- Általában mi motiválja az időseket, hogy a számítógép vagy az internet felé forduljanak?
Sok minden. Van olyan, akinek például Ausztráliában él a rokon és
vele szeretne kapcsolatot teremteni. Persze nem telefonom, mert az
drága, hanem az interneten keresztül, tehát tudatosan azért jön
tanfolyamra, hogy a skype-ot megtanulja.
A teljesen kezdő látja a lehetőséget és látja másoknál az internetnek
azt a csodálatos világát, amit ő nem tud kihasználni, mert nem tud
használni, ezt szeretné megtanulni. Persze ez azzal is együtt jár, hogy a
gépről is sok mindent meg kell tanulni, hiszen ha magát az eszközt nem
tudom használni, akkor a netet sem.
Nagyon sokan úgy jönnek ide, hogy azt hiszik: ez csak kattintgatásból
áll. Nekik el szoktam mondani, hogy igen, valóban kattintgatni kell, de
tudnod kell, hogy hová kell kattintani és az előtte kemény agymunkát
igényel. Tudnod kell, hogy mit akarsz megkeresni és azt is, hogy fogod
megkeresni.
- Mik a gyakori félelmek? Azért az elején ez mégis egy idegen világ.
A leggyakoribb az, hogy bajt csinál a géppel, hogy olyasmit tesz,
amivel kárt okoz a gépben és az tönkremegy. Ez tipikus félelem a
kezdőknél. Szoktam nekik mondani, hogy egy: ha engem már idegesnek
látsz, te ráérsz azután idegeskedni. Kettő: ugye nem hoztál kalapácsot?
Na, ilyenkor elnevetik magukat. Aztán elmondom, hogy ha nem ütöd-vágod,
akkor olyan kárt nem tudsz benne tenni, amit ne tudnék helyrehozni.
Persze van olyan, hogy otthon kattintgat valaki –mondjuk így:
meggondolatlanul- és eltűnnek dolgai, hozzájuk rendszeresen följárok,
mert mondjuk eltűnt az asztalról a skype. Tegnap este például édesapám
hívott, hogy a net elérése eltűnt az asztalról – ő 84 éves-, azt mondja
jézusmária mi történt, eddig megvolt. No, elmondtam neki, hogy start,
programok és ott kell lennie. Tíz perc múlva jött a telefon, hogy megvan
fiam és működik. Tehát ilyesmitől félnek.
Alapvetően el kell mondani az elején, hogy a gép azt csinálja, amit
mondasz neki, ha tudja, ha pedig nem tudja, akkor visszajelzést kapsz
róla és a visszajelzést kell tudni értelmezni. Tehát kell tudni
gondolkodni a gép használatához, aki erre nem hajlandó, annak nem megy.
Például az egyik csoportban van egy nyolcvan-valahány éves nénike, ő az
öregség miatt nem tud velünk lépést tartani. Egyszerűen vannak olyan
dolgok, amelyekre emlékezni kell, tehát ha az előző órán megtanultunk
egy levelezést, akkor a következő órán nem kezdhetem megint azzal, hogy
hogyan hozunk létre levelet. Előfordul, hogy ő már nem emlékszik,
belépni sem tud, de egy 15 fős csoportban maximum két ember az, akinek
ilyen problémái vannak. És akkor itt jön a lényeg, az egymás iránti
tolerancia, a türelem. Kivárni azt, amíg a nénike is eljut odáig, ahová
el szeretném juttatni és addig ott ülök és várok, addig a másik flottul
csinálja a feladatát.
- A számítógépes piac szereplői kezdenek ráébredni arra, hogy az
idősebbeknek kellene könnyebben használható, rájuk szabott gépeket,
programokat készíteni?
Nem. Abszolút nem.
- Pedig ez egy egyre növekvő piac.
Igazából ma minden a fiatalabb korosztályoknak szól a piacon, ha
valakit meg akarnak szólítani, akkor maximum 40 évben gondolkodnak. Én
nem tudok olyan programról, amely kifejezetten az öregebbeknek szólna.
Az interneten vannak olyan felületek, amelyek az ő életük könnyítését
segítik, de ez elenyésző, és ahogy észreveszem ez az öregeket igazából
nem is érdekli. Ami érdekes: hírek, a hölgyeknek főzés, női dolgok, a
férfiaknak a sport. Utazást szoktam tanítani, tehát azt, hogy a
menetrendeket hogyan lehet használni a neten, általában ilyesmik
érdeklik őket. Aztán vannak extrémebb emberek, valakiről például tudom,
hogy művész, őt nyilván a művészetek érdeklik, a google-ban a művészetek
irányában keresgél, de alapvetően eléggé beszűkült az érdeklődési kör,
én itt ezt tapasztalom. Persze azt, hogy otthon mit csinálnak, azt nem
tudom.
- Felmérések szerint például az egészségügy, a biztonság is fontos számukra.
Igen, az egészség fontos téma, a biztonság inkább a tekintetben, hogy
a gépe legyen biztonságban, a sajátja nem annyira fontos. Úgy érdekli
őket a dolog, hogy mondjuk kifosztották, amíg kint volt a kertben és
ellopták a zsír új gépét. Ősszel volt ilyen esetünk, na utána elkezdte
keresni a biztonságtechnikai oldalakat, de előtte nem.
Az az igazság, hogy én ugyan nagyon régóta foglalkozom számítógépekkel,
új technikákkal, de az én gondolkodásmódom is valamennyire régimódi.
Tehát ezen nem lehet csak úgy változtatni, az hosszú, kitartó munka
eredménye, hogy másképp gondolkodjék az ember. Azért egy 70-80 éves
ember már nem igazán akar változtatni.
Az már nagy szó, hogy eljön ide! Én úgy szoktam kezdeni, hogy nagyon
örülök, hogy itt vagytok, és nagyon nagy a tisztelet bennem irántatok
azért, mert megpróbáljátok az agyatokat tornáztatni. És van olyan, itt
ebben a csoportban is, aki harmadszor kéredzkedik be a tanfolyamra.
Mindig jön és mondja, hogy Péter, már hallgattalak többször, de hogy ne
pihenjen az agyam, beülök és meghallgatlak újra. Tényleg nagyon sokan
vannak, akik azért jönnek vissza, hogy tornáztassák az agyukat, azt
gondolják, hogy én ezt már tudom, de kiderülhet, hogy mégsem. Tehát
mondhatom: nem árt újra hallani a dolgokat néha. Ez egy tréning az
agynak, amely ilyenkor megpróbál alkalmazkodni a tanuláshoz a
lehetőségeihez képest. Kicserélni persze nem lehet.
- Ahogy halad az idő, egyre többen mennek úgy nyugdíjba, hogy már
találkoztak, dolgoztam számítógéppel a munkahelyükön. Akkor másféle
tanfolyamokat kell majd tartani? Hiszen a számítástechnika
fénysebességgel halad előre.
- Igazából nem is az internet ilyenkor a probléma. Hanem az, hogy
valaki mondjuk megtanulta a 2003-as word használatát, és ma már a
2007-es, meg a 2010-es van. Gondolkodásmódjában a kettő különbözik
egymástól. Tehát azért kell beülnie, hogy az ott megszokott, megismert
dolgokat itt is megtalálja. Nagyon sokan nem vállalják föl a
kísérletezgetést, hanem inkább beülnek ide és meghallgatnak, tehát
céltudatosan készülnek. Főleg a notebookosok, azok nagyon profik. Volt
itt olyan 84 éves nénikém, akinek nem tanítottam újat, láttam, hogy ő
mindig az első, aki készen van és elmondta, hogy Péter, újat nem
tanultam, de nagyon jó volt itt leni, mert az egészet felfrissítettem.
Tehát vannak olyanok, akik időt és energiát szánnak arra, hogy leülök a
gép elé és próbálkozom vele, velük könnyebb, jobban haladnak, aki pedig
csak úgy beül, azzal kínszenvedés a dolog.
- Azt hiszem, hogy ez a felnőttképzés sajátossága. Láttam olyat,
hogy elkezdték 19-en az angol tanfolyamot és talán négyen fejezték be.
- 40-50 éves felnőtteket nem tanítottam még, náluk nem tudom, hogy
milyen a motiváció, de itt az öregebbeknél ezzel nincs gond. Aki ide
eljön, az azért jön, mert motivált. Nekem nem kell a motivációval
foglalkoznom. Tehát nem kell azt mondanom, hogy jó lenne, ha ezt
megtanulnád, mert később szükséged lesz rá, hanem egyszerűen csak arról
kell beszélnem, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg előtted, ha ezt, meg
ezt csinálod. A számítógép, az ugye egy multifunkcionális gép, sokféle
program van, sokat kell megtanulni, de egy idő után a többség rájön,
hogy bizonyos dolgok ismétlődnek, csak másképp néznek ki. Ilyenkor nem
is nagyon kell magyaráznom, rájönnek maguktól, hogy mit hogyan kell
használni. Dolgoznak és erőltetik az agyukat. Élvezet az öregekkel
dolgozni, itt van sikerélményem.
Forrás: Jókor Tv
Kommentáld!