Közép-Európa pénzszűke sanyargatta országai azért távolodnak el a nyugdíjreformoktól, hogy ellenőrzés alatt tarthassák közadósságaikat, mivel az EU nem hajlandó a változtatásokat figyelembe venni adósságszintjeik kalkulációjában – írta a Financial Times.

A londoni gazdasági napilap felidézi, hogy kilenc – jórészt "egykori keleti tömbbeli" – EU-tagállam követeli a közfinanszírozás elszámolási szabályainak módosítását.

"A Világbank nyomása alatt" egy évtizeddel ezelőtt számos ország nyugdíjreformot hajtott végre,  és ellenállóbbá tette a nyugdíjrendszereket a jövőbeni demográfiai változásokkal szemben, azzal, hogy kötelezően előírta az alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának részleges befizetését a magánalapokba.

Most azonban ezek az országok bajba kerülnek, mivel az EU-szabályok ezeket az alapokat nem kezelik a közfinanszírozás részeként, és így növekszik az adósságráta – áll a Financial Times keddi elemzésében.
Az EU-vezetők legutóbbi, októberi találkozóján a változtatást követelő kilenc ország kompromisszumot ért el, amely ugyan nem módosít a szabályozáson, ám  lehetővé teszi ötéves időszakra a nyugdíjrendszer átalakítása során keletkezett adósságok figyelembevételét az adósság- és hiánykorlátokat megszabó euróövezeti stabilitási és növekedési paktum érvényesítése során.

Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter azonban a minap egy rádióinterjúban kijelentette, hogy ha nem módosul a lengyel közadósság kiszámításának módja, akkor lehetetlenné válik Lengyelország euróövezeti csatlakozása – írta a Financial Times.

Az írás szerint a magyar kormány az adócsökkentési ígéretek teljesítése és a közfinanszírozáson emiatt keletkezett lyuk betömködése végett októberben bejelentette, hogy 14 hónapig átirányítja a nyugdíjrendszer "magánkomponensét" az állami költségvetésbe, jövőre 380 milliárd forinttól megfosztva az alapokat. A kormány emellett azt is szeretné, ha a magánnyugdíj-pénztári tagok 90 százaléka visszatérne a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerbe.

A magyar kormány a "visszatérők" vagyonából 530 milliárd forintot költségvetési finanszírozásra használna, amivel Magyarország államháztartási hiánya jövőre a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá kerülhetne. "Legalábbis a felszínen" ez egyike lenne a  legmegfontoltabb költségvetési mérlegeknek az EU-ban – írta a keddi Financial Times.

A lépés azonban feldühítette a magyar magánnyugdíj-pénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetséget, közgazdászok pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy jóllehet a magyar kormány teljesíteni fogja rövid távú költségvetési céljait, ugyanakkor jövőbeni bajokat is előkészít, és kikerüli az érdemibb szerkezeti reformokat – áll a londoni napilap cikkében.

A Financial Times idézi Bába Juliannát, az AXA-csoport magyarországi részlegének vezetőjét, aki kijelentette: egyrészről az EU is hibáztatható, mert álláspontja az adósságkiszámítás kérdésében "nagyon merev", másrészről azonban "a magyar kormány a lehető legrosszabb megoldást választotta" e kritérium teljesítésére.

A lengyel kormány tartózkodott a radikális költségvetési kiegyensúlyozó lépésektől, ám "a jelek szerint tépelődik e kérdésben". Donald Tusk miniszterelnök a múlt héten azt mondta, hogy nem lesznek "viharos, radikális változtatások" a nyugdíjrendszerben. Waldemar Pawlak gazdasági miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy "egy válsághelyzet kikényszerítheti" a magánnyugdíj-rendszerbe irányuló befizetések "átmeneti befagyasztását" – írta a keddi Financial Times.