A KSH 2012 első negyedévében készítette a felmérést, és
arra volt kíváncsi, hogy az ezt megelőző egy évben részt vettek-e a 25
és 64 év közötti megkérdezettek oktatásban, képzésben. Az eredmények
több mint 7000 magánháztartás válaszai alapján alakultak ki.
A megkérdezettek több mint 27 százaléka vett részt valamilyen
képzésben; a nők több mint 28 százaléka, a férfiaknak viszont csak
mintegy egynegyede tartozott ebbe a csoportba.
A képzésben való részvétel szempontjából a legmeghatározóbb az
iskolai végzettség volt. Míg a legfeljebb nyolc általános iskolai
osztállyal rendelkezők alig több mint 10 százaléka vett részt a tanulás
valamilyen formájában, a legalább érettségivel rendelkezőknek már közel
egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig már 50,6 százaléka.
Az intézményesített tanulás a fiatal felnőtt korosztály körében volt a
legnépszerűbb: míg a 25–34 évesek közel 40 százaléka vett részt
valamilyen képzésben a kikérdezést megelőző 12 hónapban, ez az arány az
55 év felettiek körében nem érte el a 15 százalékot sem.
A nemzetközi trendekkel megegyezően a képzés az aktív népességhez –
ezen belül a foglalkoztatottakhoz – tartozóak körében népszerűbb. Míg a
foglalkoztatottak csoportjában a részvételi arány meghaladta az
egyharmadot, ez az érték a munkanélküliek esetén 15 százalék, az inaktív
népességnél pedig ennél is kevesebb volt.
A képzésben való részvétel Magyarország régiói között sem homogén:
Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon az átlagot meghaladó,
Dél-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön az átlaghoz közeli,
míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon lakók átlag alatti mértékben
vettek részt a különféle tanulási folyamatokban.
Iskolarendszerű képzésben a 25–64 éves népesség 3,2 százaléka tanult
az összeírást megelőző egy évben. Döntően felsőfokú képesítés
megszerzése volt a cél: mintegy kétharmaduk a felsőfokú alap- vagy
mesterképzésben szerezhető végzettség eléréséért dolgozott, több mint 6
százalékuk pedig doktori címért.
Az iskolában tanuló 25–64 éves korosztály 10 százalékot meghaladó
mértékben gimnáziumi osztályokban, és kevesebb mint 8 százalékban az
iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések keretében tanult.
A képzések témáinak közel harmada a társadalom, gazdaság, jog
területéről került ki. Hangsúlyt kaptak még az oktatás, az egészségügy
és szociális ellátás, az általános programok, valamint a matematika,
számítástechnika és egyéb természettudományok területén szervezett
képzések is.
Az iskolarendszerű képzésben való részvétel okait vizsgálva a
résztvevők a munkával kapcsolatos indokokat tették első helyre. A jobb
elhelyezkedési esélyek mellett jelentős arányú volt a magasabb
színvonalú munkavégzés lehetősége is. Számottevő vonzerő volt még a
képesítés megszerzése: a válaszadó több mint háromnegyede ezt az indokot
is megjelölte.
Az iskolarendszeren kívüli képzésben a felnőtt népesség egynegyede
vett részt az adatfelvétel vonatkozási időszakában, a nemek közti
különbség elhanyagolható. Ezekben az oktatási formákban a részvétel is
csökkent az életkor előrehaladtával: míg a 25–34 évesek több mint
harmada, addig az 55–64 évesek kevesebb mint 14 százaléka látogatta az
ilyen képzéseket.
Az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés formája az iskolában
történő ismeretszerzésnél változatosabb képet mutatott. Ebben a
szegmensben a magyar felnőtt népességből legtöbben a képesítést nem
nyújtó szakmai tanfolyamokat választották, ide tartozott a 25–64 éves
népesség több mint 10 százaléka.
A második legnépszerűbb képzési típus a konferencián és szemináriumon
való részvétel volt. Ezek a képzési formák elsősorban a felsőfokú
végzettségűek körében voltak népszerűek: körükben a teljes népességhez
képest jelentős a csapatépítő tréninget, a nyelvtanfolyamot, az
ismeretterjesztő előadásokat látogatók száma.
Szintén népszerű volt a munkához kapcsolódó betanítás és az
OKJ-képzés is, ezeken a középfokú végzettséggel rendelkezők vettek részt
a legmagasabb arányban.
Forrás: MTI
Kommentáld!