A nagy munkabírású ősfideszesek felértékelődnek a „csak” lojális húzóarcokkal szemben - ez az egyik olvasata a május 2-i államfőválasztásnak. Ami biztos: Orbán Viktor nem egy második Schmitt Pált, hanem valóságos ellensúlyt vehet a nyakába Áder Jánossal.

A holnap utcára kerülő Heti Válaszban listát közlünk azokról, akik anno a nevüket adták a Fidesz 1988-as alapító nyilatkozatához és/vagy tagjai voltak a párt 1990-ben alakult első parlamenti frakciójának (összesen 51 fő), ma pedig csúcspolitikusként, esetleg állami, önkormányzati cégek, intézmények, nagyprojektek vezetőiként mutatkoznak. Összeállításunkból kiderül: a közhiedelemmel ellentétben azok a Fidesz-alapítók sem kerültek süllyesztőbe, akik az elmúlt két évtizedben nyilvános konfliktusokat vállaltak a párt főáramával. Az a Wachsler Tamás például, aki - a párt történetében egyedüliként - 1994-ben még az elnöki tisztségért is harcba szállt Orbánnal szemben, jelenleg a Kossuth tér felújítását célzó Steindl Imre Program vezetője. Mádi László - akit 2010-ben eltiltott a Fidesz a választási megmérettetéstől, mivel egy szakmai fórumon az ingatlanadó támogatójaként lépett fel - ma a Magyar Posta tulajdonában álló JNT Security Kft. ügyvezetője. A fővárosi pártszervekből bizalomvesztés (kiszavazás) miatt eltanácsolt Sasvári Szilárdnak pedig négy önkormányzati cég felsővezetésében is helyet szorítottak.

Ilyenformán az sem meglepetés, hogy a korábban önkéntes brüsszeli „száműzetésbe" vonult Áder János köztársasági elnökként térhet vissza a hazai közéletbe. A 2012-2017-es államfői periódus nagy kérdése, hogy Áder habitusa, munkamódszere Sólyom Lászlóéra hajaz-e majd vagy inkább Schmitt Páléra, aki működése során több mint háromszáz törvényt, illetve jogszabály-módosítást írt alá (és egyet sem küldött vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, illetve alkotmánybírósági normakontrollt sem javasolt). A holnapi Heti Válaszból kiderül: Áder informálisan már több Fidesz-vezető számára világossá tette, hogy nem lesz „aláírógép", és biztosan átalakítja a jelenlegi Köztársasági Elnöki Hivatalt. Ebből többen arra következtettek, hogy biztosan megválik a hivatal jogi, alkotmányossági és közigazgatási részlegét eddig irányító Cservák Csabától, valamint a kommunikációs vezető Kiss Norberttől. Ádert egyébként családi háttere is arra rendeli, hogy jogi mestermunkát végezzen: felesége bíróként dolgozik, 2010-ben elhunyt apósa, Herczegh Géza pedig épp Sólyom László helyettese volt az Alkotmánybíróságon (majd 2003-ig a hágai Nemzetközi Bíróság tagjaként működött).

Úgy tudjuk, Orbán Viktor eredetileg Kövér Lászlót szánta Schmitt utódjául, ám a házelnök mindvégig Áder mellett kampányolt - sikeresen. És az előzmények alapján szinte biztos, hogy Áderrel ugyan nem kekec, de valóságos ellensúlyként funkcionáló államfőt vesz a nyakába a kétharmados Fidesz-KDNP-többség. Mindez egyben cáfolja azt a toposzt, hogy a jobboldalon kizárólag azok juthatnak lehetőséghez, akik 110 százalékig kiállják a lojalitáspróbát. Ennél mára fontosabbá vált, hogy a maradéktalanul átvilágított múltú, „csinálós" emberek se essenek ki a pikszisből - vagyis újra terep nyílt azoknak az „ősembereknek", akik 24-25 éve együtt kezdték Orbánékkal a fideszezést.