A karácsony előtti várakozás szimbóluma az
adventi koszorú, gyerekeink számára pedig az adventi naptár testesíti
meg a várva várt ünnepig hátralévő napokat.
A keresztény hagyomány szerint adventkor kezdődik meg az új egyházi év és a felkészülés a karácsonyra. A négy
vasárnapot magában foglaló ünnep a Szent András napjához legközelebb
első vasárnapon (idén december 1-jén) kezdődik és december 24-éig tart.
Az adventi koszorú hagyománya a pogány időkre nyúlik vissza,
amikor is a szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból font
"szent " koszorúkkal a gonosz szellemek elől védelmezték a házat. A kör
alakú, vagyis az örökkévalóságot jelképező koszorúkat zöld, vörös és
aranyszínű szalagokkal díszítették; a zöld volt a termés, a piros az
élet, az arany pedig a fény színe. Az ősi pogány varázslat idővel
feledésbe merült, csak 1838-ban újította fel egy német protestáns
lelkész, aki a gyermekotthon egyik termébe fából hatalmas, kocsikerék
méretű csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb
gyertyát tűzött a csillárkoszorúba.
Néhány évtizeddel később a
fakarika helyébe ismét az ősi fonott fenyőkoszorú lépett, és a
huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá, a négy adventi
vasárnap jelképeként. Az első világháború idején protestáns vidékeken
már szinte minden családnál kigyulladtak az adventi koszorúk, de a
század ötvenes éveitől csaknem mindenütt általánossá vált.
Magyarországon
főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá,
templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút tenni az
asztalra vagy az ajtóra, csillárra függeszteni. A meghittséget,
melegséget sugárzó díszeket saját magunk is elkészíthetjük, csupán egy
virágboltokban, barkácsboltokban kapható koszorú-alap, szalagok, és
néhány a természetben is megtalálható alapanyag szükséges hozzá. A jövő
héten Ötlettár rovatunkban részletesen is megismertetjük kedves
Olvasóinkat az adventi koszorú készítésének rejtelmeibe.
Kommentáld!