Alkotmányellenesség, félrevezető kommunikáció, átalakított jelszavak, több százezer hezitáló ember - háttérbeszélgetés a magánnyugdíjpénztárakról.
Több
százezer érintett még mindig hezitál, hogy visszalépje-e az állami
rendszerbe, vagy maradjon magánnyugdíj-pénztári tag, kiírva magát az
állami gondoskodásból. A Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztári Tagok
Érdekvédelmi Szövetsége (MÖPÉSZ) így azért jött létre decemberben, hogy
képviselje a magánpénztári tagok érdekeit, és – más civil
kezdeményezésekkel együtt – szervezze a magánpénztárakban való
maradását. A MÖPÉSZ ugyanis állítja, bármit is mond a kormány, az a
reális, és nemcsak az egyes magánpénztári tagok, de az egész ország
érdekeit az szolgálja, ha a masszív kormánypropaganda dacára sokan
tartanak ki magánnyugdíj-pénztáruk mellett.
Igazából se az MSZP, se az LMP
Bár
a média, gondoljanak is bármit az egyes orgánumok munkatársai,
összességében lefutott meccsként kezeli a kérdést, ám korántsem sem az,
épp az említett 200-300 ezer ember miatt, akik még mindig nem
döntöttek, hogy mihez kezdjenek, magyarázta Bauer Tamás. A közgazdász
szerint a még mindig mérlegelőknek meg kell kapniuk a döntésükhöz
szükséges információkat, ebben pedig a sajtónak óriási szerepe van.
Bauer egyébként a demokratikus ellenzék soraiból sem érzékel túlságosan
erős ellenkezést. Az LMP és a szocialisták ugyan kritizálják a kormány
módszerét, de magát a magánnyugdíj-rendszert igazából egyikőjük sem
szívlelte sosem. Ugyanígy az újságírók is inkább csak az eljáráson
vannak felháborodva. „A politikai szférában a kormányzati propagandával
szemben nincs ellenerő”, fogalmazott.
2013 után nagy kérdőjel
Csillag
István volt gazdasági és közlekedési miniszter szerint a romló
demográfiai mutatókra, a befizetők és az eltartottak számában
tapasztalható egyre nagyobb különbségre volt az egyik lehetséges
válasz, ami annak idején a nyugdíjreformban megfogalmazódott. Csillag
szerint a nyugdíjalap 10-12 százalékát már a kilencvenes évek elején is
más adókból pótolta ki a költségvetés. Az összes olyan európai
országban, ahol valós problémaként jelenik meg a demográfiai mutatók
csökkenése, a magánnyugdíjalapoknak létezniük kell a felosztó-kirovó
rendszer mellett, ezt hazánknak is szem előtt kellene tartania. A volt
miniszternek elképzelése sincs róla, mi lesz 2012-ben vagy 2013-ban,
pontosabban arról, hogy akkor milyen vagyont vesz el, és melyik
ágazatra vet ki különadót a kormány, hogy tartani tudja majd a
költségvetési hiányt.
Törlesztünk vagy számlát vezetünk
A
háttérbeszélgetők úgy találták, hogy karácsony előtt jelentős fordulat
volt tapasztalható a kormány magánnyugdíj-ügyi kommunikációjában. A
korábbi „a szocialisták eltőzsdézték a nyugdíjakat” mondatokat
felváltották a „nagy az államadósság, az egyensúlyteremetés miatt
kényszerülünk erre a lépésre”és ehhez hasonló kitételek. Gaál György
közgazdász szerint azonban az államadósság jelenlegi mértéke 20 ezer
milliárd forint, míg a magánnyugdíj- pénztári befizetések 3 ezer
milliárdot tesznek ki. Tehát durván az államadósság egytizedét
okozhatta a nyugdíjrendszer, ha azt a kormányzati logikát követjük,
hogy minden rossznak ez az oka. „A kormányzati propaganda nem szól
másról, mint hogy hogyan lehet félrevezetni azokat, akik nem értik, mi
történik”, jelentette ki Gaál. Aki szerint az, amit a leendő
nyugdíjasnak járandósága címén kiutal majd az állam valamikor,
köszönőviszonyban sem lesz a tényleges, 30-40 évet felölelő
befizetéseinek összegével. Gaál azt sem igazán érti, hogy ha valóban
megmarad mindenki egyéni számlája és rajta a teljes összeg, akkor
hogyan tudják csökkenteni az államadósságot? „A kormány rossz érveit,
rossz technikáit rossz cél érdekében veti be”, mondta, majd hozzátette,
a következő nagyjából két és fél hét még elég lehet rá, hogy sokak
megértsék: a magánnyugdíj-pénztárak alternatívája egy kockázatokkal
járó és felettébb gyenge lábakon álló állami nyugdíjrendszer.
Selmeczit egy kicsit sokallták
A
beszélgetésen jelen volt Dániel Péter is, aki a „Kék szalaggal a
demokráciánkért” civil mozgalom alapítója, a Magyar Szociáldemokrata és
Liberális Unió elnöke, és nem utolsó sorban ő volt az, aki tavaly
nyáron kaszinótojást hajított a Vám-és Pénzügyőrség egyik épületében a
kötelezően kifüggesztésre került Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatára.
Az ügyvéd szerint pofátlan kényszerítés és dilettáns magatartás, ami a
kormány részéről a nyugdíjakkal kapcsolatban zajlik. A pofátlanság
mellett pedig ezek nem csupán az Európai Unió elveit, de a polgárjogi
szabályokat is sértik. „Gazdasági jogainkat és méltóságunkat is
megsértik, ezen kívül pedig különböző bűncselekmények gyanúja is
felmerül: sikkasztás és csalás”, fogalmazott. A beszélgetésen jelen
levő Vágó István, műsorvezető szerint a zsarolást is nyugodtan
belevehetjük a felsorolásba, hiszen Matolcsy György, nemzetgazdasági
miniszter egy korábbi nyilatkozata szinte felért a fenyegetés ezen
formájával. Dániel kitért a kormányzat részéről érkező ellentmondó
nyilatkozatokra is, szerinte tévedésben tartják az embereket, Selmeczi
Gabriella, nyugdíjvédelmi megbízottá való kinevezése pedig szinte a már
a jó ízlés határát súrolja.
Önmagában alkotmányellenes
Politikai,
jogi és közgazdasági hiba rövid távon számon kérni az eredményeket a
nyugdíjrendszertől, mondta Nehéz-Posony Márton, ügyvéd. Szerinte a fő
kérdés, vajon megteheti-e alkotmányosan az állam, hogy felrúg egy
korábban megkötött szerződésrendszert? Nehéz-Posony egyébként korábban
az Alkotmánybírósághoz fordult a magánnyugdíjak ügyében. Beadványában
azt írja, önmagában sérti az emberi méltóságot, azaz önmagában
alkotmányellenes, amennyiben az állam – ha csak átmenetileg is –
megfoszt valakit az öngondoskodás jogától. Az Alkotmánybíróságra
egyébként sosem látott erkölcsi nyomás nehezedik mostanság, vegyük csak
a nyugdíjügyeket, vagy a médiatörvényt, mondta a beszélgetésen részt
vevő Mihályi Péter, közgazdász. Nehéz-Posony úgy véli, hiába ígérgetik
nagy bőszen a szocialisták, hogy ők majd visszacsinálják az egészet, ez
nem igaz: fizikailag képtelenség lesz ezt a pénzt visszaadni.
atv.hu / Prókai Eszter
Kommentáld!