Advent a karácsonyi készülődés ideje. A karácsonyi ünnepkör
advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.
Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Az advent szó jelentése „eljövetel”.
Advent első vasárnapja
Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.)
legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük, ebben az évben december2-án. Az
adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe lila.
Advent második vasárnapja
A második gyertya színe hasonlóképpen a lila.
Advent harmadik vasárnapja
Advent második fele kezdődik. A harmadik gyertya színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.
Advent negyedik vasárnapja
A gyertya színe a bűnbánatot kifejező lila. Ekkor mind a négy gyertya egyszerre ég a koszorún.
A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön.
A koszorú gyertyái a remény, a szeretet, a hit és az öröm megtestesítői,
a római katolikus vallás szerint négy személyre, illetve népre is
utalnak. A három lila gyertya Ádám és Éva (hit), a Zsidó nép (remény) és Keresztelő Szent János (szeretet), illetve a rózsaszín gyertya Szűz Mária (öröm) szimbóluma.
Ebben a várakozással teli időszakban a felnőttek és a gyerekek közösen készülődnek a karácsonyra.
Az adventi koszorú hagyománya Németországban jelent meg a XIX.
században. Az első adventi koszorút Johann Heinrich Wichern (1808-1881)
német teológus és tanító készítette, aki hamburgi árvaházában 1839-ben
egy fából készült gyűrűre hétköznaponként kis fehér gyertyát és
vasárnaponként nagy piros gyertyát helyezett, hogy a gyerekek tudják
mennyi idő van még karácsonyig. Miután elkészült vele, advent minden
estéjén meggyújtott egy fehér gyertyát, vasárnaponként pedig egy
pirosat. Ez tekinthető az első adventi koszorúnak.
Adventi koszorú készítése karácsonyváró német szokás lett, ami aztán
világszerte elterjedt. Az adventi koszorú hagyománya Magyarországon
főleg a második világháború utáni időkben vált szokássá, amikor is a
templomokban, középületekben, otthonokban az adventi koszorút a
csillárra függesztették.
A hagyomány szerint az adventi naptárak ősét egy édesanya a kisfia
számára találta ki. A kisfiú minden áldott este azt a kérdést tette fel
neki, hogy hányat kell még karácsonyig aludni?
Hogy könnyebbé tegye a várakozást, kitalálta, hogy egy kartonlapra
rátűzdelt 24 cukorkát, amelyből minden nap egyet elvehetett a kisfia,
így tette könnyebbé és izgalmasabbá a várakozást karácsonyig.
A német városokban alakult ki a karácsonyi vásárok megtartása, melyek a
XVIII–XIX. századfordulóján már széles körben elterjedtek. A vásárokon
főként a kézművesek termékeit árusították. A XIX. századtól egyre
nagyobb méreteket öltött, majd világszerte elterjedt. Mára óriási
hagyománya lett az adventi vásároknak, világszerte fényes, illatos
karácsonyi hangulatot teremtenek !
Íme néhány ízelítőül!
Budapest
Szentpétervár
Prága
Párizs
München
Mariazell
Colmar
Klagenfurt
Kommentáld!