Kezet rá címmel és Magyarország a többséget alkotó párt felügyelete
alá helyezi a médiumokat alcímmel közölt hétfőn írást tárcarovatában a
Süddeutsche Zeitung.
A müncheni liberális újság bécsi tudósítója,
Michael Frank által jegyzett cikk rámutat: Orbán Viktor kormányfő
pártja, a Fidesz kétharmados parlamenti többsége birtokában hétfőn
várhatóan megszavazza azokat a médiatörvényeket, amelyek az EBESZ
meglátása szerint Európában "csak diktatórikus rezsimek" gyakorlatából
ismertek. A beterjesztett törvények ugyanis "gyakorlatilag az összes
médium jóformán korlátlan urává teszik a Fidesz-kormányt és annak
elnökét".
A cikkíró emlékeztetett rá: a Fidesz
parlamenti többsége már elfogadott egy "médiaalkotmányt", amely
általánosságban és konkrétumok nélkül felsorolja mindazokat az
erényeket, amelyek egy jogállamban a média szerepéről és feladatairól
el lehet mondani. A korábbi felügyeleti szervek helyébe új nemzeti
hatóság (NMHH) lépett. Ehhez járul még "a médiatanács, amely
büntetőjogi hatáskörrel is rendelkezik a médiaalkotmány megsértőivel
szemben. Hogy mi minősül megsértésnek, az az igencsak általánosan
megfogalmazott szabályok alapján a médiatanács megítélésétől függ. Az
új felügyeleti szervekben ráadásul csak a parlamenti többség emberei
foglalnak helyet. Vagyis egy, kizárólag a Fidesz által alkotott
testület hatáskörébe tartozik a tudósítások tartalmának és formájának a
megítélése, a kellemetlen dolgok elleni fellépés - ami a sajtószabadság
valamennyi elvét felrúgja."
Frank megállapítja: "Orbán emberei már
korábban kiigazították a közszolgálati médiumok vezető szerveit,
legalábbis személyi síkon. A híreket a jövőben a rádió és a televízió
számára is az MTI hírügynökség szállítja. A Fidesz többsége a
médiatanácson keresztül ezután még a hírterjesztési utak felett is
felügyeletet gyakorol majd, ami abszolút nóvum a demokratikus
Európában."
A médiaalkotmány megsértőire súlyos büntetés
vár: televízió esetében ez elérheti a 700 ezer eurót, rádióadók,
napilapok és internetes portálok esetében a 90 ezer eurót, hetilapok
esetében a 37 ezer eurót. Magyar viszonyok között egy ilyen bírság az
adott médium létét sodorná veszélybe - így a müncheni újság tudósítója.
Amikor Prőhle Gergely államtitkárnak felhívták erre a figyelmét, ő
azzal válaszolt, hogy az érintettek, amint az jogállamban megengedett,
bírósághoz fordulhatnak.
Az EBESZ (és nem csak ő) úgy véli, hogy
tárva-nyitva áll az ajtó a cenzúra előtt - zárta írását a Süddeutsche
Zeitung tudósítója. - "Az EU-ban nincs olyan médiahatóság, amely a
nyomtatott és az online médiumok tartalmát úgy tudná szabályozni,
ahogyan azt a magyar törvénytervezet előírja" - idézte a cikkíró az
EBESZ sajtószabadság-képviselőjének szavait, hozzátéve: az Európai Unió
azonban mindmáig hallgat.
Kommentáld!