Eddig több mint hatszorosan fizették ki a háztartások a rezsicsökkentésen általuk elért megtakarításokat. A díjlefaragásokon megspórolt mintegy 155 milliárd forint több mint kétszeresét extra adók formájában szedte vissza, és a kormány négyszer annyit költött energiacégek megvételére. A most már állami tulajdonú, veszteséges közműszolgáltatók nonprofittá tétele, működtetése is sokba fog kerülni. 

hirdetés

Az Orbán kormány már eddig is többszörösen megfizettette az emberekkel a rezsicsökkentést a különböző extra adók formájában. Emellett a Fidesz ugyancsak a közműdíjak lefaragására hivatkozva százmilliárdokat dobott ki az ablakon az adófizetők pénzéből különböző veszteséges közüzemi szolgáltatók felvásárlására, illetve az árkorlátozások miatt a csőd szélére juttatott társaságok támogatására. A legnagyobb átverés a dologban pedig az, hogy az energia árak akkor jobban csökkentek volna, ha kormány nem avatkozik be az árképzésbe, miután az utóbbi években drasztikusan mérséklődtek Európában a gáz és áram beszerzési tarifák - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás.

A közgazdász professzor számításai szerint a lakosság 2013 márciusától idén márciusáig mintegy 130 milliárd forintot takarított meg az energiaárakon, a további kommunális díjlefaragások révén pedig hozzávetőleg 25 milliárd forint maradt az emberek zsebében. Ezzel szemben azonban csak a szesz és a dohány jövedéki adójának az emelésével megközelítőleg 170 milliárd forinthoz jutott a költségvetés.

A gyógyszerárak növelésével és az extra hírközlési adóval további 20 - 20 milliárd forintot, a pénzügyi szolgáltatókra kirótt különleges adók révén pedig plusz 160 milliárd forintot fizetett be a lakosság az államkasszába. Vagyis csak ezek a többletköltségek összesen mintegy 370 milliárd forinttal terhelték meg a családok zsebét, ami a rezsicsökkentésen elért megtakarítás több mint kétszerese.

Azt sem szabad elfelejteni - jegyezte meg a szakértő -, hogy a rezsicsökkentés rendkívül egyenetlenül oszlott el az egyes jövedelmi rétegek között. A tarifák mérsékléseinek legnagyobb haszonélvezői a magas jövedelműek voltak. A legjobban kereső 20 százalék tette zsebre a rezsi megtakarítások 80 százalékát, a fennmaradó szegényebb 80 százaléka pedig csak a megspórolható összeg 20 százaléka jutott.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg egy gazdagabb, több energiát fogyasztó háztartás havonta 8-10 ezer forint árkedvezményt vehetett igénybe, addig egy közepes keresetű család legfeljebb havi 1500 forintot spórolhatott meg a közüzemi díjakon, míg a legszegényebbek, vagyis a társadalom döntő hányada csupán havi 300-800 forintot takaríthatott meg a "jóságos Fidesz-kormány" jóvoltából.

A kedvezményekből tehát jobbára a jómódúak részesültek, a legnagyobb adóemelkedésekkel viszont éppen a kisebb keresetűeknek kellett szembenézniük az elmúlt években - tette hozzá a közgazdász.

Katona Tamás szerint a kierőszakolt közüzemi tarifacsökkentések a hatalmas károkat okoznak a gazdaságnak. A bevételeiktől megfosztott, veszteségessé tett közműszolgáltatók ugyanis leállították a beruházásaikat. Ennek következtében munkahelyek szűntek meg és csökkent az egész gazdaság teljesítménye. Emellett a karbantartási és a fejlesztési munkálatok elmaradása miatt csökkent az ellátásbiztonság az egész közműszektorban.

Ezt igazolja egyebek mellett a szemétszállító cégek példája. A hulladékkezelő társaságok államosítása, illetve veszteségessé tétele miatt ugyanis több településen akadozott a szemétszállítás.

Érdemes megjegyezni: tavaly mintegy 54 milliárd forintjába került az adófizetőknek, hogy a kormányzat által az árkorlátozásokkal a csőd szélére sodort távhő-társaságok támogatást kapjanak a talpon maradáshoz. Idén erre várhatóan mintegy 60 milliárd forint megy majd el a közpénzekből.

A veszteséges hulladékkezelők életben tartása ugyancsak több tízmilliárd forintjába kerül majd az adózóknak. Így szakmai számítások szerint ebben az évben csak a kormány által tönkre tett közmű vállalatok megsegítése 100 -110 milliárd forintjába kerül majdt az adófizetőknek. Vagyis a lakosság csak a közműcégek támogatásán keresztül szinte vissza is fizeti a rezsimegtakarításait. Méghozzá úgy, hogy a rezsin keveset spóroló, keveset kereső nyolcvan százalék fizeti meg a költségek (adók) zömét, nem a tarifa korlátozásokon nagyobb összeget megtakarító a jómódú 20 százalék.

Átgondolatlan cégvásárlások

Az Orbán-kormányzat a rezsicsökkentés ürügyét használta fel az energetikai és a közműcégek államosítására is. Számítások szerint 2013 végéig a bruttó hazai termék (GDP) több mint két százalékát, több mint 650 milliárd forintot költött államosítási terveire a Fidesz.

A legdrágább vétel az E.ON német energetikai cég magyar gázipari leányvállalatainak államosítása volt. A vételár 280 milliárd forintra rúgott, ami piaci becslések szerint legalább a duplája a reális árnak. A tranzakció feleslegességét jól illusztrálja, hogy a kormány kezébe került egykori E.ON gáztárolók jelenleg hozzávetőleg tizedükig vannak csak feltöltve, s ami bennük van gáz, az sem az államé, hanem a készletek felhalmozására kötelezett szolgáltatóké. Az üres tárolók fenntartása és a többi veszteséges állami közműcég működtetésének a költsége is az adózók zsebét terheli.

A ráfizetéses állami társaságok száma pedig egyre gyarapszik. Az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az E.ON Hungária Zrt. újabb hazai érdekeltségeinek a megszerzését jelentette be a közelmúltban. A tranzakció a lakossági ellátásért felelős E.ON Energiaszolgáltató Kft., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., valamint az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. vállalat üzletrészeit érintheti. A vételár előreláthatólag tízmilliárdokra rúg majd.

A szakemberek ugyancsak a drága és felesleges államosítások közé sorolják azt is, hogy az MVM 2014. április 14-én kifizette a Főgáz Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának 41 milliárd forintos vételárát az üzletrészét eladó német energetikai társaságnak, az RWE-nek. Így a Főgázban 49 százalékos tulaj lett az állam, és az 51 százalékos többségi rész birtokosa maradt a főváros. A kormány azonban már bejelentette, hogy kivásárolja a fővárosi tulajdonrészét is. Ez további tíz milliárdos kiadást jelent majd az adózóknak, ami a cég nonprofit működése miatt várhatóan nem térül meg.

A kormányzat képviselői - köztük Németh Lászlóné a fejlesztési tárca vezetője - a közelmúltban többször közölték, hogy a kabinet egy óriási közműcéget hoz majd létre, az MVM bázisán, amely nonprofit elven működik majd. Amellett, hogy a cégfelvásárlásokra költött milliárdok soha nem térülnek majd meg, a közkiadásokat növeli majd a majdani óriásközmű vállalatnál keletkező évi több tízmilliárd forintos veszteség is.

Szakértők hozzátették, hogy az MVM-hez kapcsolódik a kormány eddigi legnagyobb rezsiblöffje is: a paksi atomerőmű bővítése. Ennek az összesen mintegy 6000 milliárd forintos beruházásnak az ugyancsak soha meg nem térülő költségei szintén a magyar családok terheit növelik majd.

Ez az óriási építkezés nem felpörgeti, hanem derékba töri majd a magyar gazdaságot - állítják szakértők. Néhány Fidesz-közeli cég azonban biztosan felvirágzik majd az építkezés során elnyert állami megrendelésekből - teszik hozzá.

A cégeket is "utoléri" a rezsivágás

A világpiaci árakat nem mi alakítjuk, amit tudomásul kell vennie a kormányzatnak is - ezt Holoda Attila mondta a napokban az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Az előző Orbán-kormány volt helyettes államtitkára azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy a Fidesz-kormány - miután a háztartási energiadíjak lefaragásával "elment a falig" - már az ipari energiafogyasztók díjainak csökkentését is ígéri.

A kormányzat a hatalmánál fogva várhatóan rendeleti úton módosítani fogja az egyes energiaszolgáltatók és az ügyfeleik közötti alku során kialakult tarifákat. Feltehetően az Orbán-kabinet tisztában van azzal, hogy egy ilyen lépéssel a piacgazdaság alapjait kérdőjelezi meg, és súlyosan megszegi az uniós versenyjogi szabályokat - jegyezték meg elemzők.

Holoda Attila szerint lehet mondani, hogy csökkentsük energiaárakat, de akkor számolni kell azzal is, hogy egy idő után nem fogják bírni a szolgáltatók.

A szakember úgy véli: két alapvető nézet ütközik. Az egyik Orbán Viktor kormányfőé, aki szerint az államnak, vagy az uniónak kell megmondani, mennyibe kerüljön az energia. A másik, amit az Európai Unió akar, vagyis az, hogy legyen szabad verseny, amivel a fogyasztók járnak jól.

Ha a szolgáltatók nem bírják a rezsicsökkentés iramát, akkor jöhet az állam. Ha állami vállalatok jönnek létre, akkor lehet államilag szabályozni az árakat, de a piaci árat akkor is ki kell fizetni, csak máshol, és lehet, hogy másnak. Holoda szerint az látható, hogy a kisfogyasztói rezsicsökkentés befagyott, ezért a kabinet számára célcsoportként a nagyfogyasztók maradtak.

Illés József