A fizetési nehézségekkel küzdő, késedelmesen fizetőknek forintra váltják a devizatartozást és 25 százalékát el is engedik, a végtörlesztés miatti veszteség 30 százalékát a bankok leírhatják a bankadóból, a rögzített árfolyamon törlesztőknek pedig a gyűjtőszámlán halmozódó összegből csak a tőkét kell megfizetniük, a kamatot az állam és a bank fizeti.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az aláírást követően csütörtökön a Parlamentben elmondta: nagyon nehéz, de végül nagyon sikeres tárgyalássorozat végére kerül pont a megegyezéssel, amelynek középpontjában olyan egyezség áll, amellyel a bankrendszer, az ügyfelek és a kormány megosztja a terhet, a megállapodásba belépők törlesztőrészlete 30-35 százalékkal csökkenhet.

A pénzintézetek és a kormány megosztja a devizahitel terhét, ebben részt vesznek az ügyfelek is. A megegyezéssel most a kormány a Bankszövetséggel, a PSZÁF-fal az MNB-vel együtt menekülési utat ajánl a devizahiteleseknek egy "labirintusból, amelyből kijönni nem könnyű". Matolcsy György azt is bejelentette: jövőre növekedési paktumot köt a kormány a bankszövetséggel, amelytől elsősorban azt várja, hogy a hazai kis- és középvállalatok, otthonteremtők, valamint az uniós pályázatokon indulók számára bővülni fog a hitelkínálat.

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke pedig úgy vélte: a piac kedvezően fogadja a megállapodást, így az jó hatással lesz a forint árfolyamára is.

Jó a forintnak, a bankoknak

Elemzők szerint pozitív lehet a forintra nézve a kormány és a bankszövetség megállapodása a devizahitelek kezelésére, mivel csökken a háztartások árfolyamkitettsége. A megállapodással javulhat a bankok tőkeellátottsága, ami kedvezően hathat a hitelezésre, és ezáltal a gazdasági növekedésre is.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kiemelte: az aláírt megállapodással érdemben csökken annak a veszélye, hogy a kormány egyoldalúan hoz újabb intézkedéseket a devizahitelesek megsegítése érdekében. A bankokra nézve is pozitív hatású, hiszen több kedvező adóleírási lehetőség is megnyílt számukra. Ha pedig a tőkeképződés javul a szektorban, az a hitelezést is javíthatja, és ez a reálgazdaságra nézve is pozitív. Hozzáfűzte: azt azonban látni kell, hogy a kormány számára is jelentős többletkiadást jelent az intézkedés, aminek a hosszabb távú finanszírozása nem biztos, hogy megoldott.

Nem mindenkinek segítenek

Bár a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás aláírásakor elhangzott, hogy a módosított program valamennyi devizahitelesnek segítséget jelenthet, valójában az árfolyamrögzítésnél eddig is meglévő korlátok nem módosulnak. Az MTI-nek a Bankszövetségnél elmondták, hogy az árfolyamgát alkalmazására kidolgozott új lehetőségekkel nem tűnnek el az eddigi korlátok. Csak azok a devizahitel-adósok élhetnek a most kidolgozott lehetőséggel, akik ingatlanának az eredeti folyósítás pillanatában a forgalmi értéke nem haladta meg a 30 millió forintot.

Az árfolyamgátnál alkalmazott árfolyamszint nem változott a svájci frank (180 forint) és az euró (250) forint esetében, a japán jennél azonban az új program az eddigi 2 forintról 2,50 forintra emelte a rögzített szintet. Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke erről azt mondta: a svájci frank árfolyamának rögzítése az euróhoz stabilizálta kissé az árfolyamot, míg a japán jen mozgását semmi sem korlátozza. Ezért emelték meg a rögzített szintet.

A kormany.hu-n közzétett megállapodás szerint a 90 napnál hosszabb késedelembe esett deviza jelzáloghiteleseknél a bankszövetség tagjai vállalják, hogy a 2011. szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő mértékű, és 90 napot meghaladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok tartozását — amennyiben a deviza jelzáloghitel átváltására korábban nem került sor — forintra váltják, és a tartozás 25 százalékát elengedik 2012. május 15-ig, feltéve, hogy a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezeti ingatlanok forgalmi értéke összesen a 20 millió forintot nem haladta meg. A devizában nyilvántartott tartozást a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. március 15. és 2012. április 15. között irányadó középárfolyamok átlagán válták át.

A kormány kiegészíti az otthonteremtési kamattámogatásról szóló, még ki nem hirdetett rendeletet egy további konstrukcióval, amelynek alapján időben csökkenő mértékű kamattámogatást nyújt azoknak, akiknek a devizahitelét a hitelező forinthitelre átváltotta, feltéve, hogy a hitelfedezetként szolgáló ingatlan a hiteladós életvitelszerű lakhatását szolgálja, és állandó lakcíme a fedezetül szolgáló ingatlanban van. A kormány biztosítja annak feltételeit, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 25.000 darab lakóingatlant tudjon megvásárolni 2014 év végéig a következő ütemezés szerint: 2012 év végéig 8.000 darabot, 2013 év végéig 15.000 darabot, 2014. év végéig 25.000 darabot.

A rendesen törlesztők 2012 végéig léphetnének be az árfolyamrögzítési rendszerbe. A 180-270 forintos svájci frank, a 250-340 forintos euró és a 2,5-3,3 forintos japán jen közötti árfolyamsávokban az adós az alsó értéken törleszt, az árfolyamgát feletti rész gyűjtőszámlára kerül, ám ennek a számlának csak a tőkerészét kell megfizetnie, mert a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmények, 50 százalékát a költségvetés viseli. A felső árfolyamszintek feletti árfolyamkockázatot teljes egészében a költségvetés viseli.

Tartalmazza a megállapodás azt is, hogy a bankok leírhatják a 2011. évben bevallott különadóból a kedvezményes végtörlesztési árfolyam alkalmazásából eredő veszteségeik 30 százalékát.