A nyugdíjpénztáraktól átáramló pénzekből a tömegközlekedési vállalatok
adósságát is visszafizeti a kormány – derül ki a reformprogram
végrehajtásáról szóló, pénteken kiadott tájékoztatóból. Még ebben a
hónapban frissítik a konvergenciatervet, és új munkaterv is jön a
foglalkoztatási célok teljesítésére.
Hivatalosan is módosította a kormány az idei hiánycélt, ésiránymutatást adott a következő évekre. Az eddig tervezett, 2,94
százalékos GDP-arányos deficit helyett a magánnyugdíjpénztáraktól
visszatérők vagyonát figyelembe véve a Nemzetgazdasági Minisztérium
(NGM) számításai szerint 4 százalékos többlet adódna. Eredetileg még
azzal számoltak a tárcánál, hogy csak 529 milliárd forint kerül az
állami nyugdíjkasszába. A hivatalos előrejelzésben mégis csak 2
százalékos szufficit áll, mivel a MÁV és a BKV
konszolidációjára fordítandó 1,3 százaléknyi, illetve a
PPP-konstrukciók kiváltására költendő 0,7 százaléknyi kiadás is terheli
ezt az évet. Kiemeli azonban a tárca, hogy az egyszeri hatásoktól
megtisztított, eredeti hiánycélt tartja magára nézve kötelezőnek,
amelyet a 250 milliárd forintos stabilitási alappal kíván biztosítani.
A Tájékoztató Magyarország strukturális reformprogramjának
végrehajtásáról címet viselő dokumentumban az április 15-én
nyilvánosságra kerülő konvergenciaprogram egyes részeit is
megszellőztette a kabinet. Ebben 2014-ig összesen 902 milliárd forintos
egyenlegjavulás szerepel, amelynek egyik fő pillérét az
államadósság-csökkentő alap befizetései jelentik. A másik nagy tétel a
foglalkoztatásból és munkaerőpiacból áll, ezt érinti egy április 30-ra
ígért program, amelyet Magyarország munkatervének neveznek. Ebben a
2020-ra elérendő egymillió munkahely mellett az is szerepel, hogy
2014-ig ebből háromszázezer teljesülne. Az eddigi intézkedések közül a
társasági adó csökkentése, az adminisztrációs terhek mérséklése,
valamint az új szja-rendszer bevezetése szolgálja a kormány szerint a
foglalkoztatást, de megemlítik a szakképzési rendszer átalakítását is.
A legnagyobb hatású intézkedésnek az új munka törvénykönyvének
elkészítése ígérkezik, amellyel a dokumentum szerint Európa
legrugalmasabb munkaerőpiacának alapjait kívánja a kormány lefektetni.
Megvizsgálnák az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka
rendszerét, javaslatokat tesznek a foglalkoztatással kapcsolatos
adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés
kifehérítésére, valamint felülvizsgálják a foglalkoztatáspolitika egész
intézményrendszerét.
Az anyagban közzétesz a kormány egy együttműködési javaslatot a
bankszövetséggel, amelyben többek között a hitelezési viszonyok
rendezése szerepel. (Erről részletesebben a 10. oldalon.)
Az elemzők
számára nem jelent meglepetést a hiánycél módosítása, már a Reuters
legutóbbi felmérésében is többletre számított a többség. Annál inkább
újdonság, hogy a MÁV és a BKV adósságának a konszolidációja az idén
lezajlik. Erre ugyan még a tavalyi országgyűlési választások előtt
ígéretet tett a Fidesz, ám kormányon nem tudta végrehajtani a múlt
évben az amúgy is lyukas büdzsé mellett. Az akkoriban kalkuláltnál
egyébként valamivel kisebb a most számszerűsített kiadásigény.
Az állam viszi a pénzt
Bár sokat javult az állam finanszírozási helyzete, még mindig ez a
szektor szívja fel a gazdaság rendelkezésére álló források nagy részét
– derült ki az MNB 2010-es pénzügyi számláiból. Az állam hiteligénye a
GDP 4,8 százalékára rúgott az év során, miközben a háztartások 4,6
százalékos nettó megtakarítók voltak. Ezek azonban „békeidőben”
normális adatoknak számítanának, nem úgy a nem pénzügyi vállalkozások
1,7 százalékos megtakarítói pozíciója. Másfél éve hasonló a helyzet,
azóta több hitelt fizet vissza a szektor, mint amenynyit kap. A teljes
gazdaság külfölddel szembeni pozíciója így ugyancsak pozitív volt, a
GDP 1,9 százalékát tette ki.
Nem meglepő a tavalyi évre vonatkozó, a vártnál rosszabb adat
A kormány korábbi közlésével szemben nem kizárólag az önkormányzatok hiánytúllépése okozta a tavalyi deficitcél elvétését.
A 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány helyett 4,2
százalékról adott ki jelentést a KSH, az uniós elszámolás alapján 1132
milliárd forinttal haladták meg a kiadások a bevételeket. Ezt küldi ki
a kormány Brüsszelbe a túlzottdeficit-eljárás keretében. Ennél az
úgynevezett ESA-hiány további 21 milliárd forinttal nagyobb, így 4,3
százalékot tesz ki a GDP százalékában.
Az adatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a
Magyarország strukturális reformprogramjának végrehajtásáról szóló
kiadványában a hiánytúllépésre is kitér. Az önkormányzatok hiánya a
tervezett 0,7 helyett 0,9 százalékos volt, igaz, ez a pénzforgalmi
szemléletű elszámolásban, nem eredményszemléletűben értendő.
Ugyanakkor a kormány eredetileg azzal számolt, hogy a két módszertan
eltérése nyomán a GDP 0,3 százalékának megfelelő mértékben jobb lesz az
EU-nak kiküldendő hiányadat.
A deficittúllépés ellenére egyelőre nem várható semmilyen szankció
hazánkkal szemben, a 3 százalékos hiányelőírás teljesítését csak ez
évre vállalta eredetileg is a kormány. Az NGM számításai szerint a két
akciótervvel, illetve a kormányhatározatokban meghozott intézkedésekkel
közel 420 milliárd forint többletbevételt biztosítottak; zárolással,
illetve szigorú költségvetési gazdálkodással pedig 200-250 milliárd
forint kiadáscsökkenést sikerült elérni.
A jegybank februári előzetes pénzügyi számláit ismerve nem váratlan,
hogy a tavalyi 3,8 százalékos hiánycél nem teljesült – vélekedett
Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője. A deficit túlfutásában egyaránt
szerepet játszott a központi kormányzat és a tb-alapok tervezettnél
nagyobb összesített hiánya, és a helyi önkormányzatok korábbi
kormányzati előrejelzéseknél magasabb eredményszemléletű deficitje –
emelte ki.
A GDP 0,9 százalékát kitevő önkormányzati hiány ugyanakkor a korábbi
választási években tapasztaltnál nem volt nagyobb – fűzte hozzá a
szakértő.
Kommentáld!