2011. november 05. szombat, 14:34 |
MTI 2011. november 5., szombat 14:34
Minőségi mezőgazdaságra van szükség, amely egészséges, biztonságos
élelmiszereket állít elő - hangsúlyozta Ángyán József, a
Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Professzorok
Batthyány Körének vitaülésén szombaton Budapesten.
Kiemelte: az élelmiszertermelés felértékelődik, a termőföldet nem alternatív energia előállításához kell felhasználni.
A nemzetek biztonsága manapság attól is függ, hogy szabadon
rendelkeznek-e erőforrásaikkal, garantálni tudják-e az élelmezést, az
élelmezésbiztonságot, a környezetbiztonságot, és sokat számít az is,
hogy kinek a kezében van a termőföld, a vízbázis, az ellátási eszközök -
fejtette ki az államtitkár.
Az államtitkár kitért arra, hogy a nemzeti vidékfejlesztési stratégia
- a társadalmi egyeztetést követően - a kormány számára előterjeszthető
fázisba jutott. A dokumentum is az egészséges és biztonságos
élelmiszerek előállítását emeli ki.
A vidékfejlesztési stratégiában hangsúlyosan van jelen a helyi
gazdaság, a helyi élelmiszer-feldolgozás erősítése. Példaként említette,
hogy a közétkeztetést összekapcsolják a helyi mezőgazdasági
termeléssel. Az egészségügy 430 milliárd forintot költ közétkeztetésre,
ezzel a közpénzzel a helyi mezőgazdaságot lehetne erősíteni - tette
hozzá.
Ángyán József szólt arról, hogy a Kárpát-medence mezőgazdasága képes
több mezőgazdasági terményt, terméket, árut előállítani, mint amennyit
elfogyaszt, és jelentős exportra is.
Nem tömegben kell a mezőgazdaságnak gyarapodnia, hanem értékben,
minőségben - nyomatékosította az államtitkár, aki szerint olyan
rendszereket kell megvalósítani, olyan ágazatokat kell fejleszteni,
amelyek sokak számára munkát, megélhetést adnak, és stabilizálják a
vidék gazdaságát, társadalmát.
Ángyán József szólt arról is, hogy az Új Magyarország
Vidékfejlesztési Program európai uniós forrásainak mintegy harmadát a
fizikai tőke fejlesztésére - többnyire nagyberuházásokra, iparszerű
telephelyek rekonstrukciójára - költötte az előző kormány. Miközben
mintegy 300 milliárd forint forrást használtak fel erre a célra, 3.400
fővel csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatási kapacitás, és szűk
pénzügyi csoport érdekei mentén fektette be közpénzt az állam - tette
hozzá az államtitkár.
Az állami földek hasznosításával a kis-, közepes és családi
mezőgazdasági modellek kialakulását, a vidék társadalmi stabilizálását, a
foglalkoztatást, a helyben lakó családok erősítését kívánják
elősegíteni. A mezőgazdaság a privatizáció során elveszítette
vertikumait. Újra kell építeni a mezőgazdasági vertikumokat, meg kell
fordítani a város és vidék kapcsolatát, az élelmiszerellátás jelenlegi
gyakorlatát, először a helyi, majd az országos igényeket kell
kielégíteni, ezt követően lehet exportálni - jelentette ki az
államtitkár.
Kérdésre válaszolva Ángyán József elmondta: a magyar termék
fogalmában rendet kell tenni. Jelenleg magyar terméknek számít az az áru
is, amelynek előállításában egy műveletet végezte Magyarországon. A
minisztérium magyar termékről szóló rendelete azért jön ki lassan, mert
komoly érdekeket sért, terveik szerint magyar termék csak az lehet,
amelyet magyar alapanyagból Magyarországon állítottak elő.
Az elhangzott kérdésekre reagálva Ángyán József elmondta: az Új
Magyarország Vidékfejlesztési Programban 2007-2013. közötti időszakban
rendelkezésre álló 1.400 milliárd forint 80 százalékát az előző kormány
eltöltötte. A még szabadon mobilizálható 200-250 milliárd forintból
olyan élelmiszeripari beruházásokat is támogat majd a tárca, amelyek
értékhatára alacsonyabb lesz az eddigieknél, ezzel lehetővé teszik, hogy
a kisebb vállalkozások is pályázhassanak, fejlesztési forrásokat
szánnak a helyi piacok erősítésére, a hangyatípusú szövetkezés
támogatására.
Kérdésre válaszolva Ángyán József közölte: az állami termőföldek
hasznosításával meghatározott célcsoportot, köztük a helyben lakó
családokat is segítik, és tavasszal várhatóan elindult a demográfiai
földprogram is.
Kommentáld!