Alvásvizsgálat: új feltétel a jogosítványhoz? Becslések szerint minden negyedik közúti halál a kialvatlanság számlájára írható.

Magyarországon 1300-1400 halálos közúti közlekedési baleset történik évente, becslések szerint közel 35 százalékuk közvetett kapcsolatba hozható az alvászavarokkal. Ennek megelőzése érdekében a Magyar Alvástársaság szeretné, ha a hivatásos gépjárművezetői alkalmasság megszerzését alvásdiagnosztikai szűrővizsgálatokon való részvételhez kötnék a jogalkotók.

Az Európai Unió célja, hogy 2000 és 2011 között a közúti balesetek halálos áldozatainak száma – amely évi 40.000-re tehető – a felére csökkenjen. Az EU 27 tagállamában évente összesen 1,4 millió közlekedési baleset történik. A fejlett országokban – így Magyarországon is – az életminőség változásának következtében kevesebbet és rosszabbul alszunk. A kialvatlanság azonban életveszélyes is lehet, különös tekintettel a fáradtság és az elalvás következtében bekövetkező halálos közúti balesetekre.

Számos vizsgálat bizonyítja a közúti balesetek és az aluszékonyság kapcsolatát, ugyanakkor több kísérlet történt ilyen jellegű balesetek társadalmi kárainak kiszámítására. A számok eltérőek, egyértelmű azonban, hogy a veszteségek többszörösen meghaladják a kiváltó okok megelőző kezelésének költségeit.

A nemzetközi alvásgyógyászat sokat fejlődött az elmúlt években, többek között kiemelt figyelmet fordítanak az elalvásos közlekedési balesetek okainak a feltárására és a gyógyítására. Ugyanakkor az egyre dinamikusabban fejlődő alváskutatás már jól ismeri a fokozott alváskésztetés okait, megnyilvánulásait, valamint rendelkezik a kóros esetek kiszűrésének, gyógyításának módszerével is. Éppen ezért a szakma úgy véli, hogy a célzott szűrési eljárás beépítése a hivatásos gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálataiba nagymértékben hozzájárulna az elalvásos balesetek kockázatának csökkentéséhez.

Az összehasonlító szimulátor vizsgálatok alapján párhuzam vonható az alvásadósság és egy adott véralkohol szint között. Míg az alkoholfogyasztás veszélyei ismertek, tilalma köztudott, addig az aluszékonyság, kimerültség (nem megfelelő altatók alkalmazása) okozta potenciális veszély ismerete és elismerése meglehetősen korlátozott.

Felmerül a kérdés: milyen módszerek állnak rendelkezésre a feltárt – és a balesetek szempontjából kritikus – elemek kezelése, ezáltal a baleseti kockázat csökkentése tekintetében?

Az alvásmedicina számos vizsgálati módszert alkalmaz. Az alkalmazott rendszer lépcsőzetesen képes kiszűrni az egyes betegségeket, képes megállapítani az adott szinten a betegség súlyosságának mértékét, valamint a megfelelő kezelést. Ezen túlmenően biztonsági kontrollvizsgálatokat is beiktat a kezelés eredményességének ellenőrzése érdekében.

A cél nem csupán a betegség felfedezése és gyógyítása, hanem a vizsgálatok során arra is választ kell kapni, hogy a kezelt személy milyen szinten képes folytatni foglalkozását. Erre a célra szolgálnak az éberségi szintmérő alváslaboratóriumi vizsgálatok, illetve a vezetési szimulátor rendszerek.

Az alvásmedicína ma már rendelkezik azokkal a szakmai, technikai feltételekkel, melyek megfelelnek a felmerülő szűrési, terápiás, rehabilitációs tevékenység igényeinek. Technikai oldalról tehát nincs akadálya, csupán jogalkotási szempontból megfontolandó, hogy az alvásbetegségekre való hajlamot a pályaalkalmasságot jelentősen befolyásoló, illetve a tevékenység gyakorlását korlátozó tényezők sorába emeljék.

Dr. Szakács Zoltán, a Magyar Alvástársaság főtitkárának véleménye szerint először a gépjárművezetői alkalmasság specialitásait figyelembe vevő teszt kidolgozására lenne szükség. Második lépcsőben a pályaalkalmassági szempontokat kellene bővíteni az alvásbetegségekre való hajlam vizsgálatával. A Társaság javasolja, hogy ezeket a vizsgálatokat az országos alvásdiagnosztikai hálózat pontjain végeztessék el a jelentkezőkkel. A vizsgálat eredménye csatolható lenne a pályaalkalmasság elbírálása során követendő dokumentumokhoz. (Mindenekelőtt a hosszú távú nemzetközi fuvarozást, illetve személyszállítást végző hivatásos gépjárművezetők esetében.)

Jogalkotási szempontból a jelzett rendelet kiegészítését, esetleg önálló jogszabály kiadását javasolja a Társaság az alvásdiagnosztikai szűrővizsgálatok elvégzésének kötelezettségéről a hivatásos gépjárművezetői tevékenység gyakorlásának feltételeként. A Magyar Alvástársaság ennek az elképzelésének az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága és a BRFK Humánigazgatási Osztálya által a héten szervezett szakmai konferencián is hangot adott. Felhívta a szakmai döntéshozók figyelmét e sokakat érintő probléma jelentőségére, melynek orvoslása révén sok ember életét lehetne megmenteni.

2011-11-13 15:00 Forrás: Weborvos