Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a közalkalmazottak nettó bércsökkenését elfogadhatatlannak nevezte, és legalább inflációkövető tarifaemelést követelt. A 98 százalékos különadóról pedig úgy vélekedett: ha a kormány csak fél órát tárgyalt volna a szociális partnerekkel a kérdésről, nem születhetett volna meg a "Rákosi féle, kulák-törvényeket" idéző jogszabály.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint sokakban felvetődik a kérdés, hogy van-e ma jogbiztonság Magyarországon, ha minden jogszabály, minden alapérték azonnal megkérdőjelezhető a kétharmad birtokában.

Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke, Borsik János pedig azt hangsúlyozta, hogy a szombati demonstráció az első lépése lehet egy olyan sorozatnak, amely a megfelelő párbeszédre kényszeríti a kormányzatot.

Mindhárom konföderáció vezető hangsúlyozta, hogy tiltakozásuknak nincs politikai oka és az őket ért bírálatokat cáfolva emlékeztettek arra, hogy az előző kormány idején is felszólaltak, tiltakoztak, demonstráltak egyes kormányintézkedések ellen. Hangsúlyozták azt is: nem a magánnyugdíjpénztárak mellett emelnek szót, a rendszer átalakításának, illetve a nyugdíjreform szükségességével egyetértenek, de tiltakoznak a kormány módszere ellen, hiányolják az egyeztetést, a hatástanulmányokat, a kiszámíthatóságot és a következetes kommunikációt.

Varga László kifejtette: gyakran kifogásolják a kormány jogalkotási módját, azt, hogy péntek délután benyújtott, egyéni képviselői indítványokkal módosít jelentősen törvényeket. De tartalmi kifogásaik is vannak: elfogadhatatlannak tartják például, hogy a közszférában tervezett 0 százalékos béremelés miatt az infláció, az adórendszer változása jelentős nettó keresetcsökkentést okozzon a közszféra munkavállalói 88 százalékának.

A 98 százalékos különadó pedig véleménye szerint megbélyegzi azokat a köztisztviselőket, közszolgákat, akik érettek ahhoz, amit csináltak, ezért az átlagosnál magasabb jövedelem után magasabb végkielégítésben részesültek, amelyet most a jó erkölcsbe ütközők közé sorolt a kormány. Ha valakinek egy törvény határozza meg a havi bérét és egy másik törvény határozza meg, hogy a munkaviszony megszűnte után neki mennyi jár, az nem ütközhet a jó erkölcsbe - hangsúlyozta.

Pataky Péter azt kifogásolta, hogy "miközben a kormány a nemzeti együttműködésről beszél, nincs valódi egyeztetés és valódi együttműködés a társadalom szereplőivel". Azok a tárgyalások, amelyek folynak fontosak, de nem elegendőek - utalt az OÉT-re az elnök.

Úgy vélte: egyre nagyobb a csalódottság a társadalomban. A kormány valódi változásokat ígért és az emberek arra számítottak, hogy ez érezhető javulást jelent az életükben, a konkrét kormányzati intézkedések egy része azonban ezzel éppen ellentétes. Példaként említette: a kormány jelentős, mindenki számára érezhető adócsökkentési ígéretével szemben olyan adótörvényt fogadott el, amely a bérből és fizetésből élők 88 százalékánál azonos bruttó kereset esetén jelentős nettó keresetcsökkenést eredményez. "Bértárgyalásban vagyunk, próbáljuk a károkat enyhíteni a munkaadókkal" - tette hozzá. Ugyancsak csalódást keltő Pataky Péter szerint a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása, amelyet sokan vártak, de mára kiderült: nő és nő között különbség van. "Az iskolázott nő hátrányos helyzetű, aki szakmát tanult az is, noha járulékot fizetett olyan időszakokra, amelyeket nem akarnak figyelembe venni" - mondta. Hozzátette: "ha a kormány ezen az úton jár tovább, folyamatosan veszíteni fog  szavahihetőségéből".

Pataky Péter hangsúlyozta, hogy nincsenek illúziói, nem gondolja, hogy az egykulcsos "csodát" meg fogja változtatni a kormány, mert vannak, akik ehhez ragaszkodnak, noha "sehol nem vált be". Arra azonban lát lehetőséget, hogy részeredményeket érjenek el a szakszervezetek, és a további akciókat a kormányzati reakciótól  tette függővé.

Borsik János megismételte: a 16 százalékos szja-t igazságtalan és aránytalannak tartják, lineáris kulcs nem is lehet arányos. Úgy vélte, az OÉT "tárgyalási deficitben" van, és bírálta, hogy a kormány az első négy hónapban nem volt hajlandó egyeztetni a szociális partnerekkel. Kifogásolta a jogalkotás menetét is, azt, hogy a kormány rendszerint előzetes egyeztetés nélkül "bedobja a sajtóba" a törvénymódosításokat