Nevess, beszélj, emeld két kezed! Ha a háromból csak egy nehezen vagy másként megy, mint eddig, azonnal tárcsázni kell a 104-et, mert minden esély megvan arra, hogy a stroke első tüneteit tapasztaljuk. Ha a baj felismerésekor nem késlekedünk, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre, a teljes felépülésre.

Magyarországon évente 40-50 ezren kapnak stroke –ot, 18 ezer ember veszti életét agyi érkatasztrófa következtében, legalább 200-250 ezer ember él a betegség árnyékában. A statisztikai adatok szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, ugyanakkor 32 százaléka küzd a depresszióval.

A stroke nem csak az idősek betegsége, fiatal és középkorú felnőtteknél, illetve gyerekkorban is felléphet. Előfordulásának valószínűsége a kor előrehaladtával nő, hiszen a szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar), illetve a háttérben gyakran álló érszűkület, ebben a korban gyakoribbak.

Különös figyelmet érdemel a pitvarfibrilláció, mely a leggyakoribb tüneteket okozó szívritmuszavar, 40 év felett minden negyedik embernél alakul ki pitvarfibrilláció élete során. E ritmuszavar szövődményeként ötször gyakrabban alakul ki szélütés, és súlyosabb tünetekkel jár, mint a betegségben nem szenvedők körében.

Sokan nincsenek tisztában a stroke tüneteivel. Ezek lehetnek: a hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél, hirtelen kialakuló beszéd zavar, szóformálási nehézség, hirtelen bekövetkező látászavar, hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok, a térérzékelés hirtelen elveszítése, memóriazavar. Ezek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, együttesen vagy külön-külön is előfordulhatnak.

A stroke felismerése nem könnyű, ha felmerül a szélütés gyanúja kérjük meg a beteget, hogy mosolyogjon, vagy mutassa a fogait!Mondjon egy egyszerű mondatot összefüggően, kérjük meg, hogy emelje fel vízszintesig mindkét karját!. Ha az illetőnek a három kérés közül bármelyik teljesítése nehézséget okoz, azonnal mentőt kell hívni, aki a beteget sürgősen a megfelelő kórházba szállítja, hogy a beteg megkaphassa a neki legmegfelelőbb ellátást. Csak ekkor van esély arra, hogy a beteg felépüljön!

Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai viszont jóformán nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása nem jár lényeges következményekkel, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja.

Ilyenkor a beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen egy egyszerű szöveget is megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.

A Magyar Stroke Társaság a „Stroke-Ne késleked!"j kampány segítségével szeretné elérni, hogy mindenki felismerje a szélütés tüneteit, és mielőbb segítséget hívjon, hiszen az idejében megkezdett kezeléssel nemcsak a páciens életét lehet megmenteni, hanem állapota is teljesen visszafordítható.

A szakemberek nem tudják eléggé hangsulyozni: ahhoz, hogy mihamarabb megkezdődjék az életmentő vérrögoldás az első lépést magának a betegnek, vagy a hozzátartozónak kell megtennie. A szélütés tüneteit észlelve AZONNAL hívni kell a 104-et! A közvetlen mentőhívás fontosságát folyamatosan hangsúlyozza a Társaság, a stroke ellátása közben előforduló időveszteség tekintélyes része ugyanis a kórházig tartó út. Ilyenkor a kétségbeesett rokon, ismerős először a háziorvost hívja, mondván majd a családorvos értesíti a mentőket. Ezzel viszont sok idő vész feleslegesen kárba; olyan idő, amit a hatékony kezelésre lehetne fordítani.

4,5 óra áll rendelkezésre, hogy a beteg vagy hozzátartozói felismerjék a betegséget, mentőt hívjanak, a mentők speciális stroke centrumba szállítsák a beteget, elkészüljenek a legfontosabb vizsgálatok (koponya CT, labor), megtörténjen a beteg első orvosi vizsgálata és megszülessen a döntés, a beteg alkalmas-e a trombolízisre.

A Magyar Stroke Társaság és a Társasággal együttműködő Mentőszolgálat közös erőfeszítésének köszönhetően a betegek ma már jóval tudatosabb magatartást tanúsítanak. Ha a stroke tüneteit észlelik, nem a háziorvost, hanem a társaság javaslata alapján rögtön a mentőket értesítik.

A szakemberek szerint fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy mit tehetnek a szélütés megelőzésére. Elgondolkodtató ugyanis, hogy miközben a stroke kockázati tényezői között a magas vérnyomás áll az első helyen, aközben a közvélemény nincs tudatában a "néma gyilkosnak" nevezett hipertónia veszélyével, amelyet egy felmérés szerint az emberek kétharmada nem tart komoly egészségügyi problémának. A stroke kockázati tényezői még a cukorbetegség, az extrém túlsúly, a vér kóros zsírértékei, a dohányzás, a korábban említett pitvarfibrilláció, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás is

A „Stroke – Ne késlekedj!" kampány támogatói – közéleti személyiségek, színészek, politikusok és nem utolsó sorban a szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy vegyék igénybe a rizikószűrések biztosította lehetőséget, valamint válasszák az egészségesebb életvitelt, hiszen csak ezúton előzhetőek meg a szív- és érrendszeri betegségek így a szélütés okozta tragédiák.