A magyar állam egyre kevésbé kíván devizában eladósodni, ugyanakkor az állampapír-vásárlók között növekvő arányban számítanak a lakosságra, annak ellenére, hogy ők elsősorban a rövid futamidejű államkötvényeket kedvelik. Erről számolt be a 2014. évi államadósság finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatóján Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. általános vezérigazgató-helyettese. Az egykori tagoktól elorzott magánnyugdíj-pénztári vagyon kezelésével megbízott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap gyakorlatilag befejezte működését.
hirdetés
Az elmúlt évben megnőtt a bizalom a magyar államkötvények iránt, ami elsősorban két tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt egész évben működött az amerikai pénzkibocsátás-bővítő program, ennek hatására a pénztőke kereste a helyét, és ebből jutott a magyar állampapírok vásárlására is. Másrészt hozamaink meghaladták a kevésbé kockázatos országokét, ezért vonzónak bizonyultak.
Ennek hatására a lakosság több mint 700 milliárd forintért vásárolt államkötvényeket 2013-ban, a kezükben lévő állomány becslések szerint az év végén elérhette az 1800 milliárd forintot. Ugyanakkor az intézményi aukciókon is - a tervek felett - 482 milliárdnyi kötvény kelt el, lényegében ugyanannyi, mint a megelőző esztendőben. A növekvő lakossági érdeklődés oka az volt, hogy a kereskedelmi bankok nagyon alacsony betéti kamatokat fizetnek.
Csökken a devizakitettségünk aránya
Az első negyedévben ismét külföldön bocsáthatunk ki kötvényt
Hosszabb futamidejű lakossági papír a láthatáron
Borbély László András bejelentette, hogy 2014-ben 985 milliárd forint lesz az úgynevezett finanszírozási igény. Az ÁKK szeretné tovább mérsékelni a devizaforrások arányát. Az ÁKK évek óta követett gyakorlata szerint a devizát devizából, a forintadósságot forintból újítják meg a lejáró papíroknál. Az új kibocsátások (vagyis a hiány fedezése) azonban forintban történik, vagyis az arány a magyar fizetőeszköz felé tolódik.
De 2014-ben a mintegy 5,4 milliárd eurónyi lejáró devizaadósságból csak 3,3 milliárdnyi újulna meg devizában. Borbély László András azt azonban nem árulta el, hogy mikor jelenünk meg ismét a devizapiacon, de érzékeltette, hogy erre még az első negyedévben sor kerülhet. A kibocsátás azért nem sürgető, mert a tavaly novemberi 2 milliárd dolláros kötvénykibocsátással az idei első félév két lejáratát, vagyis a januári 1 milliárd eurós, illetve a májusi 0,5 millió fontos kötvénylejáratot az ÁKK előre finanszírozta.
Ezen felül idén még júliusban lesz egy egymilliárd eurós lejáratunk, illetve az utolsó negyedévben kell 2 milliárd euró európai bizottsági hitelt törleszteni. (Csak az IMF-et ebrudalta ki a kormány tavaly, és előtörlesztette a teljes IMF-hitelt, az uniós tartozásunk megmaradt.)
Tavaly a lakosság kötvényvásárlási kedvének megnövekedése főleg az egyéves kamatozó kincstárjegyeknél nyilvánult meg, ezért ezek lejártával 2014-ben sok lakossági papírt kell majd megújítani, pótolni. Összességében a nettó kibocsátási igény 252 milliárd forinttal nagyobb lesz, mint tavaly volt.
Újfajta állampapír is várható a lakossági piacon, szeretnének egy, a kamatozó kincstárjegynél szélesebb körben terített papírt, de hogy pontosan milyet, egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Az azonban közismert, hogy az ÁKK régi terve, hogy a lakosság számára kibocsátott állampapírok között a jelenleginél hosszabb futamidejűvel jelenjenek meg.
Borbély László András bejelentette, hogy a magán-nyugdíjpénztáraktól elvett részvény- és kötvényvagyont kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközeit 2013 végével szinte teljes mértékben értékesítette az ÁKK, így januárban egy csaknem végleges kimutatást fognak közzétenni. Ekkor derül majd ki, hogy milyen eredményesen adták el a portfolióelemeket. Arról, hogy az alap megszűnik-e, az Országgyűlésnek kell majd döntenie.
Töröcskei hallgat
A sajtótájékoztató elején Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója leszögezte, hogy a kitűzött témán, vagyis az adóssságfinanszírozásán túli témáról nem kíván beszélni, és interjút sem ad. Ehhez tartotta is magát az esemény végéig. Számos újságírói kérdés érkezett azonban az elmúlt napok legforróbb eseményével kapcsolatban: ki finanszíozta volna, hogy a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó kis pénzintézet, a Széchenyi Bank felvásárlja a Raiffeisen Bankot, illetve az annak több százmilliárd forintra rúgó vesztesége miatt szükséges tőkepótlást.
Borbély László András ugyanakkor annyit elmondott, hogy ha "az ország érdeke úgy kívánja" kötelességük - kormányzati, illetve országgyűlési döntést követően - valamely vagyontárgy (cég, bank) megvásárlásában, illetve feltőkésítésében kötvénykibocsátással részt venni. Viccesen hozzátette, az egy eurónyi vételár - utalt a Széchenyi Bank által felajánlott vételárra - könnyedén kifizethető lenne.
Bonta Miklós
Kommentáld!