A német külügyminiszter Európáról és Magyarországról – Martonyi és Kósa más véleményen

2012. november 10. szombat, 06:51 |

Westerwelle beszéde
Kedves Martonyi János,
Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim,

A világpolitikában ritkák a sorsdöntő csillagórák. A berlini fal leomlása ma 23 éve ilyen csillagóra volt. Felszabadította az utat Németország megosztottságának leküzdéséhez. Ez a szabadságba vezető áttörés volt egész Európa számára.
Magyar barátainknak is köszönhetjük, hogy 1989. november 9. lehetővé vált. Ők vágták az első rést a vasfüggönybe Sopronnál. Ezt mi németek nem fogjuk elfelejteni.

A magyarok és a németek 1989-ben vállvetve küzdötték le Európa megosztottságát. Ez csak bátoríthat minket, hogy most közösen fejezzük be Európa egységét.

Ebben szilárd alapra építünk. Húsz évvel ezelőtt aláírtuk a német-magyar barátsági szerződést. Ebben hitet tettünk az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság egységes Európája mellett.

A magyarok és a németek azóta szoros partnerek Európában. Ennek a partnerségnek jövője van. Ezt mutatja több mint 400 ezer német nyelvet tanuló magyar iskolás. Ezt mutatja több mint 400 csereprogram iskoláink között. Ezt a jövőbe vezető hidat tovább akarjuk építeni. Ezért jó, hogy ma másodszor ülést tartott a fiatal Német-Magyar Fórum.

A magyarok és a németek partnerek Európáért is. Éppen a válság idején közösen kell fellépnünk azok ellen, akik rossznak mutatják be az Európa-projektet.* [Kiemelések – m.zs.]

Európa megéri. Soha nem látott mértékben adott nekünk békét, szabadságot és jólétet. Erről az egységes Európáról 1989-ben csak álmodni lehetett.
Európa a válaszunk a globalizálódásra. Közösen sikerül az, ami egyedül a nemzeti vállalkozásban szükségszerűen megbukik: az európai „way of life” önbizonyítása.

Ezért lépjünk fel együtt Európáért.

A stabil valutaunióért.
Az erős értékközösségért.
És az erős gazdaságért.
Minden erőnkkel azért dolgozunk, hogy leküzdjük az adósságválságot. Több Európát akarunk. És jobb Európát akarunk. Ehhez gyökereinél ragadjuk meg a válságot. Fiskális szerződéssel, tartós mentőernyővel és növekedési paktummal megteremtjük egy új bizalom alapjait.

Ez a szilárdságból, szolidaritásból és növekedésből álló hármas hangzat kezd hatni. Az euró olyan erős a dollárral szemben, mint a Lehmann-csőd előtt. Ezzel a válság még nincs leküzdve. De visszatekintve elmondhatjuk majd: 2012 ősze hozta meg a fordulatot.

Ahhoz, hogy ez a fordulat tartós legyen, most válságbiztossá akarjuk tenni a jövőre nézve az eurót. Annak látunk neki, ami a valutaunió létrehozásakor még nem volt lehetséges. A pénzügyi, fiskális és gazdaságpolitikában való szorosabb együttműködéssel egészítjük ki.

Ez az európai egyesülés új minőségébe vezető ugrás. Ezt a nagy lépést az európai emberekkel együtt akarjuk megtenni. Ha Brüsszelnek új jogosítványokat adunk, abba beleszólási jogot kell biztosítani a polgároknak. Európa csakis teljes demokratikus legitimációval áll szilárd talajon. Így Európa megerősödötten kerül ki a válságból. Ennek az útnak a végén egy napon politikai unió áll majd.**

Mindenki meg van híva, hogy együtt építsük a jövő Európáját. Bizton számítok arra, hogy Magyarország is velünk jön ezen az úton. De ha az egyik vagy a másik egyelőre nem tud vagy nem akar jönni, az nem tarthatja vissza a többieket attól, hogy haladjanak. Az ajtók azonban továbbra is szélesre vannak tárva. A fal leomlása után 23 évvel nem akarhatunk újabb megosztásokat Európában. Tekintetünket szilárdan Európa egységére szegezzük.

Ez az egység nem magától értetődő. Az adósságválság hatalmas centrifugális erőket szabadított fel. Az európai eszmébe vetett bizalom törékennyé vált. Az európai összetartozás érzése enyhül. Ezért még fontosabb, hogy közösen megőrizzük és megvédjük azt, ami összeköt minket.

A szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása – ezeket az értékeket közösen rögzítettük az európai szerződésekben. Ezeknek kell meghatározni a hétköznapokat Európában. 
Értékközösségünk együttélésünk nélkülözhetetlen alapja. Ez az a kötelék, amely legbelül összetartja Európát.

Egy erős Európának erős gazdaságra is szüksége van. Ebből a megfontolásból az Európai Unió jövendő háztartását az eddiginél is inkább a növekedésre akarjuk összpontosítani. Fellépünk az Egyesült Államokkal és más stratégiai partnerekkel kötendő új szabadkereskedelmi megállapodások mellett. És teljes mértékben ki akarjuk használni a növekedési esélyeket, amelyeket az európai belső piac kínál.

Ez a piac mindannyiunknak hatalmas hasznot hoz. Magyarország és Németország nemzetgazdaságainak az összefonódása a legjobb példa erre. Az elmúlt 15 évben a kereskedelmi forgalmunk megnégyszereződött.

Ma kereken 8000 német cég tevékenykedik Magyarországon. Ez közel 300 ezer munkahelyet jelent. Ezt az európai sikertörténetet tovább akarjuk írni. A gazdaságban is érvényes ugyanaz, mint a politikában: a jövő nem a nemzetibe való visszavonulásban, hanem az együttműködésben van.

A német egység és Európa egyesülése elválaszthatatlanul összetartozik. Ezt jelenti november 9. Ezt a gondolatot rögzíti az alaptörvényünk preambuluma. Ez identitásunk részévé lett.

(hj)

* Kósa Lajos Fidesz-alelnök, úgy tűnik, alapjaiban nem ért egyet a német külügyminiszterrel. Egy nappal korábban ugyanis éppen hogy nem védte az „Európa projektet” az MTV reggeli műsorában (lásd a hvg.hu beszámolóját: Kósa: „elgurult a gyógyszer” Brüsszelben). Kósa szerint jobban állt az Európai Uniónak, amikor az uborkák görbületével foglalkoztak – mondta az EU szerdán közzétett országjelentéséről. „Elgurult a gyógyszer” Brüsszelben, mondta, és az országjelentés 2014-re vonatkozó becsléseit ahhoz hasonlította, mint amikor egy diák még el sem hangzott feleletét értékelik rosszul.
Kósa szerint „Az unió annyi mindent eljátszott már velünk”, például Olli Rehn pénzügyi biztos elődje, Joaquín Almunia „végigasszisztálta a Gyurcsány-kormány hazudozását, azt mondta, hogy minden rendben van a magyar költségvetéssel. Ezek után, a magyarok szempontjából milyen arca van az Európai Uniónak?” Kósa szerint ez EU-nak be kellett volna ismernie, hogy hibázott. A válság miatt jelenleg nagyon rosszak a kilátások, a brüsszeli bürokrácia legfontosabb ügye ebben az időszakban ennek ellenére az, hogy öt százalékkal növeljék a bürokraták fizetését, így terjesztették be a költségvetést. Szerinte eközben Görögországot például megszorításokra kötelezik. „Megáll az ember esze” – mondta Kósa.

** Martonyi János ugyanitt elmondott beszédében viszont azon a véleményen volt, hogy az euróövezeti válságkezelés nem sodorhatja veszélybe az uniós integráció eredményeit. Magyarország ugyan „erős euróövezetben érdekelt”, de a zóna átalakításának csak azt a formáját támogatja, amelynek révén a tagok saját útjukat járhatják, az övezet egésze pedig nyitott marad a csatlakozni szándékozók előtt. „A több Európa gondolatát támogatjuk, de a több mint egy Európa gondolatát elutasítjuk.” Magyarország „nem adja fel azt a célt, hogy a centrumhoz tartozzon, még akkor sem, ha ezt csak középtávon, vagy hosszabb távon érheti el”. Csak erős országok tehetik erőssé az EU-t, ezért az egész közösség érdeke, hogy Magyarország a kohéziós és strukturális alapokban rendelkezésre álló „minden egyes eurócenthez hozzáférjen”.