Elrettentőnek látják az amerikaiak jelentős részének nyugdíjaskori kilátásait a Nemzeti Nyugdíjbiztonsági Intézet (NIRS) kutatói. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a latin származásúak, illetve feketék. Hasonló előrejelzéseket adtak más kutatóintézetek is - derül ki a MarketWatch összefoglalójából. A felmérések szerint a különbségek csupán annyit jelentenek, hogy a fehérek körében kisebb, ám nem kicsi a reménytelen nyugdíjas évek elé nézők aránya.

A gondok egyik oka, hogy a latin és a fekete származású amerikaiak kevésbé vesznek részt a munkaadók nyugdíjmegtakarítási programjaiban. (Az USA-ban nincs a magyarhoz hasonló egységes felosztó-kirovó állami szisztéma, állami támogatást élvező magánmegtakarítási formák vannak - a szerk.) Az 25-64 éves korosztályban az előbbiek 38, az utóbbiak 54 százaléka dolgozik olyan munkáltatónál, amely kínál ilyen lehetőséget. A fehéreknél 62 százalék ez az arány, ami azt mutatja, hogy még körükben is több mint egyharmad azok aránya, akik munkaadója nem járul hozzá nyugdíj-előtakarékosságukhoz.

Üres buksza

A színes bőrű amerikaiak sokkal ritkábban tesznek félre pénzt kifejezetten nyugdíjas életükre, mint fehér honfitársaik. Nagyjából kétharmaduknak nincs ilyenfajta tartaléka, míg a fehérek esetén 37 százalék - megint több mint egyharmados - ez az arány. A 25-64 év közötti feketék háromnegyede, a latinók négyötöde rendelkezik tízezer dollárnál (2,2 millió forint) kisebb nyugdíjmegtakarítással. A fehérek körében egyharmad ez az arány.

A nyugdíjba vonulás előtt állók bankszámláján az előbbi körben átlagosan 30 ezer dollár, míg az utóbbiban 120 ezer dollár várja, hogy elköltsék. Nem igazán meglepő, mi van a hátterében ezeknek a különbségeknek. Az elsőről már volt szó: a latin származású és az afroamerikaiak nagyobb része dolgozik olyan munkáltatónak, amely nem járul hozzá nyugdíjmegtakaríátáshoz.

A második különbség, hogy a színes bőrűek kevesebbet keresnek, így kevésbé tudnak takarékoskodni. A bőrszínt és a munkavállalók nemét is figyelembe véve átlagosan 30 százalékos eltérés adódik. Az előbbi két ok miatt a latinók és az afroamerikaiak 66-68, míg a fehérek majdnem 80 százaléka vesz részt a 401(k) nyugdíjtakarékossági programban. Ebben a munkaadó az adózás előtti bruttó bérből vonhat le összegeket - meghatározott korláttal - munkavállalói béréből. A 401(k) számlára utalt pénz hozamára emellett adóhitelt lehet igénybe venni.

El kell verni

A kisebbségekhez tartozó alkalmazottak nagyobb valószínűséggel nyúlnak hozzá nyugdíjalapjukhoz, mint többségi társaik. Nagyjából egyharmaduk költi el a 401(k) programban összegyűlt pénzét - vállalva a realizálódó adókat -, miután munkahelyet vált, míg a fehéreknél "csak" 25 százalék ez az arány.

Még rémesebb az a kutatási eredmény, amely szerint a színes bőrűek közül tízből hatan, a fehéreknél tízből négyen költik el idő előtt teljes nyugdíjmegtakarításukat. Végül rontja a latin és a fekete származásúak helyzetét az is, hogy sokkal konzervatívabb befektetők, mint fehér bőrű társaik. Jóval ritkábban fialtatják tartalékukat kötvény- vagy részvényalapokban vagy önálló vállalati részvényekben.

A szakértők úgy vélik, hogy az államnak több segítséget kell nyújtania a kis keresetűeknek a nyugdíjmegtakarításhoz. Ha nem teszi ezt, akkor egyre nagyobb teher nehezedik majd a felnőtt gyermekekre idős szüleik ellátásában. Tapasztalataik szerint ez a folyamat máris elkezdődött. Az egyre nagyobb tehervállalást az állami intézmények sem úszhatják meg.

2014. január 5., vasárnap 9:04   Napi.hu