Amikor két éve megalakult a Szolidaritás mozgalom, és új színt vitt az ellenzéki térfélre, már volt egy erős üzenete. Azzal, hogy emblémának átvette a lengyel Szolidaritás világhíres jelképét, azt mondta: ahogy a lengyel Szolidaritás egy diktatúra megdöntésére szerveződött, Magyarországon is ez a feladat. A Fidesz diktatúrát épít, s a szakszervezeti jellegű, megélhetési indítékú harcnak Orbán Magyarországán is politikai harccal kell párosulnia, mint Wałęsa és társai idején, Edward Gierek Lengyelországában.
A Szolidaritás második születésnapjára a Clark Ádám térre szervezett tüntetésen az egykori Sztálin-szobor mintájára készített Orbán-műszobor azt üzente: Orbán Magyarországon önkényuralmat épít. Mint ahogy erről beszélt a tüntetésen felszólaló Bajnai Gordon is, akit érdemes itt hosszabban idézni: „… az orbánisták mennyi mindent megtanultak a kommunistáktól. Miközben bőszen kommunistáztak tegnap is, elég sok volt a hasonlóság. Hasonlóság volt, ahogy érkeztek a párttitkárok, csak most már nem fekete Volgával, hanem fekete lézerblokkolós Audival járnak. És mára a kommunisták egykori legharcosabb ellenzékéből talán a legszorgalmasabb tanítványuk lett. Úgy államosítanak, mint a kommunisták. Nyugdíjpénzt, iskolát, trafikot vagy éppen veszteségbe hajtott közszolgáltatót, hogy a veszteséget majd a ti adótokból fizettessék meg a választások után. Úgy nyirbálják meg a nép szabadságát, úgy tiporják a jogot, ahogy régen a kommunisták, úgy írják át kényük-kedvük szerint a törvényt – a saját alaptörvényüket –, mint annak idején a kommunisták, csak ők most többször teszik és gyakrabban. Úgy hazudnak, ahogy a kommunisták: reggel, délben és este az állami híradókban, a Simicska-plakátokon, az aláírásgyűjtő íveken. És úgy épít magának emlékművet Orbán Viktor, ahogy a kommunisták, csak ő nagyobbat. Előre szólok: a szoborparkba a felcsúti stadion nem fog beférni... És ugyanúgy választják meg századszor is főtitkár elvtársnak, ahogy a kommunista vezéreket szokták.”
Bajnai tehát azt mondta el szavakkal, amit a Szolidaritás az Orbán-műszoborral illusztrált. (Nincs tehát oka arra, hogy bármilyen értelemben elhatárolódjon a műszobor ledöntésétől.) Persze, aki a Fidesz-rendszer ilyen jellemzésével (amit persze nem Bajnainál olvasunk először) nem ért egyet, annak az Orbán-Sztálin vagy Orbán-Rákosi párhuzam erősnek, történetietlennek tűnik. Ma Magyarországon nincs padlássöprés, nincs Recsk, senkit sem internálnak a Hortobágyra, nem telepítik ki az osztályidegeneket Budapestről, nincsenek koncepciós perek.
Álljunk meg ezen a ponton: tényleg nincsenek koncepciós perek? Minden jel szerint vannak. Csak nem ugyanolyanok, mint Sztálin és Rákosi idején. De hát megy az idő, és már az 1968 utáni csehszlovákiai megtorlás sem volt az 1956 utáni magyar megtorláshoz hasonlítható, mégis: ez is a kommunista restaurációhoz szükséges megtorlás volt, meg az is, csak az egyiknél kivégezték, a másiknál bebörtönözték, egzisztenciálisan ellehetetlenítették a politikai ellenfelet. Ha más nem, Orbán Magyarországán a büntetőügyekben gyanúsítottak rendszeres zsarolása, a kicsikart vallomások, az alaptalanul megvádoltak hosszú sora jelzi: szörnyűséges folyamat vette itt kezdetét. Sukoró-per, HM-per, XI. kerületi vezetők pere, rendőrtábornokok pere …A BKV-perben is kizsarolt vallomásokra derül fény, a Hunvald-perben is megdőlt a fő vádpont. De a koncepciós eljárások csak a legdurvább fejleményt jelentik.
A rendszer alapvető jellemzője, hogy nem a hatalom gyakorlója igazodik a törvényekhez, hanem a törvényeket igazítják a hatalom gyakorlóinak mindenkori szándékához, ideértve az úgynevezett alaptörvényt is, ez pedig az önkényuralom legfontosabb, definíciószerű ismérve. A gazdasági, kulturális tisztségeket minden intézményben a pártállamból ismert hatásköri lista (nemzetközi szóhasználattal nomenklatúra) szerint töltik be. A közszolgálati rádió és televízió kormánypropagandát folytat, az ellenzék tevékenységét pedig, ha egyáltalán foglalkozik vele, devianciaként ábrázolja. A független sajtót, médiát ellehetetlenítik. Az államnak megint van hivatalos ideológiája, a leporolt keresztény-nemzeti kurzus, ezt erőltetik rá az iskolákra, a kulturális intézményekre. És a gazdaságban is: Orbán és Matolcsy meghirdette az ország „újraiparosítását”, ami a magam korabelieket a „szén, vas és acél országára” emlékezteti. Harcolnak a külföldi tőke ellen, a magyar nép kizsákmányolójaként állítják be. Meddig folytassam? Nem érdemes, ennyiből is világos: Kónya Péterék műszobor-állításának üzenete igaz üzenet. Sokan vagyunk, akik a független sajtó hasábjain terjedelmes cikkekben elemezzük az Orbán-rendszert, és így mutatjuk ki, hogy nincs már Magyarországon demokratikus jogállam. Ugyanakkor gondosan megkülönböztetjük Orbán önkényuralmát az önkényuralmak korábbi változataitól. Ez a dolga a tudósnak, a komolyan vehető publicistának. Kónyáék ugyanezt közérthető, sokkoló képi eszközzel fejezték ki, amikor felállították Orbán műszobrát. Az önkényuralom elleni politikai harcban, az emberek millióinak mozgósításában az ilyen eszköznek nagyon is megvan a maga pótolhatatlan szerepe.
Van még egy oka annak, hogy az egykori Sztálin-szobor mintájára elkészített, még a tartását is utánzó, Orbán arcát viselő műszobor alkalmas politikai eszköz 2013 Magyarországán: a három év alatt felépített önkényuralmi rendszer Orbán Viktor személyes egyeduralma. Emlékezetes, hogyan választotta ki felcsúti házában ő maga a képviselőjelölteket. Emlékezetes, hogyan üzente meg bulgáriai nyaralásából a Fidesz-frakciónak, hogy kit kell köztársasági elnöknek megválasztania. Orbán maga döntött arról, mi kerül az alaptörvénybe, és mi nem. Sokfelé vannak népszerűtlen kormányok, de a kormány elutasítása nem mindig koncentrálódik ennyire a vezető személy elutasítására. Orbán maga tette és teszi egyeduralmivá a rendszerét, és a Fidesz elitje partner ehhez. Ezért annyira ütős jelképe Orbán szobra a rendszernek, s ezért jelképe a lázadásnak a műszobor ledöntése.
Világos ennek az üzenete: Orbán rendszere megdönthető. Fontos üzenet ez, hiszen a magyar rádióhallgató, tévénéző alapélménye az elmúlt hónapokban, hogy mennyire azt tesz a hatalmon levő Fidesz, amit akar, és mennyire gyenge a vele szembenálló ellenzék. Hónapról hónapra nézzük a közvélemény-kutatásokat, amelyek a Fidesz nagy fölényét mutatják. A demokratikus pártoknak együttesen sincs akkora támogatottsága, mint a Fidesznek. Ráadásul nap mint nap azt érzékeli a választó, hogy mennyire tehetetlen az ellenzék. Kevesen hisznek a kormányváltás lehetőségében, és ez önbeteljesítő hiedelem lehet, ha sokan, akiknek már elegük van Orbánból, el se mennek szavazni, mert nem látnak esélyt a váltásra. Kónyáék azt üzenik: ne tessék csüggedni, Orbán rendszere legyőzhető. Ez is fontos és helyénvaló üzenet. Az időközi önkormányzati választások eredményei azt valószínűsítik, hogy a Fidesz és az ellenzék demokratikus erői közötti erőviszonyok nem feltétlenül olyanok a valóságban, mint a közvélemény-kutatási eredményekből látszik. Van is erre magyarázat: a megfélemlített emberek a kérdezőbiztosoknak sem vallják be, hogy kire szavaznának. Ez tévesztette meg a közvélemény-kutatókat már 2002-ben is, pedig az első Orbán-kormány idején még messze nem volt olyan mértékű milliók megfélemlítése, mint most. Fontos tehát nemcsak a szobor felállításának, de a szobor ledöntésének üzenete is.
Rogán Antal felháborodásával nincs mit kezdeni. Annak a Rogánnak, akinek kampányfőnöki felügyelete alatt az emlékezetes szerverbetörést intézték, akinekfaxáról a Magyar Vizsla oldalait küldték a nyomdába, aki a minap az Országgyűlésben napirend előtt idegenek (multik, Európai Unió) megbízottjának minősítette az ellenzék demokratikus pártjait, semmiféle felháborodásra nincs erkölcsi alapja. Az ő verbális agressziója Orbánéval, Kövérével, Lázáréval vetekszik.
Csakhogy több ellenzéki szereplő is zajosan elhatárolódott a Szolidaritás akciójától. Tóbiás József, a mai MSZP egyik legfontosabb politikusa az Országgyűlésben utasította el a szobordöntést: „A következő választáson a kormányt leváltani fogjuk, és nem ledönteni. Mert Magyarország csak akkor lesz 2014-től békés, nyugodt, ha minden egyes embert emberként tisztelünk. Akkor is, ha más véleménye van. Fontos e ház falai között elmondani, és rögzíteni, hogy mindaz, ami a hétvégén történt Orbán Viktor szobrával, az vállalhatatlan a szocialisták számára.” Fodor Gábor pedig a sajtónak nyilatkozott úgy, hogy Orbánt, ha rossz irányba kormányozza is az országot, nem lehet egy véreskezű diktátorhoz hasonlítani. Miért éppen ők? Mi az, ami közös az MSZP-ben és – régi barátjaként szomorúan mondom – Fodorban, és elválasztja őket más ellenzéki politikusoktól, leginkább a Szolidaritástól és a DK-tól, sőt idézett beszéde alapján ítélve immár Bajnai Gordontól is? Az, hogy az előbbiek nem látják világosan, mi is a Fidesz, és miképpen viszonyulhatnak hozzá a demokrácia hívei. Az MSZP az elmúlt három évben rendszeresen úgy tett, mintha Magyarországon normális többpárti demokrácia lenne, s szorgosan ellenzékieskedett a Parlamentben. Politikusai hónapokon át asszisztáltak a Fidesz egypárti alkotmányozásához, mígnem végül elfogadták Gyurcsány felhívását az alkotmányozás bojkottjára. Mindig megteszik a maguk módosító javaslatait, készek szavazgatni akkor, amikor magára adó demokrata a szavazásban való részvétellel sem legitimálhatja például a választójogi rendszer egypárti átalakítását vagy az engedetlen képviselők tiszteletdíjának elvonását. Amikor Tóbiás azzal büszkélkedik, hogy ők nem ledönteni, hanem leváltani akarják a Fideszt, nyilvánvalóan megfeledkezik arról, hogy nem normális parlamenti választás áll előttünk, ahol kormányoldal és ellenzék egyenlő feltételekkel indul, s a tét csupán az, hogy ki fog kormányozni alapjaiban változatlan közjogi és politikai feltételrendszerben, hanem egy önkényuralmi rendszer fennmaradása vagy megdöntése a tét, s a harc eszközeit is eszerint kell megválasztani. Fodor az elmúlt években számtalan gesztussal fejezte ki, hogy szerinte olyan viszonyt kell ápolni Orbánnal, amilyet az egyik demokratával ápol a másik demokrata. Ha csak annyi a baja Orbánnal, hogy rossz irányba kormányozza az országot, és megfeledkezik arról, hogy Orbán a demokratikus jogállamot is felszámolja, akkor alapjaiban érti félre a helyzetet. Aki Orbánnal áll szemben, annak mindig tudnia kell, hogy a szabadság esküdt ellenségével harcol. Nem az MSZP mai vezetése, és nem Fodor látja helyesen az Orbán-rendszert, hanem Kónyáék, s az általuk választott politikai eszköz megfelel ennek.
Hogy a műszobor-testről letört szoborfej meg a fej nélküli test végighurcolása Budapest belvárosán nem ízléses dolog? A műszobor felállításával illusztrált párhuzamot volt hivatott erősíteni az is, hogy a ledöntött szobrot a Terror Házához vigyék. Az, hogy a műszoborról letört a fej, nem szerepelt a tervben, az akció igazságát nem érinti. Bizonyos vagyok benne, hogy akik a szobrot ledöntötték, senkit sem kívánnak bántalmazni, s alighanem örömmel egyetértenének Tamás Gáspár Miklós 2011 szilveszterén megfogalmazott kívánságával, hogy ha majd Orbán Viktor távozni kényszerül a hatalomból, legyen jól menő ügyvéd Székesfehérváron.
Bauer Tamás közgazdász, a Demokratikus Koalíció alelnöke
Déri Miklós felvétele
Kommentáld!