2011 óta tart az a magyarországi folyamat, amit Washington most megelégelt. Az atv.hu amerikai forrása példa nélkülinek tartja az elmúlt évek történéseit, és konkrét eseményeket sorolt.

„Nem hirtelen elhatározásból cselekedett az amerikai kormányzat, és a korrupciós ügyek egy több éve érlelődő negatív folyamatba illeszkednek. Ezért nem lehet egy-két intézkedéssel helyreállítani a megtört amerikai-magyar kapcsolatokat” - magyarázta az atv.hu-nak egy, a kérdéskört jól ismerő amerikai kormánytag.

Forrásunk naprakész, pontos információkkal rendelkezik Magyarországról, ám hangsúlyozta, nincs felhatalmazva arra, hogy hivatalos álláspontot közöljön. Név nélkül viszont vállalta azt, hogy bemutassa, miként látják Washingtonban a kialakult helyzetet. Pozíciójából fakadóan rálátása van arra is, hogy miként gondolkodnak a kérdésről - pártállástól függetlenül - a kongresszusban és szenátusban is.

„Nagyon téved az, aki szerint félvállról vagy viccnek lehetne venni a kialakult helyzetet. Bár lehet, hogy más kelet-európai országokban is történnek hasonló esetek, az, amit Magyarországgal kapcsolatban látunk, úgy gondolom, hogy példa nélküli.”

Forrásunk hangsúlyozta, hogy a hat magyar kormány közeli személyt érintő vízumtilalom alapját szintén nem egy új jogszabályi keret képezi, hanem a Bush elnök által hozott rendeletet alkalmazta most az amerikai kormányzat. „Washington nem egyedi problémának tekinti a korrupciós ügyeket, hanem egy aggasztó, több éve tartó folyamat részének, ezért szó sincs arról, hogy hirtelen elhatározásból cselekedett volna az amerikai kormányzat.”

„Több, egymást követő esemény állt össze olyan képpé, amelyből az látszik, hogy a magyar kormányzat lépései egyfajta mintát követnek. És ez a 2011-ben elkezdődött és a mai napig tartó minta az, ami az Egyesült Államokat aggasztja.” Forrásunk szerint ebbe beletartoznak olyan - közvetlenül egymáshoz nem kapcsolódó - ügyek, mint a szólásszabadság korlátozása a büntetőjogi szigorításokkal, a média függetlenségébe történő beavatkozás éppúgy mint a nem átlátható pályáztatások, például a trafikpályázatok ügyében és a korrupció ellen fellépő civil szervezetek zaklatása.

„Magyarországról olyan kép alakult ki az Egyesült Államokban, hogy egyre-másra számolják fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ezt a képet nem lehet egy-két intézkedéssel megváltoztatni.” - magyarázta forrásunk, aki további példaként említette az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását és a bírók kényszerű nyugdíjazását is.

Kiemelte, hogy a kapcsolatok javításához nagyon pozitív jelzés lenne a vallásügyi törvény módosítása, amelyet az Egyesült Államok kiemelt jelentőségűnek tekint. „Sajnos azonban azt látjuk, hogy bár a strasbourgi bíróság is elmarasztalta Magyarországot emiatt, mégsem történt változás a diszkriminált vallási közösségek helyzetében. Nem feledkeztünk el arról sem, hogy fasiszta múltú személyeket - mint Wass Albert vagy Nyírő József - rehabilitáltak Magyarországon és emeltek be az iskolai tananyagba. Erre jött még rá a Szabadság-téri szobor ügye a nyáron, ami szintén a történelmi revizionizmus térhódítására utalt.”

Arra kérdésünkre, hogy lehetséges-e és ha igen, mennyi időbe telhet az amerikai-magyar kapcsolatok érzékelhető javítása, forrásunk így válaszolt: „Nem tudom, hogy mennyi időt vehet igénybe ennek a megtört kapcsolatnak a helyreállítása. Tudom, hogy az Egyesült Államok jó kapcsolatokat szeretne Magyarországgal. Továbbra is nagy tisztelet övezi az 1956-os bátor felkelést a szovjet birodalommal szemben és az 1989-es irányváltást a demokratikus berendezkedés felé. Az amerikaiak mélyen tudnak azonosulni ezekkel a lépésekkel, és ezért nagy kár, hogy a kapcsolataink most ilyen feszültté váltak az említett problémák miatt. A kérdés nem az, hogy az Egyesült Államok kapcsolatot tart-e a jövőben Magyarországgal, hanem az, hogy ezek a kapcsolatok milyen jellegűek lesznek. Erős kapcsolatok csak közös értékeken alapulhatnak, és most ezt az alapot kellene helyreállítania Magyarországnak”, mondta lapunknak amerikai kormányzati forrásunk.  

Egy korábbi washingtoni konferencián már érzékelte a Magyarországgal kapcsolatos súlyos problémákat Németh Zsolt az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, aki hazatérése után tájékoztatta Orbán Viktort és a külügyminiszert. Szerinte arról, hogy Magyarországról kialakult egy ellentmondásos kép a magyar politikának is van felelőssége. Németh Zsolttal a Valasz.hu készített interjút.