Noha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2010. január 1-jétől tartalmazza azt a szabályt, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat számára megállapítják, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állhat, ennek ellenére a mai napig akad, akinek e jogosultsági feltétel teljesítése problémát okoz. Papír kell tehát arról, hogy legalább 1 napig nincs munkaviszonyban.
A szóban forgó jogosultsági feltételt – amelyet a későbbiekben a nők kedvezményes 40 év jogosultsági időre tekintettel járó kedvezményes nyugdíjazására, illetve a korhatár előtti ellátásra vagy szolgálati nyugdíjra vonatkozó szabályokba isbeépítettek – 2009-ben azzal a szándékkal fogalmazta meg a jogalkotó, hogy arra ösztönözze a munkaképes korú embereket, hogy „szabad elhatározásból, de józan számítás alapján később vonuljanak nyugdíjba” – írja azAdózóna. Ezt a józan megfontolást hivatott elősegíteni, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor is a nyugdíjazás előfeltétele az adott biztosítási jogviszony megszüntetése.
Az első, amit látni kell tehát e jogintézmény bevezetésével, hogy nem az említett ellátások melletti munkavégzést tiltja meg, hanem „mindössze” arra kötelezi a jogosultat, hogy legalább egy napra hagyjon fel a korábbi tevékenységével, azaz szüntesse meg a fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát.
Mindez például egy munkaviszonyban álló, 2014. május 5-étől nyugellátást igénylő személy esetében azt jelenti, hogy a munkaviszonyát május 4-ével meg kell szüntetnie, illetve a nyugdíjigény benyújtásakor már rendelkeznie kell valamilyen arra vonatkozó dokumentummal (például a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás), amellyel azt bizonyítja, hogy a jogviszonya az adott napon meg fog szűnni.
Fontos tudni, hogy a munkaviszony megszüntetését nem helyettesítheti a fizetés nélküli szabadság.
HVG.hu
Kommentáld!