Advent a karácsonyi készülődés ideje. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Azadvent szó jelentése „eljövetel”.
Advent első vasárnapjaIdőpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük, ebben az évben december1-énn. Az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe lila.
Advent második vasárnapjaA második gyertya színe hasonlóképpen a lila.
Advent harmadik vasárnapjaAdvent második fele kezdődik. A harmadik gyertya színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.
Advent negyedik vasárnapjaA gyertya színe a bűnbánatot kifejező lila. Ekkor mind a négy gyertya egyszerre ég a koszorún.
A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön.
A koszorú gyertyái a remény, a szeretet, a hit és az öröm megtestesítői, a római katolikus vallás szerint négy személyre, illetve népre is utalnak. A három lila gyertya Ádám és Éva (hit), a Zsidó nép (remény) és Keresztelő Szent János (szeretet), illetve a rózsaszín gyertya Szűz Mária (öröm) szimbóluma.
Ebben a várakozással teli időszakban a felnőttek és a gyerekek közösen készülődnek a karácsonyra.
Az adventi koszorú hagyománya Németországban jelent meg a XIX. században. Az első adventi koszorút Johann Heinrich Wichern (1808-1881) német teológus és tanító készítette, aki hamburgi árvaházában 1839-ben egy fából készült gyűrűre hétköznaponként kis fehér gyertyát és vasárnaponként nagy piros gyertyát helyezett, hogy a gyerekek tudják mennyi idő van még karácsonyig. Miután elkészült vele, advent minden estéjén meggyújtott egy fehér gyertyát, vasárnaponként pedig egy pirosat. Ez tekinthető az első adventi koszorúnak.
Adventi koszorú készítése karácsonyváró német szokás lett, ami aztán világszerte elterjedt. Az adventi koszorú hagyománya Magyarországon főleg a második világháború utáni időkben vált szokássá, amikor is a templomokban, középületekben, otthonokban az adventi koszorút a csillárra függesztették.
A hagyomány szerint az adventi naptárak ősét egy édesanya a kisfia számára találta ki. A kisfiú minden áldott este azt a kérdést tette fel neki, hogy hányat kell még karácsonyig aludni?
Hogy könnyebbé tegye a várakozást, kitalálta, hogy egy kartonlapra rátűzdelt 24 cukorkát, amelyből minden nap egyet elvehetett a kisfia, így tette könnyebbé és izgalmasabbá a várakozást karácsonyig.
A német városokban alakult ki a karácsonyi vásárok megtartása, melyek a XVIII–XIX. századfordulóján már széles körben elterjedtek. A vásárokon főként a kézművesek termékeit árusították. A XIX. századtól egyre nagyobb méreteket öltött, majd világszerte elterjedt. Mára óriási hagyománya lett az adventi vásároknak, világszerte fényes, illatos karácsonyi hangulatot teremtenek !
Íme néhány ízelítőül!
Budapest
Szentpétervár
Prága
Párizs
München
Mariazell
Colmar
Klagenfurt
Kommentáld!