Assisi Szent Ferenc- templom
A
szerzetesek gyakran bírálták Elia Bombardone, azaz Éliás testvért
viselkedéséért, és bár a derék barát nem volt bűn nélkül való, Szent
Ferenc mégis őt nevezte ki utódjául.
1226-ban Szent Ferenc meghalt, a Porziuncola-kápolnában helyezték örök nyugalomra. 1228-ban szentté avatták.
Élias
nagyszabású tervet eszelt ki. Azt vette a fejében, hogy egy nagy
Tau-kereszt –ez a jelkép volt Sz. Ferenc kedvelt emblémája-formájú
bazilikát épített Assisiben az Inferno - hegyen. Talán azért is ezt a
helyet választotta, mert Sz. Ferenc azt kérte, hogy ide temessék el. Ez a
hely egyébként a város legkevésbé ismert helye volt, a kivégzéseket is
itt szokták végrehajtani. Éliás átkeresztelte a hegyet Édenkert-
hegyének. IX. Gergely pápánál kijárta az engedélyt, hogy Simone di
Pucciaare által adományozott területen felépíthesse az elnyúlt alaprajzú
bazilikát. A nagyszabású terv azonban nem aratott sikert a ferencesek
között. Nem tetszett nekik az ötlet, hogy két gazdagon díszített
templomot építsenek egymás fölé a szent sírjára. Szent Ferenc
egyszerűségről és alázatosságról prédikált, ezért az az elképzelés, hogy
maradványait ilyen pazar környezetbe helyezzék, szinte szentségtörésnek
számított. De Éliás nem tágított.
1228-an egy templomot emeltek
a hegyen, legfőképpen azért, hogy a szent földi maradványai méltó
helyre kerülhessenek. 1230. május 25-én Szent Ferenc maradványait egy
kőszarkofágban elhelyezték a templom főoltára alatt. Két éven belül
megépült a kripta, amit alsó templomnak neveztek. A későbbiek során e
templom mögé, ezúttal gótikus stílusban egy következőt építettek.
1253-ban 25 évvel a szentté avatása után, egyidőben szentelték fel mind a
két templomot. Eredetileg mozaikokkal akarták ékesíteni, de végül
figyelembe véve Sz. Ferenc rendjének törvényeit, úgy döntöttek, hogy
„szerényebb” eszközökhöz nyúlnak, és inkább freskókkal díszítik a
hatalmas falfelületet.
Alsó templom
Az
alsó templomot a boltívek öt, freskókkal borított öbölre osztják. A
freskókat a 13-14. század vezető itáliai művészei festették. Köztük volt
a Lorenzetti testvérpár is, akik az Utolsó vacsora alkotói( mások
szerint S Fiorentino alkotása).A főhajó őrzi a bazilika legrégebbi
festményeit.
A kupola részletei:
A freskók Szent Ferenc életének jeleneteit és Krisztus szenvedédeinek mozzanatait ábrázolják.
Az
alsó templom átriumából nyílnak a templom mellékhajói. Az alsó templom
mellékhajói Tau alakot képeznek. S ez nem véletlen, hiszen ez a jel
emlékeztette Ferencet az Úr keresztjére. Ezt a jelet rajzolta a cellák
bejárata fölé, ez volt a kézjele az ismerősöknek, barátoknak küldött
leveleken, és ilyen alakra varratta szegényes kámzsáját is. A 14. század
második évtizedében az alsó templom oldalhajóiba kápolnákat építettek,
amelynek a freskóit S.Martina és P. Lorenzetti készítette.Az
altemplom eredeti kriptája 1818-ig nem volt látható. Ekkor találták meg
Ferenc sírját és testének maradványit. Az újra felfedezett kripta
1930-ban kapta mai formáját.
A
régi kőkoporsó az oltár felett helyezkedik el nyitott térben. VI. Pál
pápa beleegyezésével 1978-ban a szakemberek egy csoportja azonosította
Sz. Ferenc maradványait, majd egy üvegurnába gyűjtve visszahelyezték
őket eredeti helyükre.
Felső templom
A
templom latin kereszt alakú. Falainak díszítését egy angol festő kezdte
meg, majd 1280 táján Cimabue folytatta, de dolgozott itt Giotto is, aki
Szent Ferenc életrajzírójánakvezetésével jelenítette meg a szent életét 28 képen.
A felső temolom:
Szent Ferenc életét ábrázoló képekből néhány:
Kapcsolódó hírek:
Mindennapi élet az indonéz falvakban – Herman Damar csodálatos képei
Éjféli napsütés Norvégiában
Levendula mezők
Angel's Landing - ahol az angyalok földre szállnak