Nem hiszek a fülemnek! Ez járt a fejemben, miközben Buczkó Erika rendőr alezredessel, az ORFK áldozatvédelmi referensével beszélgettem arról, hogy milyen leleményesek azok a bűnelkövetők, akik az emberi hiszékenységet kihasználva károsítanak meg másokat. A szakértő nemcsak konkrét esetek bemutatásával hívta fel a figyelmünket arra, hogy a baj megelőzése érdekében mire ügyeljünk, hanem hasznos tippekkel is szolgált.

Megtudtuk, mi a csalók kedvelt módszere arra, hogy bejussanak otthonunkba: rosszullétre hivatkozva vizet kérnek, vagy azt állítják, hogy vécére szeretnének menni. Máskor elhitetik velünk, hogy egyik hozzátartozónktól pénzt kaptak kölcsön, és ezt a tartozást nálunk, velünk szeretnék rendezni – csak annyi a teendőnk, hogy adjunk vissza a nagy címletű bankjegyből. És a sort még hosszan folytathatnánk...

■ Kikre vetnek szemet legtöbbször azok, akik a hiszékenységet kihasználva próbálnak másokat megkárosítani?

– Korosztálytól függetlenül bárki válhat áldozattá, aki óvatlan, figyelmetlen, naiv, segítőkész, és túlzott bizalmat előlegez az idegeneknek. Egyre inkább terjednek a trükkös lopás, csalás módszerével elkövetett bűncselekmények, amelyeknek már nem csupán az idős korosztály tagjai válnak áldozatul – bár még mindig ők az elkövetők legfőbb célpontjai. Az elkövetők erre a bűncselekménytípusra specializálódott, jól szituált, intelligens, megnyerő külsejű és modorú, jó kommunikációs készséggel rendelkező, határozott fellépésű bűnözők. A bizalom elnyerése érdekében alkalmazott legendáik egyre sokszínűbbek, aktualizáltabbak, az adott körülményekhez jól illeszthetőek, ezáltal megtévesztésre alkalmasak. Előnyöket, jót, hasznot, segítséget ígérnek, ennek hatására a kiszemelt áldozat védekezési mechanizmusa „kikapcsol”, elmarad az egészséges kételkedés, a kontroll, és az eredmény a bekövetkezett bűncselekmény. Az idősek megkárosítására specializálódott elkövetők kihasználják az e korcsoporthoz tartozók jószívűségét, hiszékenységét, továbbá azt, hogy az idősek gyakran egyedül vagy más idős emberrel együtt, másoktól elszigetelten élnek. Fizikai állapotuk, esetleges szellemi leépülésük, mentális betegségük miatt védekezésre kevésbé vagy egyáltalán nem képesek. Az idősek gyakran maguk hívják, engedik be az elkövetőket a lakásukba, ahol nem figyelnek értéktárgyaikra, készpénzükre.

■ Gondolom, hogy az ilyen típusú bűnözők meglehetősen kreatívak. Lehet tudni, hogy milyen módszereket vetnek be leggyakrabban?

– A rendőrség bűnügyi, bűnmegelőzési tevékenysége részeként folyamatosan összegyűjti, elemzi, értékeli a gyakorivá váló vagy újonnan megjelenő bűncselekménytípusokat, a bűncselekmény létrejöttét segítő objektív és szubjektív okokat.

Annak érdekében, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson saját védelmére, önvédelmi reflexeinek fokozására, a média segítségével nagy hangsúlyt helyezünk az áldozattá válás megelőzését szolgáló információk átadásának fontosságára, annak csatornáira.

A rendőrség folyamatos tájékoztatása, figyelemfelhívása ellenére még mindig nagy számban követik el az idősek sérelmére az úgynevezett unokás csalásokat. Az elkövető telefonon az idős ember unokájának adja ki magát, és balesetre, rendőrségi eljárásra hivatkozva pénzt csal ki tőle.

Az ingatlancsalások zömét szintén főleg idős – jellemzően 60 éves kor feletti – sértettek sérelmére követik el. Ők többnyire egyedül élnek, gyakran időskori szellemi leépülésben, esetleg komoly mentális betegségben szenvednek, és könnyen rábírhatók arra, hogy aláírják a tulajdon átruházásához szükséges szerződést. Az elkövetők leggyakrabban járadéki jellegű szerződést íratnak alá a sértettel, és sokszor egyidejűleg hozzá költöznek, ami azt eredményezi, hogy esetleges egyéb anyagi javait (például a nyugdíját) is megszerezik.

Gyakoriak a trükkös lopások. Ilyenkor az elkövető valamilyen ürüggyel bejut a sértett lakásába, elvonja a figyelmét (például kér egy pohár vizet), földeríti a készpénz tárolási helyét, összeszedi a pénzt és az értékeket, majd sietősen távozik. Nem egyszer az áldozat maga veszi elő a megtakarított pénzét és adja át az elkövetőnek, aki például nyomozónak adja ki magát, és azt állítja, hogy a postás hamis pénzt hozott, amelyet le kell foglalnia. A víz- és gázóra-leolvasóként becsöngető csalók a házban tapasztalt rendellenességek elhárítása ürügyén jutnak be a lakásokba.

A trükkös csalók az emberek jószándékát, hiszékenységét, tapasztalatlanságát használják ki. Egyik legelterjedtebb módszerük a házalás. Ennek egyik speciális esete a „gagyizás”, amelynek során az elkövető a gépkocsija műszaki hibájára hivatkozva gagyi ékszereket hagy zálogban a sértettnél. Ismert még a szolgáltatással történő házalás, amikor az elkövetők például késélezéssel, csatornajavítással házalnak. A kezdetben felkínált vonzó ár gátlástalanul megnövekszik, amikor fizetésre kerül sor (például a késélezésnek nem darabja 100 forint, hanem centiméterenként kell ennyit fizetni). Az is előfordul, hogy fizetéskor károsítják meg a sértettet, azt állítva, hogy nem tízezer, hanem csak ezer forintos címletet adott át. A termékkel – tűzifával, szénnel, burgonyával, gyógyászati segédeszközzel, gyógyhatású termékkel – történő házalásnál az árusok jó minőségűnek mondott, de valójában silány árut csillagászati áron kínálnak megvételre. Legendáikba sokszor még a nevén nevezett háziorvos ajánlását is beleszövik, és azt állítják, hogy a termék árát tőle visszaigényelhetik.

■ Sokszor hallunk olyan történeteket is, amelyekben az autósokat károsítják meg a trükkös elkövetők...

– A gépjárművekkel kapcsolatos trükkös lopásoknál az elkövetők általában valamilyen megtévesztéssel megállásra késztetik a sértettet, majd a figyelmét elterelve eltulajdonítják értékeit a gépkocsijából. A lopásnak ezt a viszonylag egyszerű formáját általában erőszak nélkül alkalmazzák, a kiemelt főútvonalakon, autópályákon legtöbbször külföldi állampolgár sérelmére. A gépkocsival kapcsolatos trükkös lopások másik elkövetési módszere a városokhoz köthető. Az elkövetők kifigyelik a bankban, ha valaki nagyobb összegű készpénzt vesz fel, a bűntársak kiszúrják a gépkocsi kerekét, majd amikor a sértett defekt miatt megáll, felajánlják a segítségüket, és elterelik a figyelmét. Mindeközben társuk igyekszik megszerezni a gépkocsi utasterében őrizetlenül hagyott pénzt.

Azonnal értesítsd a rendőrséget: tárcsázd az ingyenesen hívható 107-es vagy a 112-esáltalános segélyhívó vonalat! Bármely bűncselekményre utaló adat esetén névtelenül hívhatod a rendőrség által működtetett Telefontanú ingyenes számát: 80/555-111. Ha bűncselekmény áldozatává váltál, segítségért fordulhatsz az Áldozatsegítő Szolgálathoz, amelynek ingyenesen hívható zöld száma: 06-80-225-225.

A teljes beszélgetést megtalálod az Elixír magazin februári számában, amit nem csak az újságosoknál vásárolhatsz meg, hanem rendkívül kedvezményes, 330 Ft-os áron ide kattintva is lapozgathatsz! Ha az ingyenes változatra is kíváncsi vagy, kattints ide!