya 8583,6 milliárd forint volt, ezen belül a forinthitelek 2817,8, a devizahitelek 5765,8 milliárd forintnyi összegre rúgtak, s majdnem 600 milliárddal haladták meg az egy évvel korábbi szintet (5195,2 milliárd).