A nagy fideszes földmutyi
2013.05.30. 08:01
Ténytár
Csaknem egy éve folyik a vita a Parlamentben az új földtörvényről, amelynek visszásságairól már mi is több ízben beszámoltunk. A kormánypártokon belül is heves indulatokat kiváltó tervezethez
több mint kétszáz módosító indítványt nyújtottak be a parlamenti
képviselők, ezekből 55-öt a Fidesz belső ellenzékét alkotó két korábbi
államtitkára, Bencsik János és Ángyán József. Szerintük a javaslat alapvetően szembemegy pártjuk eredeti koncepciójával és elveivel. Ángyán legutóbb februárban, a kormánypártok gyulai frakcióülésén került ellentétbe az ügyben Orbán Viktorral, aki akkor „saját fészkébe piszkító alaknak” nevezte a korábban önként lemondott államtitkárt.
A terv ekkor még az volt,
hogy a törvény részletes vitáját az összes módosító beérkezése után
folytatják. Most azonban a parlament (fideszes többségű) mezőgazdasági
bizottsága egy aljas huszáros húzással lényegében eltörölte
az eddigi módosítókat, helyükre pedig (a Vidékfejlesztési Minisztérium
által kidolgozott), úgynevezett bizottsági módosítókat illesztettek, ezáltal lényegében újraírva a normaszöveget.
A lépés nem csupán a házszabály általános rendelkezéseit írja felül,
de egy olyan törvényjavaslat teljes újrafogalmazását jelenti, amelynek
általános vitája rég lezajlott. Ez esetben pedig a bizottságon kívül
egyetlen képviselő sem nyújthat be módosító indítványt a megszülető
törvényhez. Ez a jogalkotási folyamat szempontjából (még eufemisztikusan
fogalmazva is) erősen problémás. Több civil szervezet a jogállamisággal nehezen összeegyeztethetőnek tartja az új tervezetet, állásfoglalásuk szerint az elsősorban a nagybirtok terjeszkedésére ad lehetőséget.
Fogy az idő
A földtörvény sarkalatossá tételével a jelenlegi kormánytöbbségnek
egyre kevesebb idő áll rendelkezésére, hogy a választásokig kedvére
csiszolja az utána már nem biztos, hogy könnyen módosítható (kétharmad
esetleges elvesztése) törvényt. Ráadásul 2014-ben lejár a földmoratórium.
Azaz az EU állampolgárainak lehetősége nyílik földet, vagy erdőt
vásárolnia hazánkban. A jogszabályi környezetben rengeteg
részletszabályozási mechanizmus kialakítására van lehetőség, amelyek
alkalmasak lehetnek az Uniós alapelv kijátszására.
Az efféle szabályozási védőháló kiépítésének igénye nem hungarikum, a kérdés csupán az, kinek a javára. A föld ugyanis - minden híreszteléssel ellentétben – ma jó üzlet. Ángyán József egy korábbi interjújában lényegre látóan mondja:
„Az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz
százalékot - ez hektáronként háromszáz euró, vagyis úgy százezer forint.
Ezzel szemben a bérleti díj egy átlagos aranykorona értékű területen
hektáronként huszonötezer. A különbség hetvenötezer. Vagyis, ha szerzel száz hektárt, az évi hét és félmillió úgy, hogy egyetlen kapavágás sem történt. Ezer hektárnál hetvenötmillió. És a termelésből szerzett haszonról még nem is beszéltünk.”
Ezen felül a földárak közti különbségek is óriási extraprofit realizálási lehetőséget hordoznak. A
hazai földárak ugyanis 200 ezer forint – 2 millió forint/ha között, a
nyugat-európaiak átlag 5-15 millió forint/ha között változnak. A
másik jelentős forrás az Unió KAP-on belüli agrártámogatási rendszere
(a minden hektár megművelt földterület után ma járó mintegy 60 ezer
forint/év/ha föld-alapú, direkt támogatás, vagy az egyéb – pl.
gazdálkodási rendszerekhez kötődő - hektáronkénti folyó kifizetések,
ill. fejlesztési támogatások). Ezek együttes hatása helyezi a földpiacot a nagytőkés csoportok látóterébe.
Itt nem csupán a nemzetközi nagytőke kontra hazai termelők ellentétpárt
kell meglátni, hanem a hazai nagytőkés termelők és a kisgazdaságok
közötti érdekellentétet is.
A Földtörvény és a Nemzeti Együttműködés Kútmérgezőjének esete
Ángyán Józseffel és az alapvetően kisbirtokokra épülő
birtokrendszerrel (európai mezőgazdasági modell) lehet egyetérteni, vagy
vitába szállni. Az azonban biztos, hogy 2010-ben a hivatalba lépő
kormány programjában a kisbirtokrendszer mellett
tette le a voksát, „nem a portással állapodtam meg” - mondja mostanáig
Ángyán az Orbánnal történt megállapodásra. A kisgazdaságokra építő
Vidékstratégia szerepét 2012-re azonban a nagygazdasági lobbi hatására a
Darányi-terv vette át, melyben a hangsúly eltolódott a nagyüzemi
termelés felé. Bár Orbán Viktor 2012-es ceglédi beszédében
a földtörvény két céljaként a külföldiek földszerzésének
megakadályozását és a nagybirtok korlátozását határozta meg,
kijelenthető, hogy a jelenlegi formában egyik követelménynek sem felel
meg a tervezet.
A jelenlegi VM-ból hirtelen előkotort normaszöveg ugyanis egyrészről elégtelenül korlátozza
a külföldiek földszerzését, valamint a nagyüzemi lobbi erősödését is
jelzi. Egy 2013. februári HVG-cikk jobboldali forrásokra hivatkozva írta:
„néhány módosítás lakmuszpapírként jelezheti, ha konkrét gazdasági
körök diktálására változik a törvényszöveg. Az egyik ilyen az, hogy a
mostani tervezetben szereplő foglalkoztatási kötelezettség kerüljön ki a
szövegből.” Nem nagy meglepetésünkre a mostani szövegben ezt a passzust
már nem találjuk.
Fellelhető viszont az eddigi 1200 hektár maximális birtokméret
állattartó telepek és vetőmagtermelők számára 1800 hektárra való
bővítése, azonban a törvény további kiskapukat is rejt (ezeknek nagy
része itt megtalálható).
Kié a magyar föld: a valódi nyertesek
Melyek
azok a nagyüzemi érdekeltségek, amelyek a legnagyobb mértékben
részesülnek a közös kasszából, és amelyek kormányzati kapcsolataik révén
képesek teljesen eltéríteni a törvényhozást a kezdeti céloktól? Ángyán
József szerint az agrártámogatások nagy része Csányi Sándor, Nyerges Zsolt és Leisztinger Tamás érdekeltségeihez kerül, állítását pedig többek közt a föld napja alkalmából kiadott jelentésében is bizonyítja.
Elmondása alapján a 6 legnagyobb érdekeltséghez egy év alatt 14
milliárd forint támogatás került, ebből Csányi 4 milliárdot, Nyerges
Zsolt érdekeltsége 3,7 milliárdot, Leisztinger Tamás érdekeltsége pedig
2,6 milliárd forintot kapott. Eközben a háromszázezer embert érintő
tanyaprogramra összesen 1 milliárd forintot sikerült kiharcolni.
A helyzet a földbérleti pályázatok esetében sem jobb. 2010 őszén 65
ezer hektár állami kezelésben lévő földterületen vált esedékessé a
földbérleti szerződések pályázati úton történő megújítása. A
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a belső viták miatt aztán háromszor
átdolgozta a pályázati és bírálati rendszerét, amelybe legutoljára már a
politikai felsővezetés is beleszólt.
A végeredmény, a bírálati pontrendszer szakmailag vitatható
(tájegységtől függetlenül mindenütt a sertéstartást preferáló) és a
szubjektív megítélésnek teret adó szempontok (jelenleg 40 százalékát
adják a teljes bírálati pontszámnak) rendszerbe való bekerülése volt.
Ezzel kapcsolatban még a Földalap belső ellenőrző bizottsága is arra a
megállapításra jutott, hogy a nyertes pályázok minden egyes esetben a
gazdálkodási tervekre kapott szubjektív pontszámok különbségével nyerték meg a haszonbérleteket. Az eredmény immár nyolc megyében megszületett, minden esetben ellentmondva
a hivatalos kormánypropagandának, miszerint a pályázat során a helyben
lakó, gazdálkodó családokat, illetve kis-és középvállalkozásokat
részesítik előnyben.
Mindezek miatt most úgy tűnik Ángyán ezúttal a Fidesz frakciójából is kilép. Ezzel véglegesen megszűnik a fideszes földmutyik belső ellenzéke. Függetlenként szűkebbek lesznek az érdekvédő lehetőségei, és miután kifejtette, hogy szerinte földet csak különnemű párok kaphatnák, az esetleges folytatás lehetősége is korlátozottá vált.
Kommentáld!